Alsóhutka
| Alsóhutka (Nižná Hutka) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Kassai |
| Járás | Kassa-környéki |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1293 |
| Polgármester | Mária Szászfaiová (független) |
| Irányítószám | 040 18 |
| Körzethívószám | 055 |
| Forgalmi rendszám | KS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 614 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 125 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 214 m |
| Terület | 4,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóhutka
Pozíció Szlovákia térképén
| |
| é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′Koordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 22′ | |
| Alsóhutka weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsóhutka (szlovákul: Nižná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a 11–12. században keletkezett. 1293-ban „Hwthka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. Alsóhutka 1335-ben szerepel oklevélben „Hudka” alakban. 1427-ben az abaszéplaki apátsághoz tartozott, 9 portát számoltak össze a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, 171 kath., 14 evang., 150 ref. lak. Ref. szentegyház. F. u. a sz. István semináriuma. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 329-en, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 467 lakosából 454 szlovák volt.
2011-ben 543 lakosából 485 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 17.)
