Bőr (anatómia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az emberi bőr felépítése

A bőr a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) kívül borító szövet, egyben a legnagyobb méretű szervük. Legfontosabb funkciója a szervezet külső behatásoktól való védelme. A felnőtt ember bőrének felülete átlagosan 1,5 - 1,8 m², tömege kb. 10 kg (a testtömeg 10-12%-a)[1]. A bőr felszíne, szerkezete, valamint a teljes illetve az egyes rétegeinek vastagsága testtájanként változó.[2][3]

A gerinceseknél (Vertebrata) a bőr három rétegből áll:

  • A felhám (epidermis) feladata a bőr legfelső védő rétegének fenntartása és a pusztuló szaruréteg folyamatos megújítása.
  • Az irha (dermis) szerepe a bőr rugalmasságának és tartósságának biztosítása.
  • A bőralja (hypodermis, subcutis) feladata az energiaraktározás, hőszigetelés és a nagyobb fizikai hatások tompítása.
Vastag bőr szövettani képének vázlatos rajza.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel: a hám, az irha, és a bőralja.[4]

A vastag bőr többrétegű elszarusodó laphámjának sémás képe.

Felhám[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr hámja többrétegű elszarusodó laphám, melynek rétegei az alapréteg (stratum basale vagy germinativum), a sokszögletű sejtek rétege (stratum polygonale nagy spinosum), a szemcsés réteg (stratum granulosum), a fénylő réteg (stratum lucidum) és a szaruréteg (stratum corneum). Az alapréteg sejtjei állandó osztódással termelik az újabb és újabb sejteket, melyek kifelé tolódva egyre távolabb kerülnek a hám alatt található ereket tartalmazó, tápláló irharétegtől , ami differenciálódásuk mellett lassú pusztulásukhoz vezet. E folyamat közben ellaposodnak, és a védelmet biztosító szaru előanyag (keratohyalin) halmozódik fel bennük, majd elhalva szaruréteget képeznek, végül pedig lekopnak. A bőr középső rétege az irha. Alapja laza rostos kötőszövet, melyben számtalan vérér található. Ezek a tápanyagellátás mellett a hőszabályozásban is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be. A hám vastagsága a különböző mechanikai terhelésnek kitett bőrterületeken erősen változó: a legvastagabb a tenyéren, talpon, ujjakon (vastag bőr), a többi területen lényegesen vékonyabb, és az elszarusodás mértéke is kisebb (vékony bőr). Az alapréteg hámsejtjei állandóan osztódnak, a képződő sejtek a felszín felé terjednek, ellaposodnak, végül leválnak. A hámban a bőr színét meghatározó pigmentszemcsék (melanin) vannak, amelyek védik a bőrt a káros sugárzásoktól. Ezeket a festéksejtek (melanociták) termelik. A hám sejtsorai között szabad idegvégződések találhatóak.

Irha[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az irha (dermis) laza rostos kötőszövet, kollagén és rugalmas rostokból és kötőszöveti sejtekből áll. Két rétege van a hám alapjába kesztyűujjszerűen benyúló finom rostos, szemölcsös rétegből (stratum papillare), és egy mélyebb durvább rostozatú hálózatos rétegből (stratum reticulare). A stratum papillaréban találhatók a hámot tápláló erek, valamint a hő-, fájdalom-, nyomás- és tapintás ingereit felfogni képes receptorok többsége. A papilláris réteg sajátos rendezettsége a felelős az ujjakon, a tenyéren és talpon lévő, egyénekre jellemző bőrlécrajzolatért is.

Bőralja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőralja (tela subcutanea) a bőr legmélyebb rétege, zsíros kötőszövet alkotja. Fejlettsége testtájanként változó, eloszlásában jellemző eltérések vannak a férfi és női test között.

Bőrfüggelékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szőr[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kültakaró különböző területein, az irhában szőrtüszőket találunk. A bőrből kiemelkedő, elszarusodó hámsejtekből felépülő szőrszálat az erekkel körülvett szőrtüsző/hajhagyma képezi. A szőrszálak anyaga elsősorban egy fehérje, a keratin. A szőrtüszők felszínközeli részébe nyílnak a faggyúmirigyek, melyek zsíros váladékukkal védik, fényezik a szőrszálakat. A szőrtüszőhöz simaizmok szőrszálfeszítő izom kapcsolódnak. Ezek a szőrmerevítő izmok képesek a bőr felszínéről megemelni a szőrt (lúdbőrösség).

A kézujjak körmei
A lábujjak körmei
A köröm alapvető anatómiája: körömlemez, körömágy széle, félholdacska (lunula), bőrredő

A köröm[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ujjakon a hám felső rétege képezi a körmöt, ami a körömágy hámsejtjeiből kialakuló lapos szaruképződmény és egész életünkön át növekszik.

A bőr mirigyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ide tartoznak a faggyúmirigyek, a verejtékmirigyek, az apokrin (illat) mirigyek, és az emlőmirigy. A bőr mirigyei főleg a bőr védelmét, és részben a hőszabályozást szolgálják. Az emlőmirigynek nőknél különleges funkciója a tej termelése a laktációs periódusban.

A bőr érző végkészülékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr nagyon fontos érzékszerv. A benne levő nagyszámú és különböző típusú idegvégződés a környezet tárgyairól nem csupán a tapintás-, a hő- és fájdalomérzést továbbítja, hanem más és más típusú receptorok együttes működése révén és a bőr alatti kötőszövet, valamint az ízületek és az izmok mély-érző receptorai útján a tapintott tárgyak minőségéről (fém, fa), nedves vagy száraz voltáról stb. is tájékoztat.[5]

A bőr érző receptorai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Testszőrök

A szőrtüszőt körülvevő idegvégződések az emelő hatás miatt a legkifinomultabb tapintásra (légmozgásra) is érzékenyek. 3-5° szögelhajlás ingerületet eredményez

  • Vater-Pacini-test

A bőr alatti zsírszövetekben helyezkedik el, nyomásérzékeny, vibrációérzékelő. Gyorsan adaptálódik, érzékelési területe 10 mm, vibrációs válasza: 64–400 Hz. Ezek a testecskék a bőraljában, az izmokban és ízületekben helyezkednek el, gyorsan adaptálódnak. A gyors mozgások ingerlik még abban az esetben is, ha intenzitásuk gyenge.

  • Ruffini-végkészülék

A bőr mélyebb rétegében található, a bőrfelszínnel párhuzamos elmozdulást (nyújtást) érzékeli. Vibrációs válasza: 1–16 Hz. Érzékelési területe kiterjedt.

  • Meissner-test

A bőr felszíni rétegeiben a nyomást érzékeli. Érzékelési területe 3–4 mm. Vibrációs válasza: 8–64 Hz.

  • Merkel-korong

A bőr felszínéhez közel, nyomás (élek, alakzatok) érzékelését végzi. Vibrációs válasza: 2–32 Hz, receptív területe: 3–4 mm.

  • A bőr nyomásérzékenységi küszöbe:

0,5 mikrométer (5×10−7 m). 100-150 ms-ig tartó bőrdeformáció ingerületet vált ki

  • Szabad idegvégződések

Magas ingerküszöbű, nem specifikus ingereket, túl erős - szövetkárosodás veszélyével járó - ingereket fájdalomként érzékelő receptorok.

Szőr nélküli vastag és szőrrel borított vékony bőr szerkezeti képe[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr rétegei szőr nélküli és szőrrel borított bőrterületen.

A bőr (védő) funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A szervezetet elhatárolja a külvilág felé
  • A szervezet védi a külvilág káros behatásaitól, - többek között - ilyenek az alább felsoroltak:

Fizikai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mechanikai károsodások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sugárzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Túlzott lehűlés és felmelegedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kémiai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiszáradás ill. túlzott vízbeáramlás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Savak, lúgok és más mérgező anyagok behatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biológiai ártalmak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kórokozó vagy más idegen (mikro)organizmusok behatolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr egyéb funkciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bőr sajátos területei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bár a bőr rétegződésére, járulékos képződményeire általában érvényes a fenti leírás, sok terület azonban speciális jellemzőkkel bír. Például a tenyér és a talp, ahol a szőrtüszők hiányoznak, viszont sajátos bőrlécrajzolat van. Sajátos szerkezete van az arc bőrének is, ahol a arcizmok (mimikai izmok) közvetlenül a bőr kötőszövetébe sugároznak, és nincs meg a fent leírt rétegeződés.

Különleges szerkezetű a hajas fejbőr (fejsisak; galea aponeurotica) is. Emellett a testszőrzetben és a testszőrzet jellegében is alapvető különbségek vannak a két nem között (legnyilvánvalóbb a férfiak bajusza és szakálla).[4]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Blue Histology (angolul) (Large Image, thumbnails, integumentary system (skin), Search, L, N, S

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőr (anatómia) témájú médiaállományokat.
Wiktionary-logo-hu.png
Keress rá a bőr (anatómia) címszóra a Wikiszótárban!

http://borapolas.lap.hu

Tárczy Éva: Bőr (magyar nyelven). Patika Magazin Online. (Hozzáférés: 2009. január 1.)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Bender, Arnold E. & David A. Bender. Body Surface Area. A Dictionary of Food and Nutrition. New York: Oxford University Press, 1995.
  2. Cormack H. David : Ham's histology (Lippincott, Philadelphia 1987)
  3. Donáth Tibor: Anatómiai nevek (Medicina Kiadó 2005) ISBN 963-243-178-7
  4. ^ a b Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
  5. Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)