Valódi szövetes állatok
 |
||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Ediakara - Jelenkor | ||||||
 Egy lándzsahal |
||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||
|
||||||
| Törzsek | ||||||
|
Radiata (csoport) Bilateria (csoport)
|
||||||
| Hivatkozások | ||||||
 A Wikifajok tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Valódi szövetes állatok témájú kategóriát. |
A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével. Jellemzőjük, hogy valódi szöveteik vannak, amik csíralemezekbe szerveződnek, és hogy embriójuk keresztülmegy a bélcsíra (gastrula) állapoton. A kládba majdnem minden esetben belefoglalják a Ctenophora, Cnidaria és Bilateria csoportokat. A Mesozoa és Placozoa (Trichoplax adhaerens) idesorolása vitatott.
Egyes filogenetikusok feltételezték, hogy a szivacsok és a valódi szövetes állatok egymástól függetlenül fejlődtek ki egysejtű élőlényekből, ami azt jelentené, hogy az állatok országa nem alkot kládot. Genetikai vizsgálatok és néhány morfológiai sajátosság, például a galléros-ostoros sejtek jelenléte mindkét csoportban, közös eredetüket támasztják alá.
Lynn Margulis és K. V. Schwartz „öt ország”-osztályozásában az Eumetazoa az állatok nagyobb csoportját képezi, a Radiata és a Bilateria csoportokból áll – minden állat idetartozik a szivacsok, a Placozoa és a Mesozoa kivételével.[1] Formális taxonként az Eumetozoát általában alországként kezelik. Néha a Metazoa név is használatos a csoportra, de ez alatt sokszor az egész Animalia országot értik. Sok osztályozás egyáltalán nem tartalmaz Eumetazoa alországot.
Tartalomjegyzék
Evolúciós eredet[szerkesztés]
A molekuláris órák egy fajtája és a fosszíliák egy értelmezése alapján a valódi szövetes állatok kialakulása a ediakara időszakra tehetők.[2] Azonban a legkorábbi eumetazoák valószínűleg nem hagytak értékelhető nyomot a fosszíliák között, és a molekuláris órák egy másik interpretációja is azt sugallja, hogy még korábbi eredetűek lehettek.[3] A Vernanimalcula felfedezői olyan kétoldali szimmetriát mutató, három csíralemezes (triploblasztikus) állatként írják le, ami cryogenium jegesedési időszak végén, tehát még az ediakara időszak előtt élt. Ez a valódi szövetes állatok még korábbi kialakulásának lehetőségét vetíti előre.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Systema Naturae 2000 Taxon: Subkingdom Eumetazoa - Hozzáférés ideje: February 2, 2006
- ↑ Peterson, Kevin J., and Nicholas J. Butterfield. "Origin of the Eumetazoa: Testing ecological predictions of molecular clocks against the Proterozoic fossil record." Proceedings of the National Academy of Sciences 102 (2005): 9547–9552. Full text online: doi:10.1073/pnas.0503660102.
- ↑ J. E. Blair and S. B. Hedges "Molecular clocks do not support the Cambrian explosion" Molecular biology and evolution 22 (2005): 387-390. PMID 15537810.
- ↑ Chen, J.-Y., Bottjer, D.J., Oliveri, P., Dornbos, S.Q., Gao, F., Ruffins, S., Chi, H., Li, C.-W. and Davidson, E.H. 2004. Small bilaterian fossils from 40 to 55 million years before the Cambrian. Science, 305 (2005): 218-222.
Referenciák[szerkesztés]
- Bilateria. Tree of Life web project, US National Science Foundation. 2002. 6 Jan 2006.
- Invertebrates and the Origin of Animal Diversity
- Evers, Christine A., Lisa Starr. Biology:Concepts and Applications. 6th ed. United States:Thomson, 2006. ISBN 0534462243 .
- Metazoa: the Animals
- Nielsen, C. 2001. Animal Evolution: Interrelationships of the Living Phyla, 2nd edition, 563 pp. Oxford Univ. Press, Oxford. ISBN 0198506813
- Borchiellini, C. Manuel, M., Alivon, E., Boury-Esnault N., Vacelet, J., Le-Parco, Y. 2001. Journal of Evolutionary Biology 14 (1): 171-179.
- Peterson, Kevin J., McPeek, Mark A., & Evans, David A.D. 2005. Tempo & mode of early animal evolution: inferences from rocks, Hox, & molecular clocks. Paleobiology 31(2, Supplement): 36-55.
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Eumetazoa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
