Fentanil

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fentanil
IUPAC-név
N-(1-(2-feniletil)-4-piperidinil)-N-fenil-propánamid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 437-38-7
PubChem 3345
DrugBank APRD00347
ATC kód N01AH01, N02AB03
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C22H28N2O
Moláris tömeg 336,471 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 92% (transzdermális)
50% (bukkális)
Metabolizmus máj (CYP3A4)
Biológiai
felezési idő
7 óra (3–12 óra)
Fehérjekötés 80-85%
Kiválasztás vizelet
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule II (US)
Terhességi kategória C (US)
Függőségi potenciál közepes – magas
Alkalmazás transzdermális tapasz, intramuszkuláris, intravénás, orális, szublingvális, bukkális

A fentanil (INN: fentanyl) az egyik legerősebb, klinikai alkalmazásban lévő szintetikus kábító fájdalomcsillapító (analgetikum) és intravénás anesztetikum (narkotikum)[* 1], amely opioid agonista szerként elsősorban a μ-opioid receptorokhoz kötődve fejti ki a hatását.[2] A fentanil a VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Fentanylum néven hivatalos, a kábítószerek körébe tartozó gyógyszer.[3][4] Káros hatásai hasonlítanak más opioidok hatásaira, beleértve a függőséget, zavartságot, álmosságot, hányingert, hallucinációkat, kómát is.[5]

Gyógyszerhatástani besorolás[szerkesztés]

Hatását és klinikai felhasználását tekintve a fentanil két külön farmakológiai csoportba sorolható szer.[6] Erős fájdalomcsillapító farmakonként az analgetikumok (ezen belül is a major analgetikumok) köréhez tartozó szer, amelyet az erős, különösen elviselhetetlen és rendszerint hosszan tartó fájdalmak enyhítésére használnak (tumoros betegek kezelése, baleseti vagy harctéri sérülések fájdalmának csillapítása stb.).[7] A fentanil használatos még különböző műtéti beavatkozások során általános érzéstelenítőként (anesztetikumként) önmagában vagy más anesztetikumokkal együtt alkalmazva. Ezért a farmakológia az anesztetikumok hatástani csoportjában is tárgyalja a fentanilt.[8]

Hatásmechanizmus[szerkesztés]

Az opioidokra jellemző, hogy a jelenleg ismert három opioidreceptor-szubtípus (μ, δ, κ) valamelyikéhez kötődve, azokon keresztül fejtik ki a hatásukat. A három szubtípus különböző hatások közvetítéséért felelősek.[2]

A klinikai gyakorlatban jelenleg alkalmazott opioidok többsége a μ-receptorokhoz kötődik amely kötőhely a fájdalomcsillapító-, eufóriát okozó hatásokért, továbbá a légzőközpontot gátló (légzésdeprimáló) hatásért felelős. Jelen tudásunk szerint ugyancsak a μ-receptorokhoz köthető az opioidiok függőséget azaz dependenciát okozó hatása is. A fentanil molekula szelektíven és nagy affinitással kötődik a µ-receptorhoz, ezért joggal sorolható az opioidok közé, annak ellenére, hogy kémiai szerkezete látszólag eltér a morfin molekula szerkezetétől.[9]

A farmakológiában agonistának nevezik azokat a molekulákat, amelyek bármely receptorhoz kötődve a receptor eredeti endogén ligandjával megegyező fiziológiás választ idéznek elő.[10] A fentanil hatására ez a megállapítás is igaz. Mindezek alapján a fentanil egy szintetikus, opioid agonistának nevezhető farmakon.[2]

Kinetika és metabolizmus[szerkesztés]

A fentanil molekula eliminációs félideje a szervezetben 3,7 óra, aktív metabolitja nincs. Parenterális[* 2] vagy transzdermális[* 3] alkalmazás során a kezdeti fájdalomcsillapító hatása elég hamar, már 1-2 perc után jelentkezik, majd a csúcshatás 20–30 percig tart. A hatás maximális hossza 30–60 perc – tehát egy viszonylag rövid hatású farmakon.[11] Az eliminációs félidőből látható, hogy a szer hatása már akkor megszűnik, amikor a beadott fentanil jelentős része még a szervezetben található. Az analgetikus hatás viszonylagos rövidsége tehát nem a szer lebomlásával vagy a szervezetből történő kiürülésével magyarázható, hanem annak a molekula nagyfokú lipidoldékonysága az oka.[2] A fentanil kémiai szerkezeténél fogva erősen lipofil anyag és mintegy „beoldódik", felhalmozódik a szervezet zsírban gazdag szöveteiben. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fájdalomcsillapító hatást közvetítő μ-receptorok számára a fentanil „elvész”. A rövid hatástartam elsődleges oka tehát a fentanil molekula áthelyeződése az agyból a szervezet zsírszöveteibe.[* 4] Ez óvatosságra ad okot a klinikai gyakorlatban a szer ismételt használatakor. Többszöri injekció beadása után különös óvatossággal kell eljárni a zsírszövetraktárak telítettsége miatt, mert ebben az esetben nincs áthelyeződés, ezért az előbbiekben ismertetett rövid hatásprofil megváltozhat. Sovány betegekben a fentanil hatása hosszabb, elhúzódóbb lehet, amivel a kezelőorvosnak számolnia kell.[12] Ugyanakkor a fentanil rövid hatásideje problémát jelent a krónikus fájdalmak kezelésében, ahol a betegnél hosszú ideig egyenletesen kell biztosítani az analgetikus hatást. Gyógyszertechnológiai módszerrel (tapaszok alkalmazásával) folyamatos hatóanyagfelszívódást, állandó vérszintet és fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára. A tapaszokat általában 72 óránként cserélik.

A hatóanyag folyamatos és lassú felszívódását biztosótó fentanil tapasz amellyel tartós fájdalomcsillapító hatást lehet biztosítani a beteg számára

Orvosi alkalmazás[szerkesztés]

Fő terápiás hatása az analgézia és a szedáció. Korábban opiát kezelésben nem részesülő betegekben az analgetikus hatás 0,3-1,5 ng/ml fentanil szérumkoncentrációval érhető el. A nemkívánatos hatások előfordulási gyakorisága 2 ng/ml szérumkoncentráció felett nő. A tolerancia fokozódásával mind a minimálisan hatékony szérumkoncentráció, mind a minimális toxikus szérumkoncentráció emelkedik. A tolerancia kialakulása nagy egyéni különbségeket mutat.

A fentanilt a major analgetikumokként általános anesztéziában egyedül vagy az általános anesztézia részeként, annak kiegészítőjeként is alkalmazzák. A fentanil fenntartja a cardialis stabilitást, és magasabb adagban tompítja a stressz által kiváltott hormonális változásokat. Hatása gyors, bár a maximális analgetikus és légzésdepresszáns hatás néhány percig nem észlelhető. Az analgézia mélysége dózisfüggő, és a sebészeti beavatkozás fájdalomküszöbéhez igazítható. Terápiás szélessége nagy. Mint általában a major analgetikumok, az adagtól, az alkalmazás gyorsaságától függően a fentanil is okozhat izommerevséget, valamint eufóriát, miózist és bradycardiát. Klinikailag jelentős hisztaminfelszabadulást nem okoz. A fentanil minden hatása azonnal és teljes mértékben antagonizálható specifikus antagonistával, például naloxonnal, nalorfinnal, vagy levallorfannal.

Készítmények[szerkesztés]

  • Dolforin tapasz (Richter Gedeon)
  • Durogesic tapasz (Janssen-Cilag)
  • Effentora tabletta (Teva)
  • Fentanyl Sandoz Mat tapasz (Sandoz)
  • Fentanyl-Ratiopharm tapasz (Teva)
  • Fentanyl-Richter injekció (Richter Gedeon)
  • Instanyl orrspray (Takeda Pharma)
  • Matrifen tapasz (Takeda Pharma)
  • PecFent orrspray (Kyowa Kirin)

Illegális felhasználás[szerkesztés]

  • Az Egyesült Államokban a leghalálosabb drognak tartják. Azért különösen veszélyes, mert elenyésző a különbség a fogyasztói és a halálos dózis között, így nagyon könnyen túladagolható.[13] „Kínai fehér” ("China-White") név alatt heroin helyettesítésére alfentanillal és 3-metilfentanillal együtt, elsősorban kínai és észak-koreai laboratóriumokból kerül az USA-ba.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. A magyar köznyelvben a narkotikum szóhasználat erősen eltér annak orvosi és gyógyszerészi jelentésétől, és tévesen kábítószereket értenek alatta. Ezzel szemben a medicina terminológiája általános érzéstelenítőket ért narkotikumok alatt amelyek nem szükségszerűen kábítószerek (pl. éter). A fentanil egy speciális eset, mert általános érzéstelenítőként narkotikumnak tekinthető miközben társadalmi veszélyessége folytán a kábítószerek körébe tartozó szer is.[1]
  2. A tápcsatorna megkerülésével.
  3. Bőrön át tapasz formájában.
  4. Az ilyen áthelyeződést nevezi a farmakokinetika redisztribúciónak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 400. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  2. a b c d Brunton, L.L.: Goodman & Gilman's The Pharmacological Basis of Therapeutics. New York, McGraw-Hill Medical Publishing Division, 2006. 11. kiadás, 571–572. oldal, ISBN 0-07-142280-3
  3. https://ogyei.gov.hu/az_orszagos_gyogyszereszeti_intezet_ogyi_ph_hg_viii_12008_sz_kozlemenye_az_europai_gyogyszerkonyv_60_kotetenek_hatalybalepeserol/
  4. 66/2012. (IV. 2.) Korm. rendelet a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, valamint az új pszichoaktív anyagokkal végezhető tevékenységekről, valamint ezen anyagok jegyzékre vételéről és jegyzékeinek módosításáról: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1200066.KOR
  5. Fentanyl, StatPearls. StatPearls Publishing (2022. április 12.) 
  6. Knoll József: Gyógyszertan. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 4. átdolgozott kiadás, 86 és 116. oldal ISBN 963 240 021 6
  7. Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 245–246. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  8. Kalant H. R., Roschlau W. H. E.: Principles of Medical Pharmacology. New York, Oxford, Oxford University Press, 1998. 6. kiadás, 275. oldal, ISBN 0-19-510024-7
  9. Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 477. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  10. Smith, C. M., Reynard, A. M.: Textbook of Pharmacology. Philadelphia, London, Toronto, Montreal, Sydney, Tokyo, W. B. Saunders Company, 1992. 16. oldal, ISBN 0-7216-2442-1
  11. Minneman, K. P. Wecker, L. W. :Brody's human farmacology; Molecular to Clinical, Elsevier Mosby, 4. kiadás, 1998. 381. oldal. ISBN 0-323-03286-9
  12. Gyires K., Fürst Zs.: A farmakológia alapjai, Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2011. 2. kiadás, 501. oldal, ISBN 978 963 226 324 3
  13. Még mindig a fentanil a leghalálosabb drog Amerikában (Index.hu, 2019. október 25.)