Valódi szövetes állatok

Valódi szövetes állatok
	Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor
	Egy lándzsahal
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetes állatok ; (Eumetazoa); (Butschli, 1910)
Törzsek
	Korongállatkák (Placozoa); Radiata (csoport, megszűnt) Bordásmedúzák (Ctenophora); Csalánozók (Cnidaria); Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) (csoport); Orthonectida; Rhombozoa; Acoelomorpha; Nyílférgek (Chaetognatha); Újszájúak (Deuterostomia) (főtörzs) Gerincúrosok (Chordata); Félgerinchúrosok (Hemichordata); Tüskésbőrűek (Echinodermata); Xenoturbellida; †Vetulicolia; ; Vedlő állatok (Ecdysozoa, főtörzs) Övesférgecskék (Kinorhyncha); Páncélosférgek(Loricifera); Farkosférgek (Priapulida); Fonálférgek (Nematoda); Húrférgek (Nematomorpha); †Lobopodia; Karmos féreglábúak (Onychophora); Medveállatkák (Tardigrada); Ízeltlábúak (Arthropoda); ; Laposféregszerűek (Platyzoa, főtörzs) Laposférgek (Platyhelminthes); Csillóshasúak (Gastrotricha); Kerekesférgek (Rotifera); Buzogányfejű férgek (Acanthocephala); Gnathostomulida; Micrognathozoa; Cycliophora; ; Tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa, főtörzs) Fecskendőférgek (Sipuncula); †Hyolitha; Zsinórférgek (Nemertea); Csöves tapogatósok (Phoronida); Mohaállatok (Bryozoa); Nyelesférgek (Entoprocta); Pörgekarúak (Brachiopoda); Puhatestűek (Mollusca); Gyűrűsférgek (Annelida); Ormányosférgek (Echiura); ;
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát.

A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével. Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Mesozoa és Placozoa (Trichoplax adhaerens) idesorolása vitatott.

Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.

Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok legnagyobb csoportja. Idetartozik minden állat a szivacsok, a Placozoa és a Mesozoa kivételével. Két alcsoportja a Radiata és a Bilateria.^[1] Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozásban egyáltalán nincs Eumetazoa alország.

Evolúciós eredetük[szerkesztés]

A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok az ediakara időszakban alakulhattak ki.^[2] A legkorábbi eumetazoákból valószínűleg nem maradt értékelhető fosszília, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy jóval korábban fejlődhettek ki.^[3] A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriájú, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják azt le, amely egy cryogenium (jegesedés) végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.^[4]

Közös jellemzőik[szerkesztés]

Sejtjeik (a szivacsokéitól eltérően) valódi szövetekbe szerveződnek, és e szövetekből szervek, szervrendszerek alakulnak ki. Hámszöveti sejtjeiket az alattuk lévő szövetektől alaphártya (bazális membrán) választja el. Külön, a többi sejttípustól különböző ideg- és izomsejtjeik vannak. Egyedfejlődésük során valamennyien átmennek a bélcsíra- (gasztrula) állapoton. A Eumetazoa kládon belül két fő ágat különítenek el:

Főbb csoportjaik[szerkesztés]

1. A valódi szövetes állatok legősibb állapotban fennmaradt képviselői a bordásmedúzák (Ctenophora). Ezek szimmetriája kétsugaras (biradiális). Ezeknek a kizárólag tengerekben élő ragadozóknak az úszólemezei csillók összenövéséből alakultak ki.

2. Az összes többi valódi szövetes állat a Parahoxozoa kládba tartozik, amelynek nevei arra utal, hogy valamennyi tagjában megtaláljuk az egyedfejlődésükben kulcsszerepet játszó HOX és ParaHox gének. A ParaHoxozoa

2.1. Radiata csoport

- 2.1.a) A korongállatkák (Placozoa) másodlagosan leegyszerűsödött, mindössze néhány ezer sejtből felépülő aszimmetrikus szervezetek. Egyetlen recens fajuk a korongállatka (Trichoplax adhaerens).
- 2.1.b) A korongállatkák testvércsoportja a csalánozóké (Cnidaria). Ezek sugaras (radiális) szimmetriájú vízi (nagyrészt tengeri) ragadozók. Specialitásaik a zsákmányejtést és a védekezést egyaránt szolgáló csalánsejtek (cnidociták). Rendszerint nemzedékváltással szaporodnak úgy, hogy az ivarosan szaporodó, szabadon úszó medúza alakot ivartalanul (bimbózással) szaporodó, gyakran helytülő (szesszilis) és telepes polip alak váltja egymást.

2.2. A ParaHoxozoa legfajgazdagabb ága a kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria). Ezek neve arra utal, hogy elsődleges szimmetriájuk kétoldali (bilaterális) azaz testük hossztengelyén keresztülfektethető egy és csak egy olyan sík, amely a testet két egyenlő, egymással nagyjából tükörszimmetrikus (jobb és bal oldali) részre osztja. Elkülöníthető testük elülső vagy feji (kraniális), illetve hátulsó vagy farki (kaudális) vége, megkülönböztethető annak hát- (dorzális) és hasi (ventrális) oldala. Triploblasztikus szerveződésű állatok, azaz egyedfejlődésük elején az ekto-és az entoderma között kialakul egy harmadik sejtréteg (csíralemez), a mezoderma; testük tehát három csíralemezből fejlődik ki. Szervezetükben megjelenik a szövetek mind a négy alaptípusa:
hámszövet,
kötő-, illetve támasztószövet,
izomszövet,
idegszövet.

A nem a Bilateria csoportba tartozó állatokat összefoglaló néven gyakran nevezik bazális állatcsoportoknak.^[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Systema Naturae 2000 Taxon: Subkingdom Eumetazoa Archiválva 2009. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hozzáférés ideje: February 2, 2006
↑ Peterson, Kevin J., and Nicholas J. Butterfield. "Origin of the Eumetazoa: Testing ecological predictions of molecular clocks against the Proterozoic fossil record." Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (2005): 9547–9552. Full text online: doi:10.1073/pnas.0503660102.
↑ J. E. Blair and S. B. Hedges "Molecular clocks do not support the Cambrian explosion" Molecular biology and evolution 22 (2005): 387-390. PMID 15537810.
↑ Chen, J.-Y., Bottjer, D.J., Oliveri, P., Dornbos, S.Q., Gao, F., Ruffins, S., Chi, H., Li, C.-W. and Davidson, E.H. 2004. Small bilaterian fossils from 40 to 55 million years before the Cambrian. Science, 305 (2005): 218-222.
↑ Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor: Állattan. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 16.)

Források[szerkesztés]

Bilateria. Tree of Life web project, US National Science Foundation. 2002. 6 Jan 2006.
Invertebrates and the Origin of Animal Diversity
Evers, Christine A., Lisa Starr. Biology:Concepts and Applications. 6th ed. United States:Thomson, 2006. ISBN 0-534-46224-3.
Metazoa: the Animals
Nielsen, C. 2001. Animal Evolution: Interrelationships of the Living Phyla, 2nd edition, 563 pp. Oxford Univ. Press, Oxford. ISBN 0-19-850681-3
Borchiellini, C. Manuel, M., Alivon, E., Boury-Esnault N., Vacelet, J., Le-Parco, Y. 2001. Journal of Evolutionary Biology 14 (1): 171-179.
Peterson, Kevin J., McPeek, Mark A., & Evans, David A.D. 2005. Tempo & mode of early animal evolution: inferences from rocks, Hox, & molecular clocks. Paleobiology 31(2, Supplement): 36-55.
Lőrinczi Gábor, Torma Attila, 2019: Bevezetés a zoológiába. Egyetemi jegyzet. Szeged, 2019. p. 4.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Eumetazoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Systema Naturae 2000 Taxon: Subkingdom Eumetazoa Archiválva 2009. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben - Hozzáférés ideje: February 2, 2006

[2] Peterson, Kevin J., and Nicholas J. Butterfield. "Origin of the Eumetazoa: Testing ecological predictions of molecular clocks against the Proterozoic fossil record." Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (2005): 9547–9552. Full text online: doi:10.1073/pnas.0503660102.

[3] J. E. Blair and S. B. Hedges "Molecular clocks do not support the Cambrian explosion" Molecular biology and evolution 22 (2005): 387-390. PMID 15537810.

[4] Chen, J.-Y., Bottjer, D.J., Oliveri, P., Dornbos, S.Q., Gao, F., Ruffins, S., Chi, H., Li, C.-W. and Davidson, E.H. 2004. Small bilaterian fossils from 40 to 55 million years before the Cambrian. Science, 305 (2005): 218-222.

[5] Bakonyi Gábor, dr. Juhász Lajos, dr. Kiss István, dr. Palotás Gábor: Állattan. [2021. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 16.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]