Térd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A térd, vagy térdízület (articulatio genus) csatlakoztatja a combhoz a lábszárat. Az emberi test legbonyolultabb és legnagyobb méretű ízülete.[1] Felépítése szerint inkább az egytengelyű csuklóízületek (ginglymus) közé sorolható, míg mechanizmusa szerint szigorúan véve egy összetett, két egytengelyű ízület (trochoginglymus).[1] Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az emberi térd két mozgást végezhet: zsanér-szerűen hajlítható és nyújtható (flexió és extensió), valamint kifelé, és befelé rotálható, de utóbbiak csak hajlított helyzetben vihetőek ki. Az ízület alkotásában elsődlegesen a sípcsont (tibia), a combcsont (femur), és a térdkalács (patella) vesz részt, másodlagosan a szárkapocscsont, (fibula) a fején tapadó szalag (ligamentum collaterale laterale) miatt, mely a belső oldalon elhelyezkedő párjával (ligamentum collaterále mediale) a térd oldalirányú (frontális síkú) stabilitását biztosítja.[1]

A térdízület ízfeje és ízvápája nem illeszkedhetnek össze egymással nagyobb területen, mint amit a két görbület egymáshoz való viszonya és a porcfelszínek természetes összenyomhatósága megenged.[1]

A térdízületben két csúszóporc található: a külső és a belső csúszóporc (meniscus lateralis és medialis).[2] Két keresztszalag helyezkedik el a térdben, elülső, és hátulsó (ligamentum cruciatum anterius et posterius) .[2] Ezek a térd szagittális síkú stabilitását biztosítják.

Felépítése[szerkesztés]

A térdízületi komplexumban az ízületi tokon kívül két ízület található: a combcsont és a sípcsont ízesülése (tibiofemurális ízület), valamint a térdkalács és a combcsont ízesülése (patellofemorális ízület).[3]

A tibiofemurális ízület[szerkesztés]

A tibiofemurális ízület egy két szabadság fokú, dupla bütykű (condylus) ízület. Benne lehetséges a szélességi tengely körül oldalsíkban feszítés és hajlítás és lehetséges a hosszúsági tengely körül transzverzális síkban befelé és kifelé forgatás.[3]

A combcsonti ízületi felszín[szerkesztés]

A combcsonti ízület proximális felszínét a combcsont disztális végén található robusztusabb mediális és laterális condylus alkotja.[3] A mediális condylus kicsivel hosszabb és hosszabb ízületi felszínű, mint a laterális.[3] A condylusok hátirányban kissé elnyújtottak és az ízületi felszínének domború görbülete nem azonos sugarú oldalsíkban. A görbület sugara az ízületi felszín középtáján a legnagyobb, ami fokozatosan csökken előrefelé és hátrafelé is.[3] A condylusok frontálisan is domborúságot mutatnak. Az ízületi felszínt két részre osztja a két condylus közötti vájat.[3]

A sípcsonti ízületi felszín[szerkesztés]

A sípcsonton két ízületi felszín található: a mediális és a laterális.[3] Egyes könyvek mind a kettőt homorúnak tartják, míg vannak olyanok, amik csak a mediális felszínt tartják homorúnak, a laterálist domborúnak.[3] A combcsont mediális condylusának nagyobb mérete miatt a sípcsont mediális condylus ízületi felszíne másfélszer nagyobb és rajta a porcbontás háromszor olyan vastag, mint a laterális condylusé.[3]

Források[szerkesztés]

  1. a b c d http://hu.shvoong.com/medicine-and-health/1253136-t%C3%A9rd%C3%ADz%C3%BClet-articulatio-genus/ Archiválva 2012. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben Térdízület (articulatio genus), 2007]
  2. a b Archivált másolat. [2014. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. január 1.)
  3. a b c d e f g h i http://tf.hu/wp-content/uploads/2009/08/t%C3%A9rd_1.pdf