Jöns Jakob Berzelius

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jöns Jakob Berzelius
(Jöns Jacob Berzelius)
Jöns Jacob Berzelius from Familj-Journalen1873.png
Született 1779. augusztus 20.[1][2][3][4]
Väfversunda
Elhunyt 1848. augusztus 7. (68 évesen)[1][2][3][4]
Stockholm
Állampolgársága svéd
Foglalkozása
Iskolái Uppsalai Egyetem
Kitüntetései
Sírhely Solna cemetery[5]
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat.
Berzelius egy 1836-os litográfián

Jöns Jakob Berzelius (Västerlösa, 1779. augusztus 20.Stockholm, 1848. augusztus 7.) svéd vegyész. A 19. század első felének legjelentősebbnek tartott személyisége a kémia tudomány területén.

Életrajza[szerkesztés]

1796-ban orvostant kezdett hallgatni az Uppsalai Egyetemen. 1802-ben orvosi diplomát szerzett, de figyelme a kémia felé irányult. Első kísérleteit Hisinger asszisztenseként Stockholmban végezte.[6] 1810-től a Svéd Királyi Tudományos Akadémia elnökévé, 1818-tól örökös titkárává választották. Károly János király 1818-ban nemesi, 1835-ben bárói rangra emelte.

Munkássága[szerkesztés]

  • Ő figyelte meg először, hogy az elektromos áram egyes vegyületek bomlását okozza, azaz felfedezte az elektrolízist.
  • Ő vezette be az elemek jelölésére a latin nevük első, illetve – ütközés esetén – első két betűjéből álló vegyjeleket, amelyeket – kis módosítással – máig is használunk.
  • Dalton atomelméletének és a saját maga által kidolgozott (később hibásnak bizonyult) elektrokémiai elméletének megalapozását és kiterjesztését szorgalmazta a kémia minden területére.
  • 1828-ban korának legpontosabb atomtömeg-táblázatát publikálta.
  • Bevezette az allotrópia fogalmát.
  • Felfedezett három elemet: a szelént, szilíciumot és tóriumot, valamint Wilhelm Hisinger svéd geológussal közösen egy negyediket is, a cériumot (amit tőlük függetlenül Martin Heinrich Klaproth német vegyész is felfedezett).
  • Számos vegyület összetételét meghatározta.
  • Több laboratóriumi eszköz és analitikai eljárás bevezetése is Berzelius nevéhez fűződik.
  • Rakéták fejlesztése terén is folytatott kutatásokat.
  • Hosszú ideig évente publikált összefoglalót a kémia új eredményeiről. Ezt a munkáját németre fordítva is kiadták Jahresbericht über die Fortschritte der physischen Wissenschaften címmel.
  • Lärbok i Kemien című tankönyvét több nyelvre lefordították, és hosszú ideig az egyik legfontosabb kémiakönyvnek számított.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ^ a b Jöns Jacob Berzelius
  3. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Jöns Jacob Berzelius. (Hozzáférés: 2017. január 4.)
  6. John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 - ISBN 9639429562)

Források[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jöns Jakob Berzelius témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]