Szénsav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szénsav
Carbonic-acid-2D.png
2 dimenziós
szerkezet
Carbonic-acid-3D-vdW.png
3 dimenziós
szerkezet
Más nevek Szénsav oldat
Kémiai azonosítók
CAS-szám 463-79-6
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet H2CO3
Moláris tömeg 62,03 g/mol
Sűrűség 1,0 g/cm3
(híg vizes oldat)
Oldhatóság (vízben) csak oldatban létezik
Savasság (pKa) 6,36
10,25
Az infoboxban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standard állapotra (25°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A szénsav egy szervetlen vegyület, amelynek a képlete H2CO3. Néha szénsavnak nevezik a CO2 vizes oldatát is, amely kis mennyiségben tartalmaz H2CO3-at. A szénsav sói a karbonátok és a bikarbonátok (hidrogénkarbonátok). A szénsav gyenge sav.

A vízben oldott CO2 kémiai egyensúlyban van a szénsavval[1] :

CO2 + H2O H2CO3

Az egyensúlyi állandó 25 °C-on Kh= 1,70×10−3: tehát a szén-dioxid nagyobb része nem alakul át szénsavvá, hanem CO2 molekula formájában oldódik. Katalizátor hiányában az egyensúly lassan áll be.

A reakciósebességi állandók:

  • 0,039 s−1
egyik irányba (CO2 + H2O → H2CO3) és
  • 23 s−1
ellentétes irányú reakciónál (H2CO3 → CO2 + H2O).

Szénsav (H2CO3) és oltott mész (Ca(OH)2) reakciója során víz és egy fehér, vízben oldhatatlan anyag: kalcium-karbonát keletkezik (CaCO3-mészkő, márvány, cseppkő, kréta, tojáshéj, stb.).

Felhasználása: Szénsavas üdítők.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Greenwood, Norman N.; Earnshaw, Alan (1997). Chemistry of the Elements (2nd ed.). Butterworth-Heinemann. p. 310.ISBN 0080379419.