Felsőcsáj
| Felsőcsáj (Vyšný Čaj) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Vincent Borovský |
| Irányítószám | 044 16 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 329 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 64 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 4,83 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőcsáj
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 00″, k. h. 21° 24′ 00″ | |
| Felsőcsáj weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőcsáj (szlovákul: Vyšný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 15 km-re keletre, az Ósva-patak jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe a bronzkor óta folyamatosan lakott. A 9. században szláv település állt a helyén.
A mai falut 1335-ben „Chay” néven említik először, addig az Aba nemzetség birtoka volt. Ekkor azonban Károly Róbert király hívének, Drugeth Vilmosnak adományozta. Szalánc várának uradalmához tartozott. 1553-ban öt portát számláltak a faluban. 1565-ben tíz lakóház és három zsellérház állt itt. 1598-ban 12 háza volt, a 17. századra viszont teljesen elnéptelenedett. 1720 körül szlovák és magyar lakosokkal telepítették újra. 1746-ban ötven lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Felső Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömféle Urak, fekszik az előbbi falunak szomszédságában, terméseire nézve hasonlít Alsó Csájhoz, második Osztálybéli.”[2]
A 19. században lakóinak száma lényegesen megnőtt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Felső), magyar-tót falu, Abauj vgyében, 162 r. kath., 100 ref., 15 zsidó lak. Ref. templom. Rétjei, földjei az Ósva mentében jók. F. u. Földesy, Balogh, Szentmártonyi, Palásty.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 352-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.
2001-ben 283 lakosából 278 szlovák volt.
2011-ben 309 lakosából 295 szlovák.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal Archiválva 2006. február 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Felsőcsáj Szlovákia térképén
- Cassovia.sk
- E-obce.sk
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 24.)
