Dinitrogén-oxid
| Dinitrogén-oxid | |||
| IUPAC-név | dinitrogén-monoxid | ||
| Más nevek | Kéjgáz | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 10024-97-2 | ||
| PubChem | 948 | ||
| ChemSpider | 923 | ||
| EINECS-szám | 233-032-0 | ||
| DrugBank | DB06690 | ||
| KEGG | D00102 | ||
| ChEBI | 17045 | ||
| RTECS szám | QX1350000 | ||
| ATC kód | N01AX13 | ||
| InChIKey | GQPLMRYTRLFLPF-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 8137358 | ||
| Gmelin | 2153410 | ||
| UNII | K50XQU1029 | ||
| ChEMBL | CHEMBL1234579 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | N2O | ||
| Moláris tömeg | 44,0128 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 1222,8 kg m−3 (folyadék) 1,8 kg m−3 (gáz) | ||
| Olvadáspont | −90,86 °C (182,29 K) | ||
| Forráspont | −88,48 °C (184,67 K) | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 0,166 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Oxidatív (O)[1] | ||
| NFPA 704 | |||
| R mondatok | R8[1] | ||
| S mondatok | S9, S17[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon nitrogén-oxidok | Nitrogén-monoxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid | ||
| Rokon vegyületek | Ammónium-nitrát | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N2O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid üvegházhatású gáz. A szén-dioxid és a metán után a legjelentősebb üvegházhatású gáz, ami növeli a globális felmelegedést.[2] A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.
Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.
Élettani hatása
[szerkesztés]Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)
Előállítása
[szerkesztés]Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.
Felhasználása
[szerkesztés]Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c A dinitrogén-monoxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. (JavaScript szükséges) (angolul)
- ↑ Új klímafőellenség a láthatáron: vissza kellene fognunk a kéjgáz-kibocsátást. (Hozzáférés: 2020. október 7.)
Források
[szerkesztés]- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret