Jöns Jakob Berzelius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Jöns Jakob Berzelius
(Jöns Jacob Berzelius)
Jöns Jacob Berzelius from Familj-Journalen1873.png
Született 1779. augusztus 20.[1][2][3][4][5][6]
Elhunyt 1848. augusztus 7. (68 évesen)[1][2][3][4][5][6][7]
Stockholm
Állampolgársága svéd
Szülei
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
  • az American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • Foreign Member of the Royal Society
  • Order of Saint Stanislaus, 1st class
  • Copley-érem (1836)[8]
Sírhely Solna cemetery (SO 02 30)[9][10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat.
Berzelius egy 1836-os litográfián

Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, 1779. augusztus 20.Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.

Életrajza[szerkesztés]

1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger asszisztenseként Stockholmban végezte.[11] 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.

Munkássága[szerkesztés]

  • Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
  • Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk.
  • Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére.
  • 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
  • Bevezette az allotrópia fogalmát.
  • Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).
  • Számos vegyület összetételét meghatározta.
  • Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik.
  • Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat.
  • Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel.
  • Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Jöns Jacob Berzelius (svéd nyelven)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b [309 Académie Nationale de Médecine]. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. KNAW Past Members. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)
  9. Jöns Jacob Berzelius. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  10. 79190, Jacob Berzelius, 2018. december 28.
  11. John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 963-9429-56-2)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]