Palládium

Gőznyomás
46	ródium ← palládium → ezüst
Általános
Név, vegyjel, rendszám	palládium, Pd, 46
Latin megnevezés	palladium
Elemi sorozat	átmenetifémek
Csoport, periódus, mező	10, 5, d
Megjelenés	ezüstfehér fémes ;
Atomtömeg	106,42(1) g/mol
Elektronszerkezet	[Kr] 4d10
Elektronok héjanként	2, 8, 18, 18
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	szilárd
Sűrűség (szobahőm.)	12,023 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on	10,38 g/cm³
Hármaspont	1825 K, 3,5 Pa
Olvadáspont	1828,05 K; (1554,9 °C, 2830,82 °F)
Forráspont	3236 K; (2963 °C, 5365 °F)
Olvadáshő	16,74 kJ/mol
Párolgáshő	362 kJ/mol
Moláris hőkapacitás	(25 °C) 25,98 J/(mol·K)
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	köbös lapcentrált
Oxidációs szám	±1; (enyhén bázikus oxid)
Elektronegativitás	2,20 (Pauling-skála)
Ionizációs energia	1.: 804,4 kJ/mol
	2.: 1870 kJ/mol
	3.: 3177 kJ/mol
Atomsugár	140 pm
Atomsugár (számított)	169 pm
Kovalens sugár	131 pm
Van der Waals-sugár	163 pm
Egyebek
Mágnesség	nincs adat
Fajlagos ellenállás	(20 °C) 105,4 nΩ·m
Hővezetési tényező	(300 K) 71,8 W/(m·K)
Hőtágulási együttható	(25 °C) 11,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd)	(20 °C) 3070 m/s
Young-modulus	121 GPa
Nyírási modulus	44 GPa
Kompressziós modulus	180 GPa
Poisson-tényező	0,39
Mohs-keménység	4,75
Vickers-keménység	461 MPa
Brinell-keménység	37,3 HB
CAS-szám	7440-05-3
Fontosabb izotópok
Hivatkozások

A palládium a periódusos rendszer egyik kémiai eleme. Vegyjele Pd, rendszáma 46, nyelvújításkori neve itélany.^[1] A platinafémek, ezen belül a könnyű platinafémek közé tartozik. (A platinafémek a ruténium (Ru), a ródium (Rh), a palládium (Pd), az ozmium (Os) , az irídium (Ir) és a platina (Pt), ezek közül a periódusos rendszer 5. csoportjába tartozó elemek, a Ru, a Rh és a Pd a könnyű platinafémek.) Ezüstfehér színű, jól megmunkálható fém. Valamivel keményebb, mint a platina. A hidrogént nagyon könnyen elnyeli; a palládium akár a saját térfogatának 900-szorosát is képes abszorbeálni szobahőmérsékleten és normál légköri nyomáson.^[2] A palládium felületén a hidrogén sokkal reakcióképesebbé válik, mert atomjaira bomlik. Emiatt katalizátorként használható hidrogénezési reakciókban.

Története

A palládiumot William Hyde Wollaston fedezte fel 1803-ban, és a Pallas kisbolygóról nevezte el, melyet nem sokkal korábban fedezett fel Heinrich Wilhelm Olbers. A kisbolygó (és így közvetve a palládium) neve Pallas Athénéről, a görög mitológia istennőjéről kapta a nevét. (Az elsőként felfedezett kisbolygók női nevet kaptak.)^[3]

Kémiai tulajdonságai

Kémiai szempontból ellenálló fém. A halogénelemek kis mértékben megtámadják. Vegyületeket képez kénnel, szelénnel, foszforral, arzénnel, ha ezekkel összeolvasztják. A savak jobban oldják, mint a többi platinafémet. A platinafémek közül egyedül a palládium oldódik salétromsavban. Magas hőmérsékleten megtámadják az alkálifémek hidroxidjai. Kettő, három vagy négy vegyértékű lehet a vegyületeiben.

Előfordulása a természetben

A természetben a platinaércekben, emellett az arannyal együtt található meg ötvözetként. Ismeretes néhány ásványa is. Igen ritka elem, a 71. leggyakoribb a Földön.

Előállítása

A palládiumot a platinaércekből nyerik ki. Ezeket királyvízzel feldolgozzák, majd az ekkor keletkező oldatból platinát ammónium-kloriddal leválasztják. A palládium az oldatban marad, ezt vasporral választják ki. Az így leválasztott palládium ródiummal, irídiummal és vassal szennyezett. A szennyezett palládiumot királyvízben oldják, majd a vasat ammónium-hidroxiddal választják le. Ezután az oldatot sósavval megsavanyítják és a palládiumot palládium amin-klorid formájában választják le. Ezt hevítéssel elbontva a palládium szabaddá válik.

Felhasználása

A palládium a hidrogént nagyon könnyen elnyeli, ezért heterogén katalizátorként ^[4]^[5]^[6] illetve gázelektródaként használják. Egyes ötvözeteit az ékszeripar hasznosítja. A 30% palládiumot tartalmazó ezüstötvözetét fogpótlásban és ékszerek készítésekor alkalmazzák. Másik ötvözete a fehérarany, ez 10% palládiumot tartalmazó aranyötvözet. Felhasználható továbbá katalizátorként a szerves kémiában ^[7]^[8] illetve az elektroszintézisben.^[9]^[10]

Jegyzetek

↑ Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1972). "A magyar kémiai szaknyelv kialakulása". A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Hozzáférés: 2010. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
↑ Lee, Hoik (2016. november 29.). "The Chemical Deposition Method for the Decoration of Palladium Particles on Carbon Nanofibers with Rapid Conductivity Changes". Nanomaterials. 6 (12): 226. doi:10.3390/nano6120226. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)
↑ Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 110. o. ISBN 963 8334 96 7
↑ Hajdu, Viktória (2020. február). "Catalytic activity of maghemite supported palladium catalyst in nitrobenzene hydrogenation". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 129 (1): 107–116. doi:10.1007/s11144-019-01719-1. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
↑ Shetty, Apoorva (2024. december). "Synthesis and characterization of biowaste-derived porous carbon supported palladium: a systematic study as a heterogeneous catalyst for the reduction of nitroarenes". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 137 (6): 2989–3004. doi:10.1007/s11144-024-02690-2. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
↑ Ramesh, K. (2024. augusztus 1.). "Microwave assisted green synthesis of palladium nanoparticles using dragon fruit peel extract for catalytic reduction of 4-nitrophenol and methylene blue". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 137 (4): 2133–2145. doi:10.1007/s11144-024-02652-8. ISSN 1878-5204. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
↑ Hacıefendioğlu, Duygu (2025. június 1.). "N-heterocyclic carbene-palladium complex immobilized on Co-MOF 74 microrods as a highly selective catalyst for Suzuki–Miyaura cross-coupling". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 138 (3): 1363–1380. doi:10.1007/s11144-024-02777-w. ISSN 1878-5204. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)
↑ Kunfi, Attila (2016. október). "Heck arylation of alkenes with aryl bromides by using supported Pd catalysts: a comparative study". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 119 (1): 165–178. doi:10.1007/s11144-016-1044-3. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)
↑ Electrochemical synthesis of H2O2 from water and oxygen, Nature Reviews Chemistry, 2019, 3, 442-458, https://www.nature.com/articles/s41570-019-0110-6
↑ Zhou, Ting-Ting (2025. május). "Coupling of alloying and interface effects in dendritic Au-doped PtPd alloy/dumbbell-like bismuth telluride heterostructures for ethanol and methanol electrooxidation". Rare Metals (angol nyelven). 44 (5): 3119–3129. doi:10.1007/s12598-024-03145-2. ISSN 1001-0521. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

Források

Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
Nyilasi János: Szervetlen kémia
Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Palládium témájú médiaállományokat.

Palládium.lap.hu - linkgyűjtemény

Kémiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[kfki-1] Szőkefalvi-Nagy Zoltán (1972). "A magyar kémiai szaknyelv kialakulása". A kémia története Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Hozzáférés: 2010. december 3. {{cite web}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[2] Lee, Hoik (2016. november 29.). "The Chemical Deposition Method for the Decoration of Palladium Particles on Carbon Nanofibers with Rapid Conductivity Changes". Nanomaterials. 6 (12): 226. doi:10.3390/nano6120226. {{cite journal}}: Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)CS1 karbantartás: jelöletlen szabad DOI (link)

[3] Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 110. o. ISBN 963 8334 96 7

[4] Hajdu, Viktória (2020. február). "Catalytic activity of maghemite supported palladium catalyst in nitrobenzene hydrogenation". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 129 (1): 107–116. doi:10.1007/s11144-019-01719-1. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[5] Shetty, Apoorva (2024. december). "Synthesis and characterization of biowaste-derived porous carbon supported palladium: a systematic study as a heterogeneous catalyst for the reduction of nitroarenes". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 137 (6): 2989–3004. doi:10.1007/s11144-024-02690-2. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)

[6] Ramesh, K. (2024. augusztus 1.). "Microwave assisted green synthesis of palladium nanoparticles using dragon fruit peel extract for catalytic reduction of 4-nitrophenol and methylene blue". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 137 (4): 2133–2145. doi:10.1007/s11144-024-02652-8. ISSN 1878-5204. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[7] Hacıefendioğlu, Duygu (2025. június 1.). "N-heterocyclic carbene-palladium complex immobilized on Co-MOF 74 microrods as a highly selective catalyst for Suzuki–Miyaura cross-coupling". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 138 (3): 1363–1380. doi:10.1007/s11144-024-02777-w. ISSN 1878-5204. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó)

[8] Kunfi, Attila (2016. október). "Heck arylation of alkenes with aryl bromides by using supported Pd catalysts: a comparative study". Reaction Kinetics, Mechanisms and Catalysis (angol nyelven). 119 (1): 165–178. doi:10.1007/s11144-016-1044-3. ISSN 1878-5190. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[9] Electrochemical synthesis of H2O2 from water and oxygen, Nature Reviews Chemistry, 2019, 3, 442-458, https://www.nature.com/articles/s41570-019-0110-6

[10] Zhou, Ting-Ting (2025. május). "Coupling of alloying and interface effects in dendritic Au-doped PtPd alloy/dumbbell-like bismuth telluride heterostructures for ethanol and methanol electrooxidation". Rare Metals (angol nyelven). 44 (5): 3119–3129. doi:10.1007/s12598-024-03145-2. ISSN 1001-0521. Hozzáférés: 2025. november 9. {{cite journal}}: More than one of |author= és |last= specified (súgó); Unknown parameter |coauthors= ignored (|author= suggested) (súgó)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]