William Hyde Wollaston

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
William Hyde Wollaston
John Jackson (1778–1831) festménye valamikor 1829 előtt
John Jackson (1778–1831) festménye valamikor 1829 előtt
Életrajzi adatok
Született 1766. augusztus 6.
East Dereham, Norfolk
Elhunyt 1828. december 22. (62 évesen)
London
Nemzetiség brit
Állampolgárság Egyesült Királyság brit
Iskolái
  • Gonville and Caius College
  • Charterhouse School
Pályafutása
Szakterület fizika, kémia
Munkahelyek
Szakmai kitüntetések
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz William Hyde Wollaston témájú médiaállományokat.

William Hyde Wollaston — teljes nevén William Hyde Jackson Wollaston (East Dereham (Norfolk), 1766. augusztus 6.London, 1828. december 22.), brit orvos, kémikus, fizikus, a palládium és a ródium fölfedezője.

Élete[szerkesztés]

1782–1787 között orvosnak tanult, a doktor címet 1793-ban kapta meg. 1800-ig praktizált, de eddigre részlegesen megvakult. Ekkor visszavonult, és saját laboratóriumában főleg fizikai és kémiai kísérleteket végzett.

Munkássága[szerkesztés]

Kiterjedt optikai vizsgálatai alapvetően a fénytörés jobb megismerését célozták; ehhez műszereket is tervezett, illetve készített:

1802-ben felfedezte a Nap színképében az első sötét sávokat (ezeket ma Fraunhofer-vonalaknak hívjuk).

1803-ban az analitikailag tiszta platina előállításával kísérletezve e munka afféle melléktermékeként fölfedezte a palládiumot és a ródiumot.

1804-ben végzett kísérleteivel alátámasztotta a többszörös súlyviszonyok törvényét.

Az elsők között jelentette ki, hogy a molekulákban egymáshoz kapcsolódó atomok három dimenzióban (térben) rendeződnek el.

A hólyagkőből 1810-ben elkülönítette az első természetes aminosavat, a cisztint.

Bevezette az ekvivalens súly fogalmát (1814-ben).

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • Synoptic table of Chemical Equivalents (1814)

Emlékezete[szerkesztés]

Róla nevezték el a wollastonit szilikátsásványt (táblapát, CaSiO3).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • John Gribbin: 13,8. A Világegyetem valódi kora és a mindenség elmélete nyomában. Icon Books, London, 2015. Magyarul: Akkord Kiadó, 2016. Talentum Könyvek, 267 old. ISBN 9789632520933; ISSN 1586-8419
  • Magyar nagylexikon XVIII. (Unh–Z). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 709. o. ISBN 9639257192