Ránkfüred

	Ránkfüred (Herľany)
	A herlányi gejzír
	; Ránkfüred zászlaja
	; Ránkfüred zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1487
Polgármester	Jana Tóthová
Irányítószám	044 46
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	286 fő (2024. dec. 31.)
Népsűrűség	29 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	361 m
Terület	9,91 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°E
	Ránkfüred weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ránkfüred témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nem tévesztendő össze a következővel: Ránk.

Ránkfüred (1899-ig Herlein, szlovákul Herľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Herlánynak vagy Ránkherlánynak is hívják. A mai település Ránkfüred és Zsir egyesítésével jött létre.

Fekvése

Kassától 25 km-re, északkeletre található. Üdülőhely a Sóvári-hegységben.

Nevének eredete

Névelőtagját a szomszédos Ránkról, utótagját a herlányi fürdőről kapta.

Története

Ránkfüred

A település az 1431 és 1487 közötti időszakban keletkezett. 1487-ben „poss. Haryan” néven említik először a szinyei uradalom részeként. 1601-ben a terebesi uradalomhoz tartozott. A 17. századtól ismert fürdője. Jódos, vasas, szénsavas vizét évszázadok óta használják gyógykezelésre. Benépesülése azonban csak a 18. század elején kezdődött. Az 1715-ös és 1720-as adóösszeírásokban még nem is említik. 1808-ban említik először fürdőjét.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.”^[3]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

1964-ben csatolták hozzá Zsir községet.

Zsir

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÍR. Zsirovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kácsándi Uraság, lakosai több félék, fekszik Ketzer Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, tűzi fája sints elég.”^[4]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsir, (Zirowcze), Abauj vm. tót falu, Ránkhoz 1 fertálynyira: 54 romai, 41 g. kath., 107 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”^[2]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük.”^[3]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

1964-ben csatolták Ránkfüredhez. A település központjától délnyugatra található.

Népessége

Népességi statisztikák (10 év)^[5]
Év:	1994.	2004.	2014.	2024.
Lakosság	292	287	285	286
Különbség		-1,71 %	-0,69 %	+0,35 %

Népességi statisztikák^[5]
Év	2023.	2024.
Lakosság	276	286
Eltérés		+3,62 %

1910-ben Ránkfüredet 160-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2011-ben 287 lakosából 270 szlovák volt.

Nevezetességei

Nevezetessége a herlányi gejzír, melynek forrását 1875-ben 404 m-es fúrással találta meg Zsigmondy Vilmos geológus. Vize 32-36 óránként 25-30 m magasra tör fel^[forrás?] vastag sugárban. Az erupció időtartama megközelítőleg fél óra. Vizének kezdeti 10 °C-os hőmérséklete a kitörés folyamán közel 18 °C-ra emelkedik.

Jegyzetek

↑ Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ^a ^b Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
↑ ^a ^b Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Ránkfüred témájú médiaállományokat.

Községinfó
Ránkfüred Szlovákia térképén
E-obce.sk Archiválva 2011. szeptember 12-i dátummal a Wayback Machine-ben

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[888dc6649da95a66faf2663429b4e1481b5b2fe9-1] Population of Slovakia by gender – municipalities (annually), 2025. március 31., 2025. április 24.

[:0-2] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[:1-3] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 7.)

[4] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)

[sk_pop-5] Počet obyvateľov podľa pohlavia - obce (ročne) [om7101rr_obce=AREAS_SK]. Statistical Office of the Slovak Republic, 2025. március 31. (Hozzáférés: 2025. március 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]