Terebő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Terebő (Trebejov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1289
PolgármesterŠtefánia Cibuľáková
Irányítószám044 81
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség206 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség26 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság241 m
Terület7,67 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 49′ 60″, k. h. 21° 13′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 49′ 60″, k. h. 21° 13′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Terebő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Terebő (szlovákul: Trebejov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 13 km-re északra, a Hernád bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1289-ben „Terebey” néven említik először az Aba nembeli Somosi Péter fiainak birtokaként. Az oklevél a birtoknak az öt fiú közötti felosztásáról szól, mely szerint a falu a mislyei prépostság birtokába kerül. A települést 1297-ben „Therebey”, 1304-ben „Terebey”, 1335-ben „Villa Terebe”, 1382-ben „Terebe” megnevezéssel illetik. 1427-ben 12 portával az Aba nembeli Somosi György birtoka, ekkor és 1458-ban „Terebe”, 1555-ben és 1558-ban „Terebel” alakban említik. A 17. század elején a Segney, a 18. század közepétől pedig az Okolicsányi és Károlyi családoké. 1787-ben 26 házában 179 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEREBŐ. Trebjov. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Nagy Ládnának szomszédságában, mellynek filiája; határja középszerű.[2]

A 19. században az Ujházy és Péchy családok a birtokosai. 1828-ban 28 háza és 243 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Terebő, Trebegow, tót falu, Sáros vgyében, a Hernád mellett. 57 kath., 148 evang. lak. F. u. gr. Péchy. Ut. p. Böki.[3]

1870-ben a községben kőbányát nyitottak. A faluban templom nincs, a katolikus és evangélikus hívek egyaránt az abosi plébániához, illetve lelkészséghez tartoztak. A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

A falunak vasúti- és autóbusz megállóhelye van.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 139 lakosából 136 szlovák volt.

2011-ben 199 lakosából 187 szlovák.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]