Dinitrogén-pentoxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dinitrogén-pentoxid
Dinitrogen-pentoxide-3D-balls.png
Dinitrogén-pentoxid
Dinitrogen-pentoxide-2D.png
IUPAC-név Dinitrogén-pentaoxid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10102-03-1
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O5
Moláris tömeg 108,01 g/mol
Megjelenés fehér színű, szilárd
Sűrűség 2,05 g/cm3, solid
Forráspont 32,4 °C (szublimál)
Oldhatóság (vízben) reagál, HNO3 keletkezik
Kristályszerkezet
Molekulaforma planáris
Termokémia
Std. képződési
entalpia
ΔfHo298
‒43,1 kJ/mol (s)
+11,3 kJ/mol (g)
Standard moláris
entrópia
So298
178,2 J K‒1 mol‒1 (s)
355,6 J K‒1 mol‒1 (g)
Veszélyek
EU Index Nincs besorolva
Főbb veszélyek erős oxidálószer, vízzel reagálva erős sav keletkezik
NFPA 704
NFPA 704.svg
0
3
0
OX
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Dinitrogén-oxid
Nitrogén-monoxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Rokon vegyületek Salétromsav
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A dinitrogén-pentoxid (vagy dinitrogén-pentaoxid) a nitrogénnek egyetlen, közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú oxidja. A képlete N2O5. Szilárd halmazállapotban ionrácsos jellegű, a kristályrácsában NO+2 (nitril-) kationok és NO3 (nitrát-) anionok találhatók.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés]

Színtelen, kristályos anyag, amely azonban már 20°C fölött bomlás közben megsárgul. Olvadáspontja kb. 30°C-on van. A képződő folyadék bomlás közben kb. 45°C-on forr. Hirtelen melegítésre robbanásszerűen bomlik.

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés]

Igen erélyes oxidálószer, a ként a foszfort hevesen oxidálja, a legtöbb fémmel szemben azonban eléggé passzívan viselkedik. A salétromsav valódi anhidridje, hőfejlődés közben salétromsavvá alakul:

N2O5 + H2O = 2 HNO3

Előállítható vízmentes salétromsavból, ha azt foszfor-pentoxiddal vákuumban óvatosan desztilláljuk. A desztilláló gőzöket jéggel hűtött szedőben fogjuk fel:

2 HNO3 + P2O5 = N2O5 + 2 HPO3

A szedőben rendszerint két réteg gyűlik össze; a felső narancsszínű dinitrogén-pentoxid, míg az alsó réteg salétromsavból áll. A rétegeket választótölcsérben elkülönítve, a dinitrogén-pentoxid jéggel hűtve kikristályosítható.

Források[szerkesztés]

  • Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963-280-213-6