Eszkáros
| Eszkáros (Skároš) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1270 |
| Polgármester | Ľubomír Vranka |
| Irányítószám | 044 11 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1108 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 30 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 236 m |
| Terület | 36,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Eszkáros
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 18″, k. h. 21° 22′ 33″ | |
| Eszkáros weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eszkáros témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Eszkáros (1899-ig Szkáros, szlovákul: Skároš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 20 km-re délkeletre, Hollóházától 6 km-re északra fekszik a magyar határ mellett.
Története[szerkesztés]
1270-ben „Skarus” néven említik először, Füzér várának uradalmához tartozott. A korábbi birtokos Aba nemzetség kihalása után, 1335-ben Károly Róbert a Drugetheknek adta. 1387-ben már állt temploma is. 1427-ben 15 portát számláltak a faluban, ez mintegy száz lakost jelentett.
Eszkáros várát valószínűleg a 13.–14. században építették. Az Aba nemzetségé volt, majd a faluval együtt a vár is a Drugetheké lett. A 15. századi husziták elleni hadjáratokban pusztulhatott el, 1458-ban már rom volt, ma csekély falmaradványai láthatók.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZKÁROS. Magyar falu Abaúj Várm. földes Ura Gr. Fekete, és több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Alsó Mislyéhez közel, és annak filiája; határja jól termő.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szkáros, magyar falu, Abauj vmegyében, egy hegy alatt, 459 lak. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Folytatva utunkat a sátoraljaujhelyi uton, Szkárosra érünk, melynek 68 háza, 405 magyar és tót ajku lakosa van. Postája: Zsadány, távirója: Alsó-Mislye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
2010. december 17-én helyezték forgalomba az 1 740 387 eurós beruházással elkészült, a szomszédos Hollóházára vezető közutat.[5]
Népessége[szerkesztés]
A falut 1910-ben 431-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 1013 lakosából 991 szlovák volt.
2011-ben 1113 lakosából 1010 szlovák és 87 roma.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Eszkáros várának csekély maradványai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 21.)
- ↑ Forgalomba helyezzük a Hollóháza-Skáros összekötő utat. Nemzeti Infrastruktúra ZRt. honlapja. (Hozzáférés: 2010. december 17.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
- Képes ismertető (szlovákul)
- Eszkáros várának története (szlovákul)
- Községinfó
- Eszkáros Szlovákia térképén
