Terebő
Terebő (Trebejov) | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Kerület | Kassai |
Járás | Kassa-környéki |
Rang | község |
Első írásos említés | 1289 |
Polgármester | Štefánia Cibuľáková |
Irányítószám | 044 81 |
Körzethívószám | 055 |
Forgalmi rendszám | KS |
Népesség | |
Teljes népesség | 206 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 26 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 241 m |
Terület | 7,67 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 50′ 00″, k. h. 21° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 50′ 00″, k. h. 21° 13′ 00″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Terebő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Terebő (szlovákul: Trebejov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Kassától 13 km-re északra, a Hernád bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1289-ben „Terebey” néven említik először az Aba nembeli Somosi Péter fiainak birtokaként. Az oklevél a birtoknak az öt fiú közötti felosztásáról szól, mely szerint a falu a mislyei prépostság birtokába kerül. A települést 1297-ben „Therebey”, 1304-ben „Terebey”, 1335-ben „Villa Terebe”, 1382-ben „Terebe” megnevezéssel illetik. 1427-ben 12 portával az Aba nembeli Somosi György birtoka, ekkor és 1458-ban „Terebe”, 1555-ben és 1558-ban „Terebel” alakban említik. A 17. század elején a Segney, a 18. század közepétől pedig az Okolicsányi és Károlyi családoké. 1787-ben 26 házában 179 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEREBŐ. Trebjov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Ládnának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.”[2]
A 19. században az Ujházy és Péchy családok a birtokosai. 1828-ban 28 háza és 243 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terebő, Trebegow, tót falu, Sáros vgyében, a Hernád mellett. 57 kath., 148 evang. lak. F. u. gr. Péchy. Ut. p. Böki.”[3]
1870-ben a községben kőbányát nyitottak. A faluban templom nincs, a katolikus és evangélikus hívek egyaránt az abosi plébániához, illetve lelkészséghez tartoztak. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
A falunak vasúti- és autóbusz megállóhelye van.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 139 lakosából 136 szlovák volt.
2011-ben 199 lakosából 187 szlovák.
További információk[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
|