Bodolló

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bodolló
Sarlós-Boldogasszony filiális templom
Sarlós-Boldogasszony filiális templom
Egyéb elnevezés: Budulov
Közigazgatás
Település Szepsi
Kerület Kassai
Városhoz csatolás 1986
Korábbi rangja község
Irányítószám 045 01
Polgármester Slavomír Borovský
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Bodolló (Szlovákia)
Bodolló
Bodolló
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 17″, k. h. 20° 59′ 32″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 17″, k. h. 20° 59′ 32″

Bodolló (szlovákul: Budulov) Szepsi város része, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 26 km-re délnyugatra.

Sarlós-Boldogasszony filiális templom

Története[szerkesztés]

1317-ben „Bodolou” néven említik, nevének eredete vitatott. Egyes források szerint a szláv Budilo személynévből származik. 1706. október 13-án itt ütött tábort II. Rákóczi Ferenc, s másnap innen vonult be a császáriak ostroma alól frissen felszabadult Kassára.

Vályi András szerint: „Nagy Bodolló. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosa Szent Imrei Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Szepsi Városának szomszédságában észak felé, II. LAJOS Finke Jánossal eltserélte vala. Híresíttetett az előtt a’ Törökök ellen készűltt erősségével, határja középszerű, réttyei jók, erdeje nintsen, Bodva folyó vize alatt foly, második Osztálybéli. Kis Bodolló. Elegyes lakosú falu Abauj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, lakosai katolikusok, fekszik közel Szepsi Városához. Határja jól termő, de legelője szűken van, fája is kevés lévén, második Osztálybéli.[1]

Fényes Elek szerint: „Bodolló, magyar falu, Abauj vármegyében, Szepsihez 1 órányira: 500 kath., 4 evang., 40 ref., 82 zsidó lak. Földei meglehetősek, rétjei kétszer kaszálhatók. F. u. többen. Ut. p. Kassa.[2]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Bodolló, 80 házzal és 483 magyar ajku lakossal a Bódva mellett. Postája és távirója Szepsi.[3]

1910-ben 561-en, túlnyomórészt magyarok lakták. A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Római katolikus temploma az 1944. évi harcokban elpusztult.

A községet 1986. január 1-jével közigazgatásilag Szepsi városhoz csatolták.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]