Abaszéplak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaszéplak (Krásna)
Szent Cirill és Metód temploma
Szent Cirill és Metód temploma
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassai IV.
Turisztikai régió Kassa-Abaúj
Rang Kassa városrésze
Első írásos említés 1143
Polgármester Marek Kažimír
Irányítószám 040 18
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KE
Népesség
Teljes népesség 4739 fő (2013)[1] +/-
Népsűrűség 236,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 192 m
Terület 20,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Abaszéplak (Szlovákia)
Abaszéplak
Abaszéplak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 22″, k. h. 21° 19′ 08″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 22″, k. h. 21° 19′ 08″
Abaszéplak weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaszéplak témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abaszéplak (szlovákul: Krásna (nad Hornádom), korábban Síplak) egykor önálló község, ma Kassa város része Szlovákiában, a Kassai kerület Kassai IV. járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Közigazgatásilag Kassához tartozik, a központtól 7 km-re délkeletre, a Kassai-medence szívében, a Hernád partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település a 12. században keletkezett nem sokkal azután, hogy 1143-ban az Aba nemzetség bencés kolostort alapított itt. 1219-ben "Zeploc" néven említik először. Nevének előtagját a kolostoralapító Aba nemzetségről kapta. A kolostor, melynek maradványait feltárták a 16. századig állt fenn. Közvetlenül a mohácsi csata után, 1530 körül elpusztult. A helyén és környékén a 17. – 18. században temető volt. A jezsuita rend itteni gazdaságába érkezett a 17. század elején Kőrösi Márk jezsuita atya a kassai vértanúk egyike, akit 1619. szeptember 7-én két társával együtt Rákóczi György hajdúi kegyetlenül halálra kínoztak.

Fényes Elek szerint "Apáthi, Hosszú Szer, Rövid Szer, három összeolvadt tót-magyar falu, Abauj vgyében, mellyek közönségesen csak Széplaknak neveztetnek. Számlál 906 r. kath., 50 görög kath., 37 evang., 132 ref., 26 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Termékeny föld, erdő. Van itt b. Meskónak egy kastélyja, egy szép nagy kerttel együtt. F. u. az első helységnek a Sz. István seminariuma, másodiknak az egri káptalan, a harmadiknak b. Meskó. Ut. p. Kassa."[2]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint "Széplak-Apáti és Abauj-Széplak egymással összeépült községek. Az előbbinek 45 háza, 370 magyar és tót lakosa van, székhelye a körjegyzőségnek. Az utóbbinak 146 háza, 1019 tót lakosa van. A posta helyben, távirója Bárczán van. Itt van Widder Mórnak megyeszerte hires tisztavérü pinzgaui tehenészete és nagy tejgazdasága és az esztergomi papnevelő intézet uradalmi főtisztsége. A falu mellett a megye legnagyobb czigánytelepe van. Széplakot Thököly Imre 1678-ban elfoglalta."[3]

A mai település két részének a Hosszúszernek és a Rövidszernek egyesüléséből jött létre.

A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Abaszéplakot 1945-ben Széplakapátival egyesítették. 1976-ban Kassához csatolták. A település első iskolája a kastély épületében nyílott, ezután építették fel a mai épületet. Az iskola később Kőrösi Márk nevét vette fel. A városrésznek futballpályája is van, mely az ötödik ligás FK Hornád Krásna otthona. Itt játssza mérkőzéseit a harmadik ligás Lokomotíva Košice csapata is.

Népesség[szerkesztés]

1910-ben 1064 lakosából 831 fő szlovák, 213 magyar volt.

2011-ben 4420 lakosából 3609 fő szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]