Felsőhutka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőhutka (Vyšná Hutka)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Kassai
Járás Kassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1293
Polgármester Agáta Nosaľová
Irányítószám 040 18
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 437 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 121 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 197 m
Terület 3,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőhutka (Szlovákia)
Felsőhutka
Felsőhutka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 40′ 31″, k. h. 21° 21′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 31″, k. h. 21° 21′ 15″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőhutka (szlovákul: Vyšná Hutka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 10 km-re délkeletre, a Tarca partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A község területe ősidők óta lakott, a bükki kultúra maradványait találták itt meg.

A falut 1293-ban „Felsewhwtka” néven említik először, neve személynévi (Hugka) eredetű. 1337-ben az abaszéplaki uradalomhoz tartozott. Több tulajdonos után 1427-ben az abaszéplaki apátság birtoka volt. Ekkor kilenc portát számláltak a faluban. A Fábián család birtoka, majd a 18. században a Bárczy családé. Szlovák lakossága fokozatosan elmagyarosodott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Hutka. Két tót falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Hernád vizéhez közel, majd minden javaik vagynak, és Kassa is szomszédságokban lévén, piatzok alkalmatos.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutka (Felső), tót falu, Abauj vmegyében, 204 r. kath., 50 g. kath., 20 evang., 5 ref., 4 zsidó lak. F. u. a Bárczay nemzetség. Ut. p. Kassa.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alsó-Hutka község 58 házában 364 magyar és tót lakik, Felső-Hutkán 52 házban 302 tót lakos. Mind a kettőnek postaállomása Széplak, táviróállomása Alsó-Mislye.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A II. világháború után magyar lakosságát kitelepítették, ma szinte csak szlovákok lakják.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 352-en, többségében magyarok lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 367 lakosából 362 szlovák volt.

2011-ben 437 lakosából 399 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

Modern római katolikus temploma.

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]