Baska (Szlovákia)
| Baska (Baška) | |||
| Baska - Szent István király templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Kerület | Kassai | ||
| Járás | Kassa-környéki | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ján Serbin | ||
| Irányítószám | 040 16 (pošta Košice 16) | ||
| Körzethívószám | 055 | ||
| Forgalmi rendszám | KS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 797 fő (2024. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 350 m | ||
| Terület | 4,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
| Baska weboldala | |||
![]() | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Baska témájú médiaállományokat. | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Baska (szlovákul: Baška) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 5 km-re, nyugatra található.
Története
[szerkesztés]1322-ben „Bosk”, 1326-ban „Bozky” néven említik. A 15.–16. században „Basko”, 1773-tól „Baska” alakban szerepel. A falut valószínűleg a 13. században alapították. Első ismert birtokosai Baskai Mátyás fiai, Domonkos és János voltak. A 15. században öt portát számláltak a faluban. 1447-ben Kassa városának faluja lett. A 16. században már szlovák többségű falu volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BASKA. Tót falu Abaúj Vármegyében, Kassa Városának birtokában, lakosai katolikusok, szántó földgyei soványak, fa hordássál, és szekerezéssel szerzik kenyereket, fél mértföldnyire lévén Kassa Városától, vagyonnyaikat jól eladhattyák, legelője tsekély, harmadik Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Baska, kis tót falu, Abauj vármegyében, 250 kath. lak. F. u. Kassa városa, melly utolsó postája.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Északra tőle a magaslaton, honnan már megláthatjuk Kassát, van a kis Baska, 27 házzal és 219 tót ajku lakossal. Postája és távirója Kassa. Mellette visz az erdőkön és az Idapatak bájos völgyén keresztül az út Aranyidkára. Egyike a legkellemesebb nyári utaknak. A magas hegyoldalak erdősége, a buja rét végtelennek látszó friss zöld szalagja, a zúgó folyócska, a zakatoló hámorok folyton foglalkoztatják szemünket, lelkünket.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került.
Népessége
[szerkesztés]| Év: | 1994. | 2004. | 2014. | 2024. |
|---|---|---|---|---|
| Lakosság | 270 | 326 | 561 | 797 |
| Különbség | +20,74 % | +72,08 % | +42,06 % |
| Év | 2023. | 2024. |
|---|---|---|
| Lakosság | 779 | 797 |
| Eltérés | +2,31 % |
1910-ben 240, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 289 lakosából 285 szlovák volt.
2011-ben 437 lakosából 409 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ a b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)
További információk
[szerkesztés]- Képes ismertető
- Községinfó
- Baska Szlovákia térképén Archiválva 2007. május 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

