Alsóhutka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alsóhutka (Nižná Hutka)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1293
Polgármester Mária Szászfaiová (független)
Irányítószám 040 18
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 591 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség125 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság214 m
Terület4,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsóhutka (Szlovákia)
Alsóhutka
Alsóhutka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′
Alsóhutka weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóhutka (szlovákul: Nižná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a 1112. században keletkezett. 1293-ban „Hwthka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. Alsóhutka 1335-ben szerepel oklevélben „Hudka” alakban. 1427-ben az abaszéplaki apátsághoz tartozott, 9 portát számoltak össze a faluban.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, 171 kath., 14 evang., 150 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. a sz. István semináriuma. Ut. p. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 329-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 467 lakosából 454 szlovák volt.

2011-ben 543 lakosából 485 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 17.)