Ugrás a tartalomhoz

Baska (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baska (Baška)
Baska - Szent István király templom.
Baska - Szent István király templom.
Baska zászlaja
Baska zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
PolgármesterJán Serbin
Irányítószám040 16 (pošta Košice 16)
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség807 fő (2025. dec. 31.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület4,50 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″48.706667°N 21.180833°EKoordináták: é. sz. 48° 42′ 24″, k. h. 21° 10′ 51″48.706667°N 21.180833°E
Baska weboldala
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Baska témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Baska (szlovákul: Baška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Kassától 5 km-re, nyugatra található.

1322-ben „Bosk”, 1326-ban „Bozky” néven említik. A 15.–16. században „Basko”, 1773-tól „Baska” alakban szerepel. A falut valószínűleg a 13. században alapították. Első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. A 15. században öt portát számláltak a faluban. 1447-ben Kassa városának faluja lett. A 16. században már szlovák többségű falu volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára. Egyike a legkellemesebb nyári utaknak. A magas hegyoldalak erdősége, a buja rét végtelennek látszó friss zöld szalagja, a zúgó folyócska, a zakatoló hámorok folyton foglalkoztatják szemünket, lelkünket.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.

Népességi statisztikák (10 év)[5]
Év:1995.2005.2015.2025.
Lakosság265328581807
Különbség +23,77 % +77,13 % +38,89 %
Népességi statisztikák[5]
Év2024.2025.
Lakosság797807
Eltérés+1,25 %

1910-ben 240, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 289 lakosából 285 szlovák volt.

2011-ben 437 lakosából 409 szlovák volt.

  1. ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2026. március 31., 2026. április 1.
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
  4. ↑ "Magyarország vármegyéi és városai". mek.oszk.hu. 2011. május 30. Hozzáférés: 2018. április 2.
  5. 1 2 "Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]". Statistical Office of the Slovak Republic. 2026. március 31. Hozzáférés: 2026. március 31.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]