Alsómislye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Alsómislye (Nižná Myšľa)
Nižná Myšľa, náměstí.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1270
Polgármester Miroslav Sisák (független)
Irányítószám 044 15
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 1610 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség128 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Terület12,61 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alsómislye (Szlovákia)
Alsómislye
Alsómislye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 37′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 48° 37′, k. h. 21° 21′
Alsómislye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómislye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsómislye szlovákul: Nižná Myšľa Loudspeaker.svg kiejtése) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 14 km-re délkeletre, a Hernád bal partján, a Hernád és az Ósva-patak közén fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területén, a Várhegyen, a bronzkorban – az i. e. 1400 és i. e. 1700 közötti időben – is volt már egy erődített település, melynek gazdag leletanyagú temetőjét feltárták. A település az otomani-füzesabonyi kultúrához tartozott, lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak. A Moľva nevű határrészen i. e. 1800 körül keletkezett bronzkori település állt. A 8. században hagyták el végleg a területet, utolsó lakói az avarok voltak. Egy másik település is létezett a falu határában, melynek legkorábbi leletei a kőkorszakig nyúlnak vissza, majd a bronzkorban és a római korban is lakták. Utolsó lakói valószínűleg a kelták voltak.

A mai községet 1270-ben említik először. A falu felett állnak az Abák alapította Árpád-kori premontrei prépostság romjai, melyet a husziták várrá alakítottak, majd 1458-ban Rozgonyi Sebestyén foglalta vissza ostrommal. 1678-ban Thököly hadai foglalták el.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MISLE. Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislye (Alsó) Dolna Missla, tót falu, Abauj vmegyében, a Tarcza mellett, Kassához délre, 1 1/2 órányira: 797 kath., 1 ref., 1 evang., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy urasági-lakház, melly hajdan kolostor volt. Határja sok javakkal megáldatott: van termékeny szántófölde és rétje; az Osva, Tarcza, Hernád vizeiben jó halászata; a Tarczán három, a Hernádon négy kerekü malma, kása és kender-törővel; 2 vendégfogadója; sőr és pálinkaháza. F. u. a tudományi kincstár s feje egy uradalomnak.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Szalánczon és Rákoson át visszakerülve, és ismét az Ósva völgyébe ereszkedve, a kassa-ujhelyi vasút mentén találjuk a két Mislyét. Alsó-Mislye régi hires hely; a Hernád völgyébe tekintő dombján állott a középkorban prépostsága, melynek épülete ma a plébániát és a postahivatalt foglalja magában. Körjegyzőség székhelye, 146 házzal, 1096 tót és kevés magyar lakossal, vasúti állomással. Az egész község a domboldalra van épitve; házait meredek utczák kötik össze. A házak fölött uralkodik a régi prépostsági templom, melyhez a községből magas lépcsőzet vezet föl. Lakosai Mária Terézia uralkodása alatt német telepítvényesek voltak, de majd mind eltótosodtak. Nevezetessége az emlitett prépostsági épület. A Szt. Miklósról nevezett premontrei prépostságot az Aba nemzetségből származó Somos család alapitotta. 1289-ben már virágzott. E prépostságnak és a széplaki apátságnak birtokait Zápolya János Gecsey Mártonnak és Lónyay Györgynek adományozta. Később Cseh János egri kanonok, majd pécsi püspök birta 1630-tól 1643-ig, utána a Kátay család birtokába került, melytől Kisdy Benedek egri püspök visszavásárolta és a jezsuitáknak meg az általa Kassán alapitott akadémiának ajándékozta. Midőn a jezsuitarendet eltörölték, a birtok a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába ment át. A községben egy Koscelka nevü meleg forrás van és az Ósván átvivő vasúti hiddal szemben, a helységtől keletre egy még ki nem kutatott barlang, a 836 méter magas, hatalmas gerincével messze ellátszó Kőszálhegy oldalában. Alsó-Mislyét 1458-ban a huszták tartották megszállva, de I. Mátyás király seregei elfoglalták és az őrséget lekaszabolták. 1678-ban Thököly Imre vette be ostrommal Mislyét.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1019-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 1610 lakosából 1119 szlovák és 213 roma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól délre, az Ósva-patak mellett 13. századi, kora gótikus kolostor alapfalai találhatók. A kolostor a 15. századig működött, körülötte 33 középkori sírt tártak fel.
  • 13. századi premontrei prépostság romjai, mely 1527-ig állt fenn. Később a 17. században a jezsuiták újjáépítették és iskola működött benne.
  • Klasszicista kápolna (19. század).

Források[szerkesztés]

  • Olexa, L. - Nováček, T. 2013: Pohrebisko zo staršej doby bronzovej v Nižnej Myšli. Nitra.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 15.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 15.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómislye témájú médiaállományokat.