Valódi szövetes állatok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Valódi szövetes állatok
Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor
Egy lándzsahal
Rendszertani besorolás
Domén: Eukarióták (Eukaryota)
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok
(Eumetazoa)
(Butschli, 1910)
Törzsek

Radiata (csoport)

Bilateria (csoport)

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát.

A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével. Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Mesozoa és Placozoa (Trichoplax adhaerens) idesorolása vitatott.

Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.

Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok legnagyobb csoportja. Idetartozik minden állat a szivacsok, a Placozoa és a Mesozoa kivételével. Két alcsoportja a Radiata és a Bilateria.[1] Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozásban egyáltalán nincs Eumetazoa alország.

Evolúciós eredetük[szerkesztés]

A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok az ediakara időszakban alakulhattak ki.[2] A legkorábbi eumetazoákból valószínűleg nem maradt értékelhető fosszília, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy jóval korábban fejlődhettek ki.[3] A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriájú, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják azt le, amely egy cryogenium (jegesedés) végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.[4]

Közös jellemzőik[szerkesztés]

Sejtjeik (a szivacsokéitól eltérően) valódi szövetekbe szerveződnek, és e szövetekből szervek, szervrendszerek alakulnak ki. Hámszöveti sejtjeiket az alattuk lévő szövetektől alaphártya (bazális membrán) választja el. Külön, a többi sejttípustól különböző ideg- és izomsejtjeik vannak. Egyedfejlődésük során valamennyien átmennek a bélcsíra- (gasztrula) állapoton. A Eumetazoa kládon belül két fő ágat különítenek el:

Főbb csoportjaik[szerkesztés]

1. A valódi szövetes állatok legősibb állapotban fennmaradt képviselői a bordásmedúzák (Ctenophora). Ezek szimmetriája kétsugaras (biradiális). Ezeknek a kizárólag tengerekben élő ragadozóknak az úszólemezei csillók összenövéséből alakultak ki.

2. Az összes többi valódi szövetes állat a Parahoxozoa kládba tartozik, amelynek nevei arra utal, hogy valamennyi tagjában megtaláljuk az egyedfejlődésükben kulcsszerepet játszó HOX és ParaHox gének. A ParaHoxozoa

    • 2.1.a) A korongállatkák (Placozoa) másodlagosan leegyszerűsödött, mindössze néhány ezer sejtből felépülő aszimmetrikus szervezetek. Egyetlen recens fajuk a korongállatka (Trichoplax adhaerens).
    • 2.1.b) A korongállatkák testvércsoportja a csalánozóké (Cnidaria). Ezek sugaras (radiális) szimmetriájú vízi (nagyrészt tengeri) ragadozók. Specialitásaik a zsákmányejtést és a védekezést egyaránt szolgáló csalánsejtek (cnidociták). Rendszerint nemzedékváltással szaporodnak úgy, hogy az ivarosan szaporodó, szabadon úszó medúza alakot ivartalanul (bimbózással) szaporodó, gyakran helytülő (szesszilis) és telepes polip alak váltja egymást.
  • 2.2. A ParaHoxozoa legfajgazdagabb ága a kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria). Ezek neve arra utal, hogy elsődleges szimmetriájuk kétoldali (bilaterális) azaz testük hossztengelyén keresztülfektethető egy és csak egy olyan sík, amely a testet két egyenlő, egymással nagyjából tükörszimmetrikus (jobb és bal oldali) részre osztja. Elkülöníthető testük elülső vagy feji (kraniális), illetve hátulsó vagy farki (kaudális) vége, megkülönböztethető annak hát- (dorzális) és hasi (ventrális) oldala. Triploblasztikus szerveződésű állatok, azaz egyedfejlődésük elején az ekto-és az entoderma között kialakul egy harmadik sejtréteg (csíralemez), a mezoderma; testük tehát három csíralemezből fejlődik ki. Szervezetükben megjelenik a szövetek mind a négy alaptípusa:
  • hámszövet,
  • kötő-, illetve támasztószövet,
  • izomszövet,
  • idegszövet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Systema Naturae 2000 Taxon: Subkingdom Eumetazoa - Hozzáférés ideje: February 2, 2006
  2. Peterson, Kevin J., and Nicholas J. Butterfield. "Origin of the Eumetazoa: Testing ecological predictions of molecular clocks against the Proterozoic fossil record." Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (2005): 9547–9552. Full text online: doi:10.1073/pnas.0503660102.
  3. J. E. Blair and S. B. Hedges "Molecular clocks do not support the Cambrian explosion" Molecular biology and evolution 22 (2005): 387-390. PMID 15537810.
  4. Chen, J.-Y., Bottjer, D.J., Oliveri, P., Dornbos, S.Q., Gao, F., Ruffins, S., Chi, H., Li, C.-W. and Davidson, E.H. 2004. Small bilaterian fossils from 40 to 55 million years before the Cambrian. Science, 305 (2005): 218-222.

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eumetazoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.