Aba Amadé

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején

Aba Amadé (1240? – Kassa, 1311. szeptember 5.) – tulajdonképpen Aba nembeli Amadé – magyar országbíró, nádor. Az Amadé-ágból származó Dávid ispán fia, Finta nádor öccse. Családjáról mindössze annyit tudni, hogy hat fia és egy lánya volt.

Élete[szerkesztés]

Az Árpád-korban[szerkesztés]

A 13. század végén, a 14. század elején az ország egyik legnagyobb hatalmú főura, aki Magyarország északkeleti részét uralta. Először az 1278-as második morvamezei csatában tűnt ki az akkori király, IV. László oldalán. 1280-tól évekig harcolt a kunok ellen. Szolgálatai fejében 1288-ban megkapta Ung vármegyét. 12831285 között országbíró, 12851301 között hat ízben volt a nádor cím viselője. III. Andrást, az utolsó Árpád-házi királyt haláláig, 1301-ig támogatta, ő maradt a király egyik leghűségesebb alattvalója, a végsőkig kitartott.

Tartományurasága I. Károly idején[szerkesztés]

Miután III. András meghalt, öröklött és szerzett birtokai alapján független tartományuraságot alakított ki, amelynek területe kiterjedt Abaúj, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Szepes vármegyékre, de befolyása érezhető volt Borsod, Gömör és Szabolcs egy részén is. Megyéit az általa „ispáni” címmel felruházott alispánjai irányították, akik gyakran valamelyik várának várnagyai is voltak. Székhelyét Göncön rendezte be, ahol saját udvartartása volt, és királyi felségjogokat is gyakorolt. Vizsoly volt a székhelye tartománya bíróságának. [1]

Eleinte egyik trónkövetelőt sem támogatta. Aba Amadé hazája egyik legbefolyásosabb személye lett, 1301 és 1310 között többedmagával viselte a nádori méltóságot. 1304-től Károly Róbert híve lett. Pozsonyban szövetséget kötött Károly Róberttel és III. Rudolf stájer herceggel III. Vencel cseh király ellen.

1304-ben segítséget nyújtott Lokietek Ulászlónak a lengyel trón megszerzéséért folytatott küzdelmében. [2]

1307-ben mint nádor részt vett a rákosi országgyűlésen, ahol Károly Róbertet elismerték királynak. Ugyanígy részese volt 1308-ban a királyválasztásnak és 1309-ben a koronázásnak. 1310-ben ő tárgyal Szegeden Kán László erdélyi vajdával a Szent Korona visszaadásáról.

Kassa városával támadt összeütközése során 1311-ben a kassai szászok gyilkolták le. Halála után fiai szembefordultak a már uralkodó Károly Róberttel, és ellene Csák Mátéval, a Felvidék urával szövetkeztek, ám a rozgonyi csatában (1312) vereséget szenvedtek.

Lányát Boldog Csák Móric vette feleségül.

Az Amadé-fiak[szerkesztés]

Amadé fiai és özvegye 1311 októberében tárgyalásokat kezdtek, és egyezséget kötöttek a királlyal, miszerint visszaadják a királynak Újvár és Zemplén vármegyét, valamint a jogtalanul elfoglalt királyi birtokokat. Az önkényesen kivetett vámokat megszüntetik, és nem vetnek ki újabbakat sem. Nem építenek várakat királyi engedély nélkül, a nemeseket pedig nem kényszerítik saját bíróságuk elé, viszont hagyják működni a királyi bíróságokat. Az egyezség a király részéről a tartományuraság felszámolását célozta, ezt nyilván csak kényszerből fogadták el, mert hamarosan, 1312 elején Sárospatak feldúlásával kifejezésre is juttatták, hogy érvénytelennek tekintik azt. [3]

Végül a rozgonyi csatában ütköztek meg a királlyal, és vereséget szenvedtek. Ezután meghódoltak a királynak, és 1317-ben a debreceni csatában a király oldalán harcoltak seregvezérként a Borsák ellen. Ez év végén azonban újra fellázadtak, és ekkor végleg elbuktak. Teljes vagyonukat elkobozták, ők maguk pedig Lengyelországba menekültek. [4]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]