Felsőmislye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Felsőmislye (Vyšná Myšľa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rang község
Első írásos említés 1325
Polgármester Paulína Guľášová
Irányítószám 044 15
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 978 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület8,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőmislye (Szlovákia)
Felsőmislye
Felsőmislye
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 23′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 23′ 15″
Felsőmislye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmislye témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőmislye (szlovákul: Vyšná Myšľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 14 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

1325-ben „Felmisle” néven említik először abban az oklevélben, melyben Péter mislyei prépost átengedi az egri püspökségnek a Sajó völgyében fekvő „Keren” nevű birtokot. 1332-ben a pápai tizedjegyzék két Mislye falut említ. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, ami arra enged következtetni, hogy kb. 125 lakosa lehetett. 1435-ben „Kismisle”, 1456-ban „Eghaz Mysle” alakban szerepel oklevélben. Vegyes magyar-szlovák lakosságú település volt, majd a 18. századtól egyre inkább a szlovákok kerültek többségbe.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: "Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislye (Felső), tót-német-magyar falu, Abauj vmegyében: 705 r. kath., 45 ref., 7 zsidó lak. F. u. a tudományi kincstár.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Mislyét magyarok és tótok lakják, számszerint 765. Házainak száma 128. Az ujabb időben pusztított nagy tűzvész után megcsinosodva épült ujjá. Felső-Mislye határában szintén találtak kő- és bronzkori maradványokat. Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938-ban újra magyar uralom alá került, 1944-ben a 4. ukrán front csapatai foglalták el. A II. világháború után a magyarokat kitelepítették, ma nem él magyar a faluban.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 757-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 852 lakosából 844 szlovák volt.

2011-ben 951 lakosából 893 szlovák.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1894-ben épült.
  • A falu határában található a 13. század második felében épült régi templom romja.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. április 16.)