Portál:Kémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kémiaportál
M Faraday Lab H Moore.jpg
A kémia a természet elemi építőegységeinek vizsgálatával, az anyagfajták tulajdonságaival és átalakulásaival foglalkozik. Alapját az ősidőktől fogva az anyagi javak termelése során felhalmozódott tapasztalatok, a középkorban az alkimisták által végzett megfigyelések, majd a természettudományok kialakulásától kezdve a vegyi anyagok és reakciók megismerése érdekében tudatosan végzett kísérletek eredményei képezik. Önálló tudománnyá a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején vált alaptörvényeinek (tömegmegmaradás, egyszerű és összetett tömegviszonyok, vegyülő gázok térfogati törvénye) felismerése révén.
Crystal Clear app kaddressbook.png
Kiemelt szócikk
β-D-glükóz

A glükóz (szokásos hárombetűs rövidítése: Glc) – köznapi nevén szőlőcukor – egy monoszacharid, pontosabban aldohexóz. Fontossága a biológiai folyamatokban alapvető: a sejtek energia- és metabolitforrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva fotonenergia felhasználásával történik a zöld növényekben a fotoszintézis során. Élő szervezetben a glükóznak csak a D enantiomerje fordul elő, melyet dextróznak neveznek. Az L-glükóz biológiailag inaktív, a sejtek nem tudják hasznosítani. A glükóznak nyílt láncú és gyűrűs alakja is létezik. A nyílt láncú alak hatszénatomos, elágazás nélküli láncot tartalmaz. Ebben az alakban formilcsoport található. A glükóz gyűrűvé is záródhat. Gyűrűvé záródáskor egy új hidroxilcsoport (az ún. glikozidos hidroxilcsoport) alakul ki a molekulában. Ennek a hidroxilcsoportnak a térbeli állása kétféle lehet, ezért a gyűrűs D-glükóznak kétféle módosulata lehetséges: α-D-glükóz és β-D-glükóz. A glükóz redukáló hatású, a Fehling-próbát, és az ezüsttükör-próbát mutatja. Ez a glükóz nyílt láncú alakjában jelenlévő aldehidcsoporttal magyarázható. Szabad állapotban előfordul a természetben egyes gyümölcsökben (pl. a szőlőben, innen a szőlőcukor név). Diszacharidok (pl. szacharóz, maltóz, cellobióz, laktóz) és poliszacharidok (pl. keményítő, glikogén, cellulóz) alkotórésze. glükóz iparilag keményítő (például kukorica- vagy burgonyakeményítő) savas vagy enzimes hidrolízisével állítható elő. A burgonyakeményítő savas hidrolízisekor keletkező glükózt „krumplicukornak” szokás nevezni.


A kémiai elemek periódusos rendszere
Csoport 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Alkáli­fémek Alkáli­földfémek Föld­fémek Szén­csoport Nitrogén­csoport Kalko­gének Halogének Nemes­gázok
Periódus

1

Hidrogén
1
H
Hélium
2
He
2 Lítium
3
Li
Berillium
4
Be
Bór
5
B
Szén
6
C
Nitrogén
7
N
Oxigén
8
O
Fluor
9
F
Neon
10
Ne
3 Nátrium
11
Na
Magnézium
12
Mg
Alumínium
13
Al
Szilícium
14
Si
Foszfor
15
P
Kén
16
S
Klór
17
Cl
Argon
18
Ar
4 Kálium
19
K
Kalcium
20
Ca
Szkandium
21
Sc
Titán
22
Ti
Vanádium
23
V
Króm
24
Cr
Mangán
25
Mn
Vas
26
Fe
Kobalt
27
Co
Nikkel
28
Ni
Réz
29
Cu
Cink
30
Zn
Gallium
31
Ga
Germánium
32
Ge
Arzén
33
As
Szelén
34
Se
Bróm
35
Br
Kripton
36
Kr
5 Rubídium
37
Rb
Stroncium
38
Sr
Ittrium
39
Y
Cirkónium
40
Zr
Nióbium
41
Nb
Molibdén
42
Mo
Technécium
43
Tc
Ruténium
44
Ru
Ródium
45
Rh
Palládium
46
Pd
Ezüst
47
Ag
Kadmium
48
Cd
Indium
49
In
Ón
50
Sn
Antimon
51
Sb
Tellúr
52
Te
Jód
53
I
Xenon
54
Xe
6 Cézium
55
Cs
Bárium
56
Ba
Lantán
57
La
* Hafnium
72
Hf
Tantál
73
Ta
Volfrám
74
W
Rénium
75
Re
Ozmium
76
Os
Irídium
77
Ir
Platina
78
Pt
Arany
79
Au
Higany
80
Hg
Tallium
81
Tl
Ólom
82
Pb
Bizmut
83
Bi
Polónium
84
Po
Asztácium
85
At
Radon
86
Pn
7 Francium
87
Fr
Rádium
88
Ra
Aktínium
89
Ac
** Radzer­fordium
104
Rf
Dubnium
105
Db
Sziborgium
106
Sg
Borium
107
Bh
Hasszium
108
Hs
Meitnerium
109
Mt
Darm­stadtium
110
Ds
Rönt­genium
111
Rg
Koper­nícium
112
Cn
Nihonium
113
Nh
Flerovium
114
Fl
Moszko­vium
115
Mc
Liver­morium
116
Lv
Ten­nesszin
117
Ts
Oga­nesszon
118
Og
* Cérium
58
Ce
Prazeo­dímium
59
Pr
Neodímium
60
Nd
Prométium
61
Pm
Szamárium
62
Sm
Európium
63
Eu
Gadolínium
64
Gd
Terbium
65
Tb
Disz­prózium
66
Dy
Holmium
67
Ho
Erbium
68
Er
Túlium
69
Tm
Itterbium
70
Yb
Lutécium
71
Lu
 
** Tórium
90
Th
Protak­tínium
91
Pa
Urán
92
U
Neptúnium
93
Np
Plutónium
94
Pu
Amerícium
95
Am
Kűrium
96
Cm
Berkélium
97
Bk
Kali­fornium
98
Cf
Ein­steinium
99
Es
Fermium
100
Fm
Mende­lévium
101
Md
Nobélium
102
No
Lau­rencium
103
Lr
 
Jelmagyarázat
szilárd folyékony gáz ismeretlen halmazállapotú
természetes elem radioaktív elem mesterségesen előállított elem
Fémek Félfémek Nemfémek Ismeretlen kémiai tulajdonságok
Alkálifémek Alkáliföldfémek Lantanidák Aktinidák Átmenetifémek Másodfajú fémek Többatomos nemfémek Kétatomos nemfémek Nemesgázok
Crystal Clear app gimp.png
Kiemelt kép
Réz(II)-szulfát kristály

A réz-szulfát a réz egyik legismertebb vegyülete. A természetben is előforduló ásványa a Kalkantit. A képen a réz-szulfát pentahidrátja látható.

Tennivalók
Nagyon fontos lenne kezdetnek az alábbi szócikkek színvonalas megírása, bővítése:

Megírandó: Katód, Poliamid, Poliészter, Kreatin

Kiegészítendő/javítandó: Kémia, Kémiai elem, Fémek, Molekula, Szerves kémia, Fizikai kémia, Elektronszerkezet, Szkandium, Ittrium, Technécium, Neodímium, Volfrám

További tennivalókat találsz a kémiaműhely oldalán.


Ha segítségre van szükséged a kémiai képletek szerkesztéséhez, akkor azt a Wikipédia:Képletleíró nyelv lapon megtalálod.
A témával foglalkozó műhely: kémiaműhely

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia