Garat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Disambig.svgEz a szócikk a testrészről szól. Hasonló címmel lásd még: Garat (település).
Orrüreg, szájüreg, gége és a garat sagittalis metszete.

A garat a légzőrendszer és az emésztőrendszer részben közös része. A külső koponyaalapra felfüggesztett, elölről hátra lelapított üreg. A koponyaalap alatti rövid szakaszon fala kötőszövetes hártya (fascia pharyngobasilaris), amely lefelé a nyálkahártya alatt tovább folytatódik. Lentebb, ezen kívüli rétegben, lapos harántcsíkolt izmok alkotják a fal meghatározó alkotórészét. Belülről nyálkahártya béleli, amelynek nincs saját izomrétege. Három része közül a felső, az orrgarat (pars nasalis pharyngis; nasopharynx; epipharinx) az orrüreg, a középső, a szájgarat (pars oralis pharyngis; oropharynx; mesopharinx) a szájüreg, alsó része a gégei garat (pars laryngea pharyngis; laryngopharynx, hypopharynx) a gégebemenet mögött helyezkedik el. Felső része csak a légzőrendszerhez tartozik. A garat alsó részéből előre a gégebemenet (aditus laryngis) indul ki, hátsó részéből pedig az 5.-6. nyakcsigolya magasságában a nyelőcső (esophagus). A belégzett levegő és a lenyelt falat útja a garatban kereszteződik. Elöl - a belé nyíló orr- és szájüreg, ill. a belőle kiinduló gégebemenet miatt garatfal lényegében nincs.

A garat részei, összeköttetéseik és fontosabb képződményeik[szerkesztés]

A garat hátulról feltárva.

Orrgarat[szerkesztés]

Az orrüregek garati nyílásai[szerkesztés]

A kétoldali orrüreg két tág, szimmetrikus hátsó nyílással, a choanákkal nyílik be a garat felső részébe.

Fülkürt garati nyílása[szerkesztés]

A garat felső részébe nyílik be a kétoldali fülkürt (tuba auditiva) nyílása is (ostium pharyngeum tubae). A fülkürt összeköti a dobüreget a garattal, nyeléskor megnyílik és így biztosítja a dobüreg légterének nyomáskiegyenlítődését. A fülkürt garati nyílása kissé beemelkedik a garatba és róla redők indulnak el a garatfal és a lágy szájpad felé. A redőket izmok emelik ki. (A fülkürt garati nyílásának környezetében csoportos nyiroktüszők csoportja található, ezeket szokták fülkürti manduláknak (tonsilla tubaria) is nevezni.)

Garatboltozat[szerkesztés]

A hátsó garatfal felső részének nyálkahártyája előre fordul az ékcsont testére, ahonnan folytatódik az orrüreg nyálkahártyájába. Ez az áthajlás a garatboltozat (fornix pharyngis).

Garatmandula[szerkesztés]

A garatboltozatban található a nyiroktüszők összefüggő csoportjából álló garatmandula (tonsilla pharyngea).

Garatredők[szerkesztés]

A fülkürt garati nyílásának hátsó és elülső széléről egy-egy nyálkahártyaredő húzódik a garatfalhoz és a lágy szájpadhoz (plica salpingopharyngea et salpingopalatina). A redőket a bennük lefutó izmok emelik ki. A garathoz húzódó redő és a hátsó garatfal között egy lefelé húzódó résszerű bemélyedés van (recessus pharyngis.)

Szájgarat[szerkesztés]

A szájgarat (pars oralis pharyngis) a garat szájüreg mögötti része. A szájüreg a szájpadívek és a nyelvcsap által határolt torokszorossal (isthmus faucium) nyílik be a garatnak ezen részébe.

Gégegarat[szerkesztés]

A gégegarat (pars laryngea pharyngis) a garatnak az alsó, a gége mögötti része. Előre nyílik belőle a gégebemenet (aditus laryngis), izmos falának folytatása lefelé a nyelőcső. A gégebemenet két oldalán két hosszúkás, „körteképű” bemélyedés van (recessus piriformis), amelyeknek az a szerepe, hogy a lenyelt falatot a gégebemenet megkerülésével a nyelőcsőbe vezessék. Folyadékok, pépes ételek és kisebb falatok így anélkül is át tudnak haladni a garat ezen szakaszán, hogy szükségessé válna a gégebemenet záródása.

A garat izmai oldalnézetben.

A garat izmai[szerkesztés]

Garatemelő izmok[szerkesztés]

A garatemelő izmok (musculus levator pharyngis), viszonylag kicsi, páros harántcsíkolt izmok, amelyek nevüknek megfelelően a garat emelésére szolgálnak.

A stílusnyúlványról garatba sugárzó izom[szerkesztés]

A stílustnyúlványról eredő (musculus stylopharyngeus) lefelé futva a garatfalban tapad.

A fülkürtről garatba sugárzó izom[szerkesztés]

A (musculus salpingopharingeus) nagyrészt a fülkürtről eredve sugárzik be a garatba.

A szájpadról a garatba sugárzó izom[szerkesztés]

A szájpad-garat izom (musculus palatopharyngeus) - nevének megfelelően a lágy szájpadot köti össze a garattal. Részt vesz a szájpadmandula árkának (fossa tonsillaris) képzésében. (A garatemelő izmok áthaladnak a garatfűző izmok közötti réseken és a garat izomzatának belső rétegében tapadnak.)

Garatfűző izmok[szerkesztés]

A garat izomzatának messze túlnyomó többségét a garatfűző izmok (musculus costrictor pharyngis) teszik ki. Ezek is lényegében páros, lapos harántcsíkolt izmok, de a két oldalt eredő részeik hátul egy izomvarratban (raphe) összekapcsolódnak, így a kétoldali rész lényegében egységes izomként működik. Eredésük sok képletről történik. A garat működéseiben a garatfűző izmok játsszák a meghatározó szerepet.

Felső garatfűző izom[szerkesztés]

A felső garatfűző izmok az ékcsont röpnyúlványától a nyelv gyökéig terjedő képleteken szélesen erednek.

Középső garatfűző izom[szerkesztés]

A középső garatfűző izmok a nyelvcsont részeiről erednek.

Az alsó garatfűző izom[szerkesztés]

Az alsó garatfőző izom részei a gégeporcokról erednek.

A garatfal és a garat menti rés (spatium parapharyngeum) hátulnézetben.

Beidegzés[szerkesztés]

A garatot egy idegfonat (plexus pharyngeus) látja el, amelynek rostjai a nyelv-garat idegből [IX.], a bolygóidegből [X.] és a szimpatikus dúclánc nyaki szakaszából származnak.

Vérellátás[szerkesztés]

Artériái a külső fejverőér ágrendszeréhez tartoznak. Vénái fonatot képeznek, és a nyak különböző vénáiba ömlenek.

Nyirokelvezetés[szerkesztés]

A garat nyirokelvezetése a mély nyaki nyirokcsomók felé történik.

A garat körüli rések[szerkesztés]

A garat mögötti rés (spatium retropharingeum) páratlan, a nyaki gerincet elölről borító kötőszövetes lemez előtt található lapos kötőszövetes tér, benne néhány nyirokcsomóval. Fontosabb képleteket nem tartalmaz, a garatfalból kiinduló gyulladásos folyamatok terjedési útja lehet. A garat menti és garat mögötti rések határát a stílusnyúlványról eredő izmok, és kötőszövetes lemezek képezik. Az elhatárolódás azonban nem teljes. A garat menti rés (spatium parapharyngeum) a páros, a garat két oldalán található kötőszövetes tér, amelyben nagyon fontos képletek futnak. Ezek a következők: A belső fejverőér és a mély nyaki véna közös kötőszövetes hüvelyben, a [IX.], [X.], [XI.], [XII.] agyidegek, a szimpatikus dúclánc felső nyaki dúca, és a dúcnak a fejhez felszálló ágai.

Működése[szerkesztés]

A garat működése igen sokrétű. Alapvető szerepe van a nyelésben, nyeléskor a - lágy szájpaddal együtt - az orrgarat lezárásában, a légzésben, a hangképzésben és számos - ezekhez kapcsolódó bonyolult működési és védekező reflexben. Működésében a reflexes mechanizmusok dominálnak, csak bizonyos működések beindítása történik akaratlagosan.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Az emésztőtraktus anatómiája
Felső emésztőtraktus: a gyomor feletti rész
Felső emésztőtraktus: gyomor
Alsó emésztőtraktus: belek

vékonybél: patkóbél (musculus suspensorius duodeni, papilla duodeni major, papilla duodeni minor, flexura duodenojejunalis) • Éhbél • Csípőbél • (villi intestinales, Lieberkühn-kripták, plicae circulares)
kapcsolat: féregnyúlvány • valva ileocaecalis
hurkabél: vakbél • vastagbél (felszálló vastagbél, májhajlat (flexura hepatica), harántvastagbél, léphajlat (flexura lienalis), leszálló vastagbél, szigmabél) • (taenia coli, haustra, appendices epiploicae)

Alsó emésztőtraktus: végbél
Alsó emésztőtraktus: nyirok
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Garat&oldid=24600104”