Portál:Kémia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kémiaportál
Kémiaportál
M Faraday Lab H Moore.jpg
A kémia a természet elemi építőegységeinek vizsgálatával, az anyagfajták tulajdonságaival és átalakulásaival foglalkozik. Alapját az ősidőktől fogva az anyagi javak termelése során felhalmozódott tapasztalatok, a középkorban az alkimisták által végzett megfigyelések, majd a természettudományok kialakulásától kezdve a vegyi anyagok és reakciók megismerése érdekében tudatosan végzett kísérletek eredményei képezik. Önálló tudománnyá a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején vált alaptörvényeinek (tömegmegmaradás, egyszerű és összetett tömegviszonyok, vegyülő gázok térfogati törvénye) felismerése révén.
Crystal Clear app kaddressbook.png
Kiemelt szócikk
β-D-glükóz

A glükóz (szokásos hárombetűs rövidítése: Glc) – köznapi nevén szőlőcukor – egy monoszacharid, pontosabban aldohexóz. Fontossága a biológiai folyamatokban alapvető: a sejtek energia- és metabolitforrásként hasznosítják. Bioszintézise szén-dioxidból és vízből kiindulva fotonenergia felhasználásával történik a zöld növényekben a fotoszintézis során. Élő szervezetben a glükóznak csak a D enantiomerje fordul elő, melyet dextróznak neveznek. Az L-glükóz biológiailag inaktív, a sejtek nem tudják hasznosítani. A glükóznak nyílt láncú és gyűrűs alakja is létezik. A nyílt láncú alak hatszénatomos, elágazás nélküli láncot tartalmaz. Ebben az alakban formilcsoport található. A glükóz gyűrűvé is záródhat. Gyűrűvé záródáskor egy új hidroxilcsoport (az ún. glikozidos hidroxilcsoport) alakul ki a molekulában. Ennek a hidroxilcsoportnak a térbeli állása kétféle lehet, ezért a gyűrűs D-glükóznak kétféle módosulata lehetséges: α-D-glükóz és β-D-glükóz. A glükóz redukáló hatású, a Fehling-próbát, és az ezüsttükör-próbát mutatja. Ez a glükóz nyílt láncú alakjában jelenlévő aldehidcsoporttal magyarázható. Szabad állapotban előfordul a természetben egyes gyümölcsökben (pl. a szőlőben, innen a szőlőcukor név). Diszacharidok (pl. szacharóz, maltóz, cellobióz, laktóz) és poliszacharidok (pl. keményítő, glikogén, cellulóz) alkotórésze. glükóz iparilag keményítő (például kukorica- vagy burgonyakeményítő) savas vagy enzimes hidrolízisével állítható elő. A burgonyakeményítő savas hidrolízisekor keletkező glükózt „krumplicukornak” szokás nevezni.


1
H

2
He
3
Li
4
Be


5
B
6
C
7
N
8
O
9
F
10
Ne
11
Na
12
Mg


13
Al
14
Si
15
P
16
S
17
Cl
18
Ar
19
K
20
Ca
21
Sc

22
Ti
23
V
24
Cr
25
Mn
26
Fe
27
Co
28
Ni
29
Cu
30
Zn
31
Ga
32
Ge
33
As
34
Se
35
Br
36
Kr
37
Rb
38
Sr
39
Y

40
Zr
41
Nb
42
Mo
43
Tc
44
Ru
45
Rh
46
Pd
47
Ag
48
Cd
49
In
50
Sn
51
Sb
52
Te
53
I
54
Xe
55
Cs
56
Ba
57
La
*
72
Hf
73
Ta
74
W
75
Re
76
Os
77
Ir
78
Pt
79
Au
80
Hg
81
Tl
82
Pb
83
Bi
84
Po
85
At
86
Rn
87
 Fr 
88
Ra
89
Ac
**
104
Rf
105
Db
106
Sg
107
Bh
108
Hs
109
Mt
110
Ds
111
Rg
112
Cn
113
Uut
114
Uuq
115
Uup
116
Uuh
117
Uus
118
Uuo

58
 Ce 
59
Pr
60
Nd
61
Pm
62
Sm
63
Eu
64
Gd
65
Tb
66
Dy
67
Ho
68
Er
69
Tm
70
Yb
71
Lu
90
Th
91
Pa
92
U
93
Np
94
Pu
95
Am
96
Cm
97
Bk
98
Cf
99
Es
100
Fm
101
Md
102
No
103
Lr


Crystal Clear app gimp.png
Kiemelt kép
Réz(II)-szulfát kristály

A réz-szulfát a réz egyik legismertebb vegyülete. A természetben is előforduló ásványa a Kalkantit. A képen a réz-szulfát pentahidrátja látható.

Tennivalók
Nagyon fontos lenne kezdetnek az alábbi szócikkek színvonalas megírása, bővítése:

Megírandó: Katód, Poliamid, Poliészter, Kreatin

Kiegészítendő/javítandó: Kémia, Kémiai elem, Fémek, Molekula, Szerves kémia, Fizikai kémia, Elektronszerkezet, Szkandium, Ittrium, Technécium, Neodímium, Volfrám

További tennivalókat találsz a kémiaműhely oldalán.


Ha segítségre van szükséged a kémiai képletek szerkesztéséhez, akkor azt a Wikipédia:Képletleíró nyelv lapon megtalálod.
A témával foglalkozó műhely: kémiaműhely

További portálok
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Wikipédia