Méhészudvarnok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Méhészudvarnok (Dvorníky-Včeláre)
Dvorníky-Včeláre, Farský kostol Povýšenia svätého Kríža v Dvorníkoch.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Turisztikai régióAbaúj
Rang község
Első írásos említés 1314
Polgármester Simkó Csaba
Irányítószám 044 02
Körzethívószám 055
Forgalmi rendszám KS
Népesség
Teljes népesség 485 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Terület13,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Méhészudvarnok (Szlovákia)
Méhészudvarnok
Méhészudvarnok
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 20° 50′ 20″
Méhészudvarnok weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Méhészudvarnok témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Méhészudvarnok (szlovákul: Dvorníky-Včeláre, vagy másik nevén Szádudvarnokméhész) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.

Fekvése[szerkesztés]

Kassától 37 km-re délnyugatra, a magyar határ mellett fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területén a régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkorban és a korai bronzkorban is éltek emberek.

Szádudvarnok[szerkesztés]

A 13. században királyi birtokként Torna várának uradalmához tartozott. Szádudvarnokot 1314-ben említik először, a 14. században több birtokosa volt. 1440-től Bebek Imre tulajdona, majd a Giskra János vezetette husziták foglalják el. 1476-tól a Szapolyai családé, majd 1536-tól ismét a Bebekeké.1598-ban 52 lakott és 5 lakatlan ház állt a településen. 1617-ben Keglevich Miksa vásárolta meg. A 18. században magyar-szlovák vegyes lakosságú falu magyar többséggel. 1828-ban 89 házában 698 lakosa volt, többségben római katolikusok.

Méhész[szerkesztés]

Méhészt 1314-ben „Othelek" néven említik először. 1345-ben Méhészi Péter fia János birtoka. 1430-ban nyolc portája volt. A 15. század közepéig a Méhészieké, majd a Szádelői, Szentkirályi és Kálnai családé. 1512-től a Nádasdyaké, 1606-tól a Monoki, 1660-tól a Helmeci család birtoka. A későbbiekben is több tulajdonosa volt. 1828-ban 25 házában 233 lakos élt, többségben kálvinista magyarok.

A trianoni diktátumig mindkét település Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

Szádudvarnok, Méhész és Szádelő községeket 1964-ben Zádielske Dvorníky néven egyesítették, majd Szádelő kiválása után 1990-ben a Dvorníky-Včeláre nevet kapta.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben Szádudvarnokon 442-en, Méhészen 125-en, túlnyomórészt magyarok laktak.

2001-ben 445 lakosából 303 magyar és 140 szlovák.

2011-ben 434 lakosából 276 magyar és 128 szlovák.

Lásd még[szerkesztés]

Forrás[szerkesztés]

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017

További információk[szerkesztés]