Palládium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
46 ródiumpalládiumezüst
Ni

Pd

Pt
   
               
               
                                   
                                 
                                                               
                                                               
   
46
Pd
Általános
Név, vegyjel, rendszám palládium, Pd, 46
Latin megnevezés palladium
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 10, 5, d
Megjelenés ezüstfehér fémes
Atomtömeg 106,42(1)  g/mol
Elektronszerkezet [Kr] 4d10
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 18
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 12,023 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 10,38 g/cm³
Hármaspont 1825 K, 3,5 Pa
Olvadáspont 1828,05 K
(1554,9 °C, 2830,82 °F)
Forráspont 3236 K
(2963 °C, 5365 °F)
Olvadáshő 16,74 kJ/mol
Párolgáshő 362 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,98 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 1721 1897 2117 2395 2753 3234
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapcentrált
Oxidációs szám ±1
(enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás 2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 804,4 kJ/mol
2.: 1870 kJ/mol
3.: 3177 kJ/mol
Atomsugár 140 pm
Atomsugár (számított) 169 pm
Kovalens sugár 131 pm
Van der Waals-sugár 163 pm
Egyebek
Mágnesség nincs adat
Fajlagos ellenállás (20 °C) 105,4 nΩ·m
Hőmérséklet-vezetési tényező (300 K) 71,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 11,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (20 °C) 3070 m/s
Young-modulus 121 GPa
Nyírási modulus 44 GPa
Kompressziós modulus 180 GPa
Poisson-tényező 0,39
Mohs-keménység 4,75
Vickers-keménység 461 MPa
Brinell-keménység 37,3 HB
CAS-szám 7440-05-3
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A palládium izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
100Pd mest. 3,63 d ε - 107Rh
γ 0,084, 0,074,
0,126
-
102Pd 1,02% Pd stabil 56 neutronnal
103Pd mest. 16,991 d ε - 103Rh
104Pd 11,14% Pd stabil 58 neutronnal
105Pd 22,33% Pd stabil 59 neutronnal
106Pd 27,33% Pd stabil 60 neutronnal
107Pd mest. 6,5×106 y β- 0,033 107Ag
108Pd 26,46% Pd stabil 62 neutronnal
110Pd 11,72% Pd stabil 64 neutronnal
Hivatkozások
Palládium

A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Pd, rendszáma 46, nyelvújításkori neve itélany.[1] A platinafémek, ezen belül a könnyű platinafémek közé tartozik. (A platinafémek a ruténium (Ru), a ródium (Rh), a palládium (Pd), az ozmium (Os) , az irídium (Ir) és a platina (Pt), ezek közül a periódusos rendszer 5. csoportjába tartozó elemek, a Ru, a Rh és a Pd a könnyű platinafémek.) Ezüstfehér színű, jól megmunkálható fém. Valamivel keményebb, mint a platina. A hidrogént nagyon könnyen elnyeli; a palládium akár a saját térfogatának 900-szorosát is képes abszorbeálni szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson.[2] A palládium felületén a hidrogén sokkal reakcióképesebbé válik, mert atomjaira bomlik. Emiatt katalizátorként használható hidrogénezési reakciókban.

Története[szerkesztés]

A palládiumot William Hyde Wollaston fedezte fel 1803-ban, és a Pallas kisbolygóról nevezte el, melyet nem sokkal korábban fedezett fel Heinrich Wilhelm Olbers. A kisbolygó (és így közvetve a palládium) neve Pallas Athénéről, a görög mitológia istennőjéről kapta a nevét. (Az elsőként felfedezett kisbolygók női nevet kaptak.)[3]

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Kémiai szempontból ellenálló fém. A halogénelemek kis mértékben megtámadják. Vegyületeket képez kénnel, szelénnel, foszforral, arzénnel, ha ezekkel összeolvasztják. A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet. A platinafémek közül egyedül a palládium oldódik salétromsavban. Magas hőmérsékleten megtámadják az alkálifémek hidroxidjai. Kettő, három vagy négy vegyértékű lehet a vegyületeiben.

Előfordulása a természetben[szerkesztés]

A természetben a platinaércekben, emellett az arannyal együtt található meg ötvözetként. Ismeretes néhány ásványa is. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Földön.

Előállítása[szerkesztés]

A palládiumot a platinaércekből nyerik ki. Ezeket királyvízzel feldolgozzák, majd az ekkor keletkező oldatból platinát ammónium-kloriddal leválasztják. A palládium az oldatban marad, ezt vasporral választják ki. Az így leválasztott palládium ródiummal, irídiummal és vassal szennyezett. A szennyezett palládiumot királyvízben oldják, majd a vasat ammónium-hidroxiddal választják le. Ezután az oldatot sósavval megsavanyítják és a palládiumot palládium amin-klorid formájában választják le. Ezt hevítéssel elbontják, a palládium szabaddá válik.

Felhasználása[szerkesztés]

A palládium a hidrogént nagyon könnyen elnyeli, ezért heterogén katalizátorként illetve gázelektródaként használják. Egyes ötvözeteit az ékszeripar hasznosítja. A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásban és ékszerek készítésekor alkalmazzák. Másik ötvözete a fehérarany, ez 10% palládiumot tartalmazó aranyötvözet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szőkefalvi-Nagy Zoltán; Szabadváry Ferenc: A magyar kémiai szaknyelv kialakulása. A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó, 1972. (Hozzáférés: 2010. december 3.)
  2. Lee, Hoik, Phan, Duy-Nam; Kim, Myungwoong; Sohn, Daewon; Oh, Seong-Geun; Kim, Seong; Kim, Ick (2016. november 29.). „The Chemical Deposition Method for the Decoration of Palladium Particles on Carbon Nanofibers with Rapid Conductivity Changes”. Nanomaterials 6 (12), 226. o. DOI:10.3390/nano6120226.  
  3. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 110. o. ISBN 963 8334 96 7  

Források[szerkesztés]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Palladium
A Wikimédia Commons tartalmaz Palládium témájú médiaállományokat.