Perény-Hím

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Perény-Hím (Perín-Chym)
Perín-Chym, Rímskokatolícky Kostol svätého Štefana Uhorského v časti Chym.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1220
Polgármester Ladislav Molnár
Irányítószám 044 74
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1407 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság214 m
Terület41,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Perény-Hím (Szlovákia)
Perény-Hím
Perény-Hím
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 21° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 00″, k. h. 21° 11′ 15″
Perény-Hím weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Perény-Hím témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Perény-Hím (szlovákul: Perín-Chym) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. Perény, Hím és Felsőlánc települések közös közigazgatási egysége.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 22 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

Perény[szerkesztés]

Perényt 1220-ban „villa Peruen” néven említik először.

Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299-ben – az 1305-ben főúri rangot kapott – Perényi Tamás birtoka. 1311-től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 15. századtól Nagyida várának uradalmához tartozott. 1427-ben 72 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb települések közé tartozott mintegy 400 lakossal. 1553-ban már csak 24 portája volt, melyből 20 Perényi Gábor, 4 pedig Ferenc tulajdona.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1948-ban Hím községgel egyesítették Peryn-Chym néven.

Hím[szerkesztés]

Hímet 1294-ben „Heym” néven említik először. Hím falu valószínűleg a 11.12. században keletkezett. 1294-ben Hímy Benedek fia Tamás birtoka. 1329-ben Hímy Miklós fiai Beke és Imre, valamint Petényi comes fiai Tamás és Mátyás a tulajdonosok. 1427-ben Hímy Jakabnak három, Besenyőnek 7 portája volt a faluban. 1553-ban Perényi Ferenc tulajdona.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HÍM. Elegyes magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Kassához más fél mértföldnyire, Perénynek filiája, határja közép termékenységű, piatzozása jó.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Him, (Hym, Hima), magyar-orosz falu, Abauj vmegyében, ut. p. Kassához 5 órányira: 300 r. kath., 115 g. kath., 8 zsidó lak. Kath. és görög sz.egyházak. Derék erdő. F. u. többen.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Him, 44 házzal és 282 magyar lakossal. Postája Perény, távirója Nagy-Ida.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1948-ban Perény községgel egyesítették Peryn-Chym néven.

Felsőlánc[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső, és Közép Láncz Három magyar falu Abaúj Várm. földes Uraik Lánczy és több Urak, lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek Kanyapta vizéhez közel, Kassához mintegy más fél mértföldnyire, földgyeik jók, 2/3 része soványas, fájok van, réttyeik, legelőjök sem épen elég.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó-, Felső- és Közép-Láncz, három magyar falu, Abaúj vármegyében, a Kanyapta mocsár mellett, Kassához 5 órányira: 290 kath., 41 g. kath., 194 ref., 8 zsidó lak. Alsó és Közép-Lánczon ref. Felső Lánczon kath. szentegyház van. Rétjek, legelőjök bőséggel van az emlitett mocsárban; malmokat is birnak. F. u. a Lánczy nemzetség.[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Láncz, 56 házzal és 326 magyar ajku lakossal. Him, 44 házzal és 282 magyar lakoss[4]al. Postája mindkettőnek Perény, távirója Nagy-Ida.

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1991-ben csatolták Perény-Hím községhez.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Hímen 239 magyar és 8 szlovák, Perényen 1195 magyar és 31 szlovák, Felsőláncon 307 magyar és 13 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben Hímet 280 magyar és 2 szlovák, Perényt 1141 magyar és 38 szlovák, Felsőláncot 322 magyar és 4 szlovák anyanyelvű lakta.

1900-ban Hímen 269 magyar, Perényen 1219 magyar és 14 szlovák, Felsőláncon 312 magyar anyanyelvű élt.

1910-ben Perényt 1241-en lakták, ebből 1231 magyar és 7 szlovák, Hím 284 lakosából 276 magyar és 8 szlovák, Felsőláncot pedig 299 magyar és 7 szlovák anyanyelvű lakta.

1921-ben Hímen 236 magyar és 5 csehszlovák, Perényen 1013 magyar és 34 csehszlovák, Felsőláncon 299 magyar és 1 csehszlovák élt.

1930-ban Hímen 190 magyar és 64 csehszlovák, Perényen 919 magyar és 298 csehszlovák, Felsőláncon 240 magyar és 30 csehszlovák élt.

1941-ben Hímet 305 magyar és 2 szlovák, Perényt 1313 magyar és 9 szlovák, Felsőláncot pedig 388 magyar lakta.

1991-ben 1326 lakosából 429 magyar és 892 szlovák volt. Felsőláncon 201 magyar és 74 szlovák élt.

2001-ben 1506 lakosából 983 szlovák és 514 magyar volt.[5]

2011-ben 1407 lakosából 935 szlovák és 397 magyar.

Lásd még[szerkesztés]

Perény

Hím

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]