Salétromsav
| Salétromsav | |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | salétromsav | ||
| Más nevek | választóvíz | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 7697-37-2 | ||
| PubChem | 944 | ||
| ChemSpider | 919 | ||
| EINECS-szám | 231-714-2 | ||
| DrugBank | DB15995 | ||
| KEGG | D02313 | ||
| ChEBI | 48107 | ||
| RTECS szám | QU5775000 | ||
| InChIKey | GRYLNZFGIOXLOG-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 3587310 | ||
| Gmelin | 1576 | ||
| UNII | 411VRN1TV4 | ||
| UN-szám | 2031 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1352 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | HNO3 | ||
| Moláris tömeg | 63,01 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen, enyhén sárgás, füstölgő folyadék | ||
| Halmazállapot | 20 °C-on folyadék | ||
| Sűrűség | 1,3913 g/cm³ (65%) 1,4826 g/cm³ (90%) 1,5008 g/cm³ (98%) | ||
| Olvadáspont | −22 °C | ||
| Forráspont | ~120 °C | ||
| Termokémia | |||
| Std. képződési entalpia ΔfH |
−174,1 kJ/mol | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Oxidáló (O)  , Maró (C)  [1]
| ||
| EU Index | 007-004-00-1 | ||
| R mondatok | R8, R35[1] | ||
| S mondatok | (S2), S23, S26, S36, S45[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Azonos kation | savak, a hidrogén vegyületei | ||
| Azonos anion | nitrátok | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A salétromsav (HNO3) - régi nevei: légenysav, választóvíz, fojtósav[2] - egybázisú, erős sav, sói a nitrátok. Tiszta állapotban színtelen, szúrós szagú folyadék.
Jellemzői
[szerkesztés]
Állás közben bomlik (fény és hő hatására), oxigén és nitrogén-dioxid keletkezik, mely rozsdabarnára színezi. Ezért sötét üvegben, jól zárva tároljuk. Kereskedelmi forgalomba legtöbbször 68%-os vizes oldata kerül, a 86%-nál töményebb salétromsavat füstölgő salétromsavnak hívjuk. A tömény (~ 50%-nál töményebb) salétromsav a szerves vegyületeket erősen oxidálja vagy nitrálja - a vízmegkötő szerként hozzátett kénsavval képezett keveréke a nitrálósav, melyet nitrálásra használnak. Hígítva a platinafémek és az arany kivételével minden fémet felold (A negatív standardpotenciálú fémekkel hidrogénfejlődés közben fém-nitrátokat alkot, pozitív standarpotenciálú fémek esetén először oxidálja a fémet: a molekula központi atomja redukálódik nitrogén-oxidok keletkezése közben, majd a keletkezett fém-oxidot a jelenlevő salétromsav feloldja), töményen sok fémet (alumínium, króm, vas, nikkel, kobalt) passzivál. Mivel az ezüstöt feloldja, de az aranyat nem, választóvíznek is nevezik. A bőrt erősen megtámadja, miközben sárga foltot hagy rajta, ez az ún. xantoprotein-reakció. Sósavval képzett keveréke a királyvíz, ami – az elegyben keletkező nitrozil-klorid (NOCl) segítségével – oldja az aranyat és a platinát is. Lúgokkal nitrátok képződése közben reagál.
Előállítása
[szerkesztés]Előállítható ipari mennyiségben az ammónia oxigénnel vagy levegővel való oxidációja során 10% ródiumot tartalmazó platinaháló-katalizátor jelenlétében és a keletkezett nitrogén-dioxid vízben való elnyeletése útján. Laboratóriumban tömény kénsav és kálium-nitrát keverékének a desztillációjával állítják elő.
Sósav és ammónium-nitrát érintkezésekor is keletkezik:
Felhasználása
[szerkesztés]Felhasználják nitrogénműtrágyák, robbanóanyagok, rakétahajtó anyagok, színezékek, gyógyszerek előállítására. Az ékszerészek választóvízként használják, segítségével lehet kinyerni az aranyat az ötvözetekből, mivel az arany nem oldódik salétromsavban.
