Perény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Koordináták: é. sz. 48,5339°, k. h. 21,1885°

Perény (szlovákul: Perín) Perény-Hím településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 22 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

1220-ban „villa Peruen” néven említik először. 1295-ben „villa Perwen”, 1316-ban „Purwen”, 1317-ben „Peruen”, 1318-ban „Purun”, 1319-ben „Peren”, 1329-ben „Pirin” néven szerepel a különböző írott forrásokban.

Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299-ben – az 1305-ben főúri rangot kapott – Perényi Tamás birtoka. 1311-től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 15. századtól Nagyida várának uradalmához tartozott. 1427-ben 72 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb települések közé tartozott mintegy 400 lakossal. 1553-ban már csak 24 portája volt, melyből 20 Perényi Gábor, 4 pedig Ferenc tulajdona.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.[2]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.[3]

trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1948-ban Hím községgel egyesítették Peryn-Chym néven.

Népessége[szerkesztés]

1880-ban Perényen 1195 magyar és 31 szlovák anyanyelvű élt.

1890-ben 1141 magyar és 38 szlovák anyanyelvű lakta.

1900-ban Perényen 1219 magyar és 14 szlovák anyanyelvű élt.

1910-ben 1241-en lakták, ebből 1231 magyar és 7 szlovák anyanyelvű.

1921-ben 1013 magyar és 34 csehszlovák, Felsőláncon 299 magyar és 1 csehszlovák élt itt.

1930-ban Perényen 919 magyar és 298 csehszlovák élt.

1941-ben 1313 magyar és 9 szlovák lakta.

Ismert szülöttjei[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

Források és jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]