Ketamin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ketamine.svg
Ketamin
IUPAC-név
(RS)-2-(2-klórfenil)-2-metilamino-ciklohexán-1-on
Kémiai azonosítók
CAS-szám 6740-88-1
PubChem 3821
ChemSpider 3689
DrugBank APRD00493
ATC kód N01AX03, N01AX14
Gyógyszer szabadnév ketamine
Gyógyszerkönyvi név Ketamini hydrochloridum
SMILES
C1(=C(C=CC=C1)Cl)C2(CCCCC2=O)N(C)[H]
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C13H16ClNO
Moláris tömeg 237,73 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Metabolizmus máj (CYP3A4)
Biológiai
felezési idő
2,5–3 óra
Kiválasztás vese (>90%)
Terápiás előírások
Jogi státusz Schedule III (US)
Class C (UK)
Schedule I (CA)
Terhességi kategória B (HU)
Alkalmazás intravénás, intramuszkuláris, szippantás, orális

A ketamin jelentős fájdalomcsillapító hatással bíró általános érzéstelenítőszer. Egyéb felhasználásai közé tartozik a szedáció elérése, illetve a fájdalomcsillapítás intenzív ellátás során abban az esetben, ha a beteg barbiturát- vagy opioidérzékeny. A légzésfunkció nem változik a ketamin alkalmazása során, ami értékes érzéstelenítőszerré teszi,[1] viszont dózisfüggően nyugtalanságot és hallucinációkat okozhat.

Hatásmechanizmusát tekintve a ketamin egy NMDA receptor antagonista, de kisebb affinitással számos más célponton is hat, például az opioid receptorokon, illetve a monoamin transzportereken.[2]

Más, ebbe a kategóriába sorolható szerekhez hasonlóan (mint például a tiletamin vagy a fenciklidin) a ketamin is disszociatív anesztéziát hoz létre.[3] Ez egy transszerű állapot, ahol az alany érzékelése dózisfüggően eltávolodik, esetleg teljesen szétkapcsolódik a tudatától.[4] A jelenséget a talamo-neokortikális és a limbikus rendszer közötti neurotranszmisszió csökkenésével magyarázzák.

Használat[szerkesztés]

Egy 10 ml-es, 1000 mg ketamint tartalmazó üveg

Érzéstelenítés[szerkesztés]

Érzéstelenítő hatását több különböző esetben is hasznosítják:

A ketamin sokkal kevésbé csökkenti a légzésfunkciót, mint a legtöbb általános érzéstelenítőszer,[5] viszont a hallucinációk fellépésének esélye miatt ritkán használják elsődleges anesztetikumként, bár megfelelő lélegeztetőberendezés hiánya esetén a legjobb választás lehet.

A ketamint gyakran használják súlyosan sérült betegeknél. A 2011-es klinikai gyakorlati útmutató támogatja a ketamin használatát disszociatív érzéstelenítőszerként vészhelyzet esetén.[4] Használata ajánlott sokkos állapotban lévő betegeknél, akiknél fennáll a hipotenzió (veszélyesen alacsony vérnyomás) kialakulásának kockázata.[6] Az alacsony vérnyomás káros a súlyos fejsérülést szenvedett betegeknél[7] és az összes érzéstelenítő közül a ketaminnál a legkevésbé valószínű, hogy csökkenti a vérnyomást, sőt gyakran vérnyomás-emelkedést is vált ki.[8][9]

Az elérhető általános érzéstelenítőszerekhez viszonyítva eltérő a ketamin keringési és légzőszervi hatása. Érzéstelenítésre alkalmas dózisban fokozza, nem pedig lassítja a keringést.[10] A ketamin viszonylagosan biztonságosnak mondható, mivel a védekező légúti reflexek megmaradnak a hatása alatt.[11]

A ketamint hörgőtágítóként is használják súlyos asztma esetén.[12] Mindenesetre a bizonyítékok ennek hatékonyságára nem elégségesek.[12][13]

Fájdalomcsillapítás[szerkesztés]

A ketamin fájdalomcsillapító hatása már alacsony dózisnál is jelentkezik és az érzéstelenítésnél tovább tart. Nyugtató és altató hatása kevésbé kifejezett. A gerincvelőben és a perifériás idegekben helyi érzéstelenítő hatású.[14]

A ketamin alkalmas az operációt követő fájdalmak csökkentésére. Az alacsony dózisú ketamin előkezelés csökkenti a beteg morfin igényét, továbbá az operáció utáni émelygés és hányás valószínűségét.[15]

Használják intravénásan opioid fájdalomcsillapítókkal kombinálva, amikor a fájdalmat nehéz lokalizálni, vagy ha a fájdalom neuropátiás (jó példa erre a vaszkuláris eredetű fájdalom, vagy az övsömör). Segít csökkenteni a gerincvelői szenzitizációt, avagy a wind-up jelenséget krónikus fájdalom esetén (amikor az ismételt fájdalmakat a beteg egyre erősebben éli meg). Az ilyen alacsony dózisoknál a pszichotróp / hallucinogén mellékhatások kevésbé gyakoriak és benzodiazepinekkel jól kezelhetők.[16] A ketamin fájdalomcsillapítást elősegítő hatása legjobban a kombinációk esetében érvényesül: például alacsony dózisú opioidokkal együtt adva. Mindenesetre önmagában is rendelkezik fájdalomcsillapító hatással, de ehhez magasabb dózis szükséges, ami megnöveli a mellékhatások kialakulásának kockázatát.[16] Állatkísérletek alapján a ketamin hatásos lehet opioidokkal kombinálva a rák okozta fájdalom kezelésében.[17]

Esetenként használnak alacsony dózisú ketamint a komplex regionális fájdalom szindróma (CRPS) kezelésére.[18] Bár egy 2013-as szisztematikus irodalom-elemzés csak alacsony minőségű támogató kutatásokat talált a CRPS ketaminnal való kezelésére.[19] Mindenesetre az alacsony dózisú ketaminterápia kidolgozott és viszonylagosan biztonságos procedúra. Néhány esetben hallucinációkról, szédülésről, szórakozottságról és émelygésről számoltak be a betegek. A ketamin alkalmazása CRPS kezelésére csak az erre kiképzett orvos felügyelete alatt történhet.[20]

Depresszió[szerkesztés]

A ketamint klinikai vizsgálatoknak vetették alá a kezelésre nem reagáló bipoláris zavar (mániás-depresszió), a súlyos depresszív zavar, illetve az öngyilkossági krízisek kezelésére. A ketamint hatásosnak találták és off-label használható.[21][22][23] A ketamint egyszeri intravénás infúzióként adják alacsonyabb dózisban, mint ami a teljes disszociatív érzéstelenítéshez szükséges (a beteg nem szakad el teljesen az érzékelésétől). Az előzetes adatok alapján gyors antidepresszáns hatással rendelkezik (két órán belül) és viszonylag hosszú időre lényegesen csökkenti a depresszív tüneteket (több hétig).[24] Az első klinikai vizsgálatok felkeltették a tudományos közösség érdeklődését egyrészt a gyorsan kialakuló antidepresszáns hatása miatt (a legtöbb antidepresszáns jótékony hatásának kialakulása előtt heteket kell várni), másrészt mivel a ketamin az NMDA receptorok gátlása révén hat, ami eltérő a jelenleg elterjedt modern antidepresszánsok hatásmechanizmusától, például a szelektív szerotonin visszavétel gátlástól, vagy a szerotonin rendszer másféle befolyásolásától.[22][25]

Élvezeti szer[szerkesztés]

Az oldószer elpárologtatásával nyert ketaminkristályok

Az ismert disszociatív kábítószerektől (PCP és DXM) eltérően a ketamin viszonylag rövid ideig hat. Tíz percen belül kialakul[26] és körülbelül egy órán keresztül tart a disszociatív hallucinogén hatása szippantás vagy injekció után. Két órán át hat szájon át fogyasztva. A teljes élmény nem tart tovább néhány óránál.[27]

Szubanasztetikus dózisokban a ketamin egy disszociatív állapotot idéz elő, amit a testtől és a környező világtól való eltávolodás jellemez a tudatműködés fennmaradása mellett. Ezt az állapotot deperszonalizációnak és derealizációnak is hívják.[28] Elegendően magas dózisnál a használók úgynevezett „K-hole”-t élhetnek át, ami egy extrém disszociatív állapot, amit vizuális és hallási hallucinációk kísérnek.[29] John C. Lilly, Marcia Moore és D. M. Turner (többek között) részletesen írt saját enteogén és pszichonautikus ketaminélményeiről.[30] Moore és Turner fiatalon hunytak el, valószínűsíthetően a felügyelet nélkül történő ketaminhasználatuk következtében.[31]

Adagolás[szerkesztés]

Orvosi használatnál a ketamint intravénásan vagy intramuszkulárisan alkalmazzák.[32]

A ketamint szájon át is lehet adni, vagy a bőralatti infúziót követően átváltani erre a beviteli módra, ha a fájdalmat már kezelni tudták. A szájon át adott ketamin-hidroklorid biohasznosulása 17-20%.

Mellékhatások[szerkesztés]

A ketamin veszélyessége[33]

Kontraindikált a ketaminhasználat minden olyan esetben, amikor a szimpatikus tónus további fokozása kárt okozhat a betegnek (kezeletlen hipertenzió, pheochromocytoma, hipertireózis, eclampsia, apoplexia, pszichózisok).[14]

A lehetséges mellékhatások listája:[34]

  • Szív- és érrendszeri: aritmia (szívritmuszavar), bradikardia vagy tahikardia (csökkent vagy emelkedett pulzus), hipo- vagy hipertenzió (csökkent vagy emelkedett vérnyomás)
  • Központi idegrendszeri: a ketamint - egy nagyon kis esetszámú, de annál nagyobb sajtó-visszhangot keltő kutatás alapján - nem adták koponyaűri nyomásfokozódás esetén, félve a további nyomásemelkedéstől. Számos vizsgálat bizonyította azonban, hogy nem emeli, hanem sok esetben csökkenti azt. A megújított ajánlások szerint mind a helyszíni, mind a kórházi sürgősségi intubációk során elsőként választandó szer koponyasérültek esetén. Egyes tanulmányok a korábban vélt görcshajlam-fokozó hatását is megcáfolták.[35]
  • Bőrgyógyászati: átmeneti eritéma, átmeneti kanyarószerű bőrkiütés
  • Emésztőrendszeri: étvágycsökkenés, nyáltermelés enyhe növekedése, hányinger, hányás
  • Ideg- és izomrendszeri: emelkedett csontvázi izomtónus
  • Okuláris: Diplopia (kettős látás), emelkedett intraokuláris nyomás
  • Légzőszervi: Apnea (légúti elzáródás), emelkedett hörgői kiválasztás, gége- és garatreflexek fokozódása
  • Injekció helyén: fájdalom vagy vörös kiütések megjelenése (exantéma)
  • Egyéb: anafilaxia, függőség

Az összes anesztetikum között a ketaminnak tulajdonítható a legkifejezettebb hallucinogén hatás és az ébredés közben nyugtalanság léphet fel. A teljes érzéstelenítő dózist kapó betegek 10-20%-a „élénk álmokat”, hallucinációkat és delíriumot él át,[36] amik az beadást követő 24 órában jelentkezhetnek. Ezek a mellékhatások kevésbé jellemzőek a 15 évesnél fiatalabbaknál és a 65 évesnél idősebbeknél intramuszkuláris injekciót alkalmazva. A kellemetlen hallucinációk kialakulása minimalizálható a kezelést követően nyugodt környezet kialakításával, vagy benzodiazepin előkezeléssel. Az utóbbi esetben kisebb dózisú ketamin alkalmazása javasolt. Azoknál a betegeknél akik súlyos mellékhatásokat élnek át, rövid vagy ultrarövid hatású barbiturát alkalmazása lehet szükséges.[34]

A ketamint kapó betegek több mint 10%-ánál grand mal rohamokhoz hasonló mozgásokat figyeltek meg.[37]

Neurológiai problémák[szerkesztés]

1989-ben John Olney, a pszichiátria professzora a ketamin hatására kialakuló visszafordíthatatlan változásokról számolt be a patkányok két agyterületén. A patkányok agyi metabolizmusa jelentősen eltér az emberekétől, így a károsodás nem biztos, hogy az embereket is érinti.[38]

Májproblémák[szerkesztés]

Esettanulmányok számoltak be három (S)-(+)-ketamint kapó betegről, akik krónikus fájdalomra kapták a gyógyszert. A ketamin-infúziót követően emelkedett májenzimszinteket figyeltek meg náluk. Az enzimszintek a kezelés megszakítása után visszatértek a határérték alatti szintre. Ez azt sugallja, hogy a ketamint kapó páciensek májenzimszintjeit érdemes megfigyelés alatt tartani ketamin alkalmazásakor.[39]

Kölcsönhatások[szerkesztés]

Más vérnyomásnövelő gyógyszerek kölcsönhatásba léphetnek a ketaminnal, például: stimulánsok, SNRI antidepresszánsok és MAO-gátlók. A vérnyomás és a pulzus emelkedése, szívdobogásérzés, és aritmiák ezen kombinációk lehetséges mellékhatásai.

A ketamin fokozhatja más nyugtatók hatását, például: alkohol(ok),[40] benzodiazepinek,[41] opioidok[42] és barbiturátok.[43]

Farmakológia[szerkesztés]

Farmakodinamika[szerkesztés]

A ketamin hatásáért elsősorban az NMDA receptor antagonista mivolta felelős.[44] Mindenesetre a teljes farmakológiája ennél jóval összetettebb. Különböző mértékben több receptorcsoporton is közvetlen hatást fejt ki:[44]

A ketamin gátolja az NMDA receptort mind a nyílt csatorna kötéshelyén, mind az alloszterikus oldalon.[49] Az S(+) és R(-) sztereoizomerek különböző affinitással bírnak (Ki= 3200 és 1100 nM)[50]

Központi idegrendszer[szerkesztés]

Az NMDA receptor antagonizmus felelős a ketamin érzéstelenítő, emlékezetrontó, disszociatív és hallucinogén hatásaiért, bár a κ-opioid receptorok és esetleg a szigma és mACh receptorok is hozzájárulhatnak a pszichotomimetikus hatásához.[2] Valószínűleg a dopamin visszavétel gátlás felelős a ketamin okozta eufóriáért, de a μ-opioid receptorok aktiválását sem lehet kizárni.[2] Az NMDA receptor antagonizmus felelős a gyors antidepresszáns hatásért, ami alacsony dózisoknál jelentkezik.[51] Az NMDA receptor antagonizmus fájdalomcsillapító hatással jár, mivel megakadályozza a hátsó szarv neuronok központi szenzitizációját. Más szavakkal: a ketamin megzavarja a fájdalominger gerincvelői továbbítását.[37] A ketamin nitrogén-monoxid szintáz gátlása csökkenti a nitrogén-oxid képződését a szervezetben, ami az egyik a fájdalomérzékeléssel összefüggésbe hozható ingerületátvivő anyagok közül, ez ugyancsak hozzájárul a fájdalomcsillapításhoz.[52] A ketamin szigma és μ-opioid receptor aktivitása viszonylag gyenge és a bizonyítékok ellentmondásosak, hogy ezek a ketamin esetében mennyire fontosak a fájdalomcsillapítás elérésében.[2][53]

A ketamin egy sor további fájdalomérzékelő célponton is kifejt hatást. Blokkolja a feszültségfüggő kalcium-csatornákat és nátrium-csatornákat, ezzel megszüntetve a hiperalgéziát; megváltoztatja a kolinerg neurotranszmissziót, ami összefügg a fájdalomérzet létrejöttével; gátolja a szerotonin és noradrenalin visszavételt, amik a lemenő fájdalomcsillapító útvonalakon játszanak szerepet.[37][54]

Perifériás hatása[szerkesztés]

A ketamin alkalmazása során az izomtónus változatlan marad vagy fokozódhat, ezért a védőreflexek általában nem érintettek. Mivel a ketamin fokozza a szimpatikus tónust, alkalmazása során emelkedik a vérnyomás és a szívfrekvencia, fokozott koronária áramlás mellett nő a szívizom oxigén igénye. A ketamin pozitív inotrop és antiaritmiás hatású (közvetlen szívhatás). A perifériás érrendszeri rezisztencia az ellentétes hatások következtében nem változik. Ketamin adása után jelentős hiperventiláció (fokozott légzés) figyelhető meg a vérgáz paraméterek lényeges változása nélkül. A ketamin elernyeszti a bronchusizomzatot.[14]

A ketamin befolyásolja a katekolaminerg transzmisszót, ezzel mérhető változásokat okozva a perifériás szervrendszerekben, többek között a szív- és érrendszer, az emésztőrendszer és a légzőrendszer működésében:[52]

  • Szív-, és érrendszer: A ketamin gátolja a katekolaminok (dopamin, noradrenalin) visszavételét, ezzel stimulálva a szimpatikus idegrendszert. Ez szív-, és érrendszeri tünetekkel jár.
  • Emésztőrendszer: A szerotonin visszavétel gátló hatása lehet felelős az émelygésért és a hányingerért.[2]
  • Légzőrendszer: A katekolaminszint emelkedés stimulálja a β2 adrenerg receptorokat, ami bronchodilatációt okoz.

Farmakokinetika[szerkesztés]

A ketamin intravénás, intramuszkuláris, szájon és bőrön át történő alkalmazás esetén is felszívódik, mivel egyszerre víz-, és zsíroldékony vegyület.[52] Szájon át alkalmazva first pass metabolizmuson megy keresztül, a májban található CYP3A4, CYP2B6 és CYP2C9 izoenzimek által norketaminná (N-demetiláció által), majd végül dehidronorketaminná alakul.[55] A norketamin a CYP2B6 és CYP2A6 által dehidroketaminná történő alakítása közben átmeneti termék keletkezik, ez az 5-hidroxinorketamin. A dehidronorketamin és utána a norketamin a vizeletből legnagyobb mennyiségben kimutatható ketamin bomlástermékek.[56] A norketamin a ketamin egyik fő metabolitjaként ugyancsak érzéstelenítő hatást vált ki, erőssége egyharmada-egyötöde a ketaminénak és a plazmakoncentrációja háromszor akkora, mint a ketaminé a ketamin szájon át történő alkalmazás után.[52][57] Szájon át történő alkalmazásnál a biohasznosulás 17-20%; más alkalmazási módokkal: 93% intramuszkulárisan, 25-50% szippantással, 30% szublinguálisan és 30% rektálisan.[37][55] A csúcs plazma koncentráció elérése intravénás bevitelnél egy perc, intramuszkulárisnál 5-15 perc, szájon át 30 perc.[57] A ketamin hatásának hossza klinikai környezetben: intramuszkulárisan 30 perctől 2 óráig terjedhet, szájon át 4-6 óra.[37]

A ketamin plazmakoncentrációja növelhető diazepám, vagy más CYP3A4 gátlók együttes alkalmazásával.[37]

Kémia[szerkesztés]

A ketamin egy királis vegyület. A legtöbb gyógyszertári kiszerelés racém elegy, viszont néhány márka eltérő arányban tartalmazhatja az enantiomereket. Az aktívabb változat, az (S)-ketamin elérhető orvosi használatra Ketanest S márkanéven.[58]

Történet[szerkesztés]

Ketamin ampullák

Orvosi használat[szerkesztés]

A ketamint először 1962-ben szintetizálta Calvin Stevens, aki a Parke-Davisnél végzett kutatást az alfa-hidroximinek átrendeződéséről.[59] Ígéretes preklinikai állatkísérletek után a ketamint 1964-ben tesztelték először embereken a michigani állami börtönből önként jelentkezett rabokon.[59][60] A kutatások megmutatták a ketamin rövid hatását és a fenciklidinhez (PCP) viszonyított enyhébb viselkedésbeli torzulást.[61] Az Amerikai Élelmiszer-, és Gyógyszer Ellenőrző Hatóság (FDA) 1970-es jóváhagyása után a ketamint a vietnámi háborúban használták először érzéstelenítésre amerikai katonákon.[62]

Ketamin por formában

Rekreációs használat[szerkesztés]

A ketamin rekreációs használata az Egyesült Államok nyugati partján kezdődött az 1970-es években.[62] A korai használatot az akkori underground irodalom dokumentálta, mint például a The Fabulous Furry Freak Brothers. Pszichiátriai és tudományos kutatásoknak vetették alá az 1970-es években 1978-ig bezáróan, amikor John C. Lilly kiadta a The Scientist című, Marcia Moore és Howard Alltounian pedig a Journeys into the Bright World című könyvét, amiben beszámoltak a ketamin különös pszichoaktív hatásáról.[63] A ketamin rekreációs használata feltörekvőben volt az országban, főleg rave bulikon.[64] Mindenesetre a hatása különbözik az elterjed partidrogoktól (mint amilyen az MDMA) a magas dózisoknál[65] fellépő disszociatív érzéstelenítő hatása miatt (összemosott beszéd, a testi kontroll elvesztése), továbbá előfordult, hogy „ecstasyként” árultak ketamintablettákat. A ketamin használatát, mint „buliutáni élmény” ugyancsak dokumentálták.[66] A ketamin elterjedése a dance kultúrában leggyorsabban Hongkongban zajlott az 1990-es évek végén.[65] Mielőtt államilag ellenőrzött szerré vált volna az Egyesült Államokban 1999-ben, a ketamin elérhető volt különböző gyógyszertári formulátumokban, vagy nagy mennyiségű tiszta por formájában vegyi anyag ellátó boltokban.[59] A legtöbb rekreációs célra gyártott ketamin Kínából és Indiából származik.[59] A ketamin zavarodottságkeltő és emlékezetrontó hatása miatt a magas dózist fogyasztók erőszak áldozataivá válhatnak.[26][62]

Kultúra[szerkesztés]

Nemzetközi márkanevek[szerkesztés]

A ketamin márkaneve országonként különböző:[34]

  • Anesject (ID)
  • Brevinaze (ZA)
  • Calypsol (AE, BB, BG, BH, BM, BS, BZ, CY, CZ, EG, GY, HU, IL, IQ, IR, JM, JO, KW, LB, LY, OM, PK, PL, PR, QA, RU, SA, SR, SY, TH, TT, YE)
  • Ivanes (ID)
  • Kanox (MY)
  • Keiran (VE)
  • Ketacor (PH)
  • Ketalar (AE, AR, AT, AU, BB, BE, BH, BM, BR, BS, BZ, CH, CY, DK, EG, ES, FI, FR, GB, GR, GY, HK, HN, ID, IE, IL, IN, IQ, IR, IT, JM, JO, KW, LB, LU, LY, MY, NL, NO, OM, PE, PT, QA, SA, SE, SR, SY, TR, TT, TW, US, UY, YE, ZA)
  • Ketalin (MX)
  • Ketamax (PH)
  • Ketamin-S (+) (PY)
  • Ketanest (NL, HR, PL, DE, AT)
  • Ketashort (CO)
  • Ketava (MY)
  • Ketazol (PH)
  • Ketmin (IN)
  • Ketalor (ES)
  • Narkamon (DE, PL)
  • Paard (BE)
  • Soon-Soon (TW)
  • Tekam (AE, BH, CY, EG, IL, IQ, IR, JO, KW, LB, LY, OM, QA, SA, SY, YE)
  • Velonarcon (PL)

Popkultúra[szerkesztés]

A ketamin többször előkerül a Doktor House című amerikai kórházsorozatban. Először a második évad utolsó, „No Reason” című epizódjában említik,[67][68] ahol Dr. House lábfájdalmára nyújt átmeneti megoldást.[69]

Kutatás[szerkesztés]

Függőség kezelésére[szerkesztés]

Evgeny Krupitsky biztató eredményekről számolt be a ketamin használatáról alkoholizmus kezelésére pszichedelikumokkal és averzív technikákkal való kombinációban.[70][71] Krupitsky és Kolp 2007-ben adták ki munkájuk összegzését.[72]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (1986. november 1.) „Ventilatory and chest wall mechanics during ketamine anesthesia in humans”. Anesthesiology 65 (5), 492–9. o. DOI:10.1097/00000542-198611000-00007. PMID 3777478.  
  2. a b c d e (1998. november 1.) „Ketamine: Teaching an old drug new tricks”. Anesthesia & Analgesia 87 (5), 1186–93. o. DOI:10.1213/00000539-199811000-00039. PMID 9806706.  
  3. Bergman, SA (1999). „Ketamine: Review of its pharmacology and its use in pediatric anesthesia”. Anesthesia Progress 46 (1), 10–20. o. PMID 10551055.  
  4. a b c (2011) „Clinical Practice Guideline for Emergency Department Ketamine Dissociative Sedation: 2011 Update”. Annals of Emergency Medicine 57 (5), 449–61. o. DOI:10.1016/j.annemergmed.2010.11.030. PMID 21256625.  
  5. (2003. december 1.) „Use of ketamine in severe status asthmaticus in intensive care unit”. Iranian Journal of Allergy, Asthma, and Immunology 2 (4), 175–80. o. PMID 17301376.  
  6. Nickson, Chris: Intubation, Hypotension and Shock. Life in the Fastlane. Critical Care Compendium, 2013. augusztus 7. [2014. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 10.)Nem megbízható forrás?
  7. (2001) „Hypotension, hypoxia, and head injury: Frequency, duration, and consequences”. Archives of Surgery 136 (10), 1118–23. o. DOI:10.1001/archsurg.136.10.1118. PMID 11585502.  
  8. (1991) „Intravenous ketamine for prevention of severe hypotension during spinal anaesthesia”. Acta Anaesthesiologica Scandinavica 35 (8), 755–7. o. DOI:10.1111/j.1399-6576.1991.tb03385.x. PMID 1763596.  
  9. (1975) „The cardiovascular effects of ketamine in hypotensive states”. Canadian Anaesthetists' Society Journal 22 (3), 339–48. o. DOI:10.1007/BF03004843. PMID 1139377.  [halott link]
  10. Adams, HA (1997. december 1.). „S-(+)-ketamin kreislaufinteraktionen bei totaler intravenöser anästhesie und analgosedierung” (DE nyelven). Der Anaesthesist 46 (12), 1081–7. o. DOI:10.1007/s001010050510. PMID 9451493.  
  11. Wong, JJM; Lee, JH; Turner, DA; Rehder, KJ (2014). "A review of the use of adjunctive therapies in severe acute asthma exacerbation in critically ill children". Expert Review of Respiratory Medicine 8 (4): 423–41.doi:10.1586/17476348.2014.915752.  PMID 24993063.
  12. a b (2013. május 1.) „Ketamine in status asthmaticus: A review”. Indian Journal of Critical Care Medicine 17 (3), 154–61. o. [2014. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.4103/0972-5229.117048. PMID 24082612. (Hozzáférés ideje: 2014. október 4.)  
  13. (2012. november 1.) „Ketamine for management of acute exacerbations of asthma in children”. Cochrane Database of Systematic Reviews 11 (11), Art. No. CD009293. o. DOI:10.1002/14651858.CD009293.pub2. PMID 23152273.  
  14. a b c Dr. Bogár Lajos: Aneszteziológia jegyzet
  15. (2006. január 25.) „Perioperative ketamine for acute postoperative pain”. Cochrane Database of Systematic Reviews (1), CD004603. o. DOI:10.1002/14651858.CD004603.pub2. PMID 16437490.  
  16. a b (2005. január 1.) „Ketamine and postoperative pain: A quantitative systematic review of randomised trials”. Pain 113 (1), 61–70. o. DOI:10.1016/j.pain.2004.09.036. PMID 15621365.  
  17. (2006. szeptember 1.) „Ketamine and N-acetylaspartylglutamate peptidase inhibitor exert analgesia in bone cancer pain”. Canadian Journal of Anesthesia 53 (9), 891–8. o. DOI:10.1007/BF03022832. PMID 16960267.  [halott link]
  18. (2004. szeptember 1.) „Subanesthetic ketamine infusion therapy: A retrospective analysis of a novel therapeutic approach to complex regional pain syndrome”. Pain Medicine 5 (3), 263–75. o. DOI:10.1111/j.1526-4637.2004.04043.x. PMID 15367304.  
  19. O'Connell, NE; Wand, BM; McAuley, J; Marston, L et al. (2013). "Interventions for treating pain and disability in adults with complex regional pain syndrome". Pain, Palliative and Supportive Care Group. Cochrane Database of Systematic Reviews 4 (4): Art. No. CD009416.doi:10.1002/14651858.CD009416.pub2.  PMID 23633371.
  20. "Severe Pain Relief may be Possible with a Common Anesthetic Drug" (Press release). Blackwell Publishing. 1 October 2004. Archived from the original on 2008-12-16. Hozzáférés ideje: 13 December 2009.
  21. a b Caddy C et al. Ketamine as the prototype glutamatergic antidepressant: pharmacodynamic actions, and a systematic review and meta-analysis of efficacy. Ther Adv Psychopharmacol. 2014 Apr;4(2):75-99. doi: 10.1177/2045125313507739. Review. PMID 24688759 PMC 3952483
  22. Tondo L et al. Options for pharmacological treatment of refractory bipolar depression. Curr Psychiatry Rep. 2014 Feb;16(2):431. doi: 10.1007/s11920-013-0431-y. Review. PMID 24425269
  23. ECRI Institute, under contract to AHRQ. December 2013 AHRQ Healthcare Horizon Scanning System – Potential High-Impact Interventions Report. Priority Area 05: Depression and Other Mental Health Disorders Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  24. (2014. március 1.) „A review of ketamine in affective disorders: current evidence of clinical efficacy, limitations of use and pre-clinical evidence on proposed mechanisms of action.”. Journal of Affective Disorders 156, 24–35. o. DOI:10.1016/j.jad.2013.11.014. PMID 24388038.  
  25. a b Do you know... Ketamine. Knowledge Exchange. Centre for Addiction and Mental Health, 2003. [2014. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 27.)
  26. (1985) „Phencyclidine and the dissociatives”. Psychiatric Medicine 3 (3), 197–217. o. PMID 2893430.  
  27. Giannini, AJ; Underwood, NA; Condon, M (November 2000). "Acute ketamine intoxication treated by haloperidol: A preliminary study". American Journal of Therapeutics 7(6): 389–91. doi:10.1097/00045391-200007060-00008.PMID 11304647.
  28. Giannini, AJ. Drug Abuse. Los Angeles: Health Information Press, 104. o. (1999). ISBN 1885987110 
  29. Rekreációs használat leírásai:
  30. Jansen, Karl (2001). Ketamine: Dreams and Realities. Multidisciplinary Association for Psychedelic Studies. pp. 50, 89. ISBN 0966001931.
  31. (2007. március 1.) „First injection of ketamine among young injection drug users (IDUs) in three U.S. cities”. Drug and Alcohol Dependence 87 (2–3), 183–93. o. DOI:10.1016/j.drugalcdep.2006.08.015. PMID 16979848.  
  32. Nutt D, King LA, Saulsbury W, Blakemore C (2007). „Development of a rational scale to assess the harm of drugs of potential misuse”. Lancet 369 (9566), 1047–1053. o. DOI:10.1016/S0140-6736(07)60464-4. PMID 17382831.  
  33. a b c Merck Manual; Drug Information Provided by Lexi-Comp. Last full review/revision May 2014 Ketamine
  34. (2014. május 24.) „Ketamine does not increase intracranial pressure compared with opioids: meta-analysis of randomized controlled trials”. Journal of Anesthesia, 7. o. DOI:10.1007/s00540-014-1845-3.  
  35. Strayer, RJ; Nelson, LS (2008). "Adverse events associated with ketamine for procedural sedation in adults". American Journal of Emergency Medicine 26(9): 985–1028. doi:10.1016/j.ajem.2007.12.005.PMID 19091264.
  36. a b c d e f Quibell, R; Prommer, EE; Mihalyo, M; Twycross, R et al. (March 2011). "Ketamine*". Journal of Pain and Symptom Management (Therapeutic Review) 41 (3): 640–9.doi:10.1016/j.jpainsymman.2011.01.001. PMID 21419322.
  37. Olney, JW; Labruyere, J; Price, MT (June 1989). "Pathological changes induced in cerebrocortical neurons by phencyclidine and related drugs". Science244 (4910): 1360–2. doi:10.1126/science.2660263.PMID 2660263.
  38. Bell, RF (June 2012). "Ketamine for chronic noncancer pain: concerns regarding toxicity.". Current opinion in supportive and palliative care 6 (2): 183–7.PMID 22436323.
  39. Hui, TW; Short, TG; Hong, W; Suen, T et al. (March 1995). "Additive interactions between propofol and ketamine when used for anesthesia induction in female atients". Anesthesiology 82 (3): 641–8.doi:10.1097/00000542-199503000-00005. PMID 7879932.
  40. Hong, W; Short, TG; Hui, TW (December 1993)."Hypnotic and anesthetic interactions between ketamine and midazolam in female patients". Anesthesiology 79 (6): 1227–32. doi:10.1097/00000542-199312000-00013.PMID 8267198.
  41. Akhavanakbari, G; Mohamadian, A; Entezariasl, M (April 2014). "Evaluation the effects of adding ketamine to morphine in intravenous patient-controlled analgesia after orthopedic surgery". Perspectives in Clinical Research 5(2): 85–7. doi:10.4103/2229-3485.128028. PMC 3980550.PMID 24741486.
  42. Eker, HE; Yalcin Cok, O; Aribogan, A; Arslan, G (October 2011). "Children on phenobarbital monotherapy requires more sedatives during MRI". Pediatric Anesthesia21 (10): 998–1002. doi:10.1111/j.1460-9592.2011.03606.x. PMID 21564387.
  43. a b c d e f g h i j k Kohrs, R; Durieux, ME (November 1998). "Ketamine: Teaching an old drug new tricks". Anesthesia & Analgesia87 (5): 1186–93. doi:10.1213/00000539-199811000-00039. PMID 9806706.
  44. Harrison, NL; Simmonds, MA (February 1985)."Quantitative studies on some antagonists of N-methyl D-aspartate in slices of rat cerebral cortex". British Journal of Pharmacology 84 (2): 381–91. doi:10.1111/j.1476-5381.1985.tb12922.x. PMC 1987274. PMID 2858237.
  45. a b Narita, M; Yoshizawa, K; Aoki, K; Takagi, M et al. (September 2001). "A putative sigma1 receptor antagonist NE-100 attenuates the discriminative stimulus effects of ketamine in rats". Addiction Biology 6 (4): 373–6.doi:10.1080/13556210020077091. PMID 11900615.
  46. Pharmaceutical Society of Australia; The Royal Australian College of General Practitioners; Australasian Society of Clinical and Experimental Pharmacologists and Toxicologists (2011). "2.1.1 IV General Anaesthetics".Australian Medicines Handbook 2011 (12th ed.). Adelaide: Australian Medicines Handbook Pty Ltd. p. 13.ISBN 9780980579048.
  47. Chen, X; Shu, S; Bayliss, DA (2009). "HCN1 channel subunits are a molecular substrate for hypnotic actions of ketamine". Journal of Neuroscience 29 (3): 600–9.doi:10.1523/JNEUROSCI.3481-08.2009. PMC 2744993.PMID 19158287.
  48. Orser, BA; Pennefather, PS; MacDonald, JF (1997)."Multiple mechanisms of ketamine blockade of N-methyl-D-aspartate receptors". Anesthesiology 86 (4): 903–17.doi:10.1097/00000542-199704000-00021. PMID 9105235.
  49. Hirota, K; Lambert, DG (October 1996). "Ketamine: Its mechanism(s) of action and unusual clinical uses". British Journal of Anaesthesia 77 (4): 441–4.doi:10.1093/bja/77.4.441. PMID 8942324.
  50. Browne, CA; Lucki, I (2013). "Antidepressant effects of ketamine: mechanisms underlying fast-acting novel antidepressants". Frontiers in Pharmacology 4: 161.doi:10.3389/fphar.2013.00161. PMC 3873522.PMID 24409146.
  51. a b c d Aroni, F; Iacovidou, N; Dontas, I; Pourzitaki, C et al. (August 2009). "Pharmacological aspects and potential new clinical applications of ketamine: Reevaluation of an old drug". Journal of Clinical Pharmacology 49 (8): 957–64. doi:10.1177/0091270009337941. PMID 19546251.
  52. Rowland, LM (July 2005). "Subanesthetic ketamine: How it alters physiology and behavior in humans".Aviation, Space, and Environmental Medicine 76 (Suppl 7): C52–8. PMID 16018330.
  53. Meller, ST (December 1996). "Ketamine: Relief from chronic pain through actions at the NMDA receptor?". Pain(correspondence) 68 (2–3): 435–6. doi:10.1016/S0304-3959(96)03167-3. PMID 9121834.
  54. a b Sinner, B; Graf, BM (2008). "Ketamine". In Schüttler, J; Schwilden, H. Modern Anesthetics. Handbook of Experimental Pharmacology 182. pp. 313–33.ISBN 9783540728139. doi:10.1007/978-3-540-74806-9_15. PMID: 18175098.
  55. Li, JH; Vicknasingam, B; Cheung, YW; Zhou, W et al. (2011). "To use or not to use: An update on licit and illicit ketamine use". Substance Abuse and Rehabilitation 2 (1): 11–20. doi:10.2147/SAR.S15458. PMC 3846302.PMID 24474851.
  56. a b Haas, DA; Harper, DG (1992). "Ketamine: A review of its pharmacologic properties and use in ambulatory anesthesia". Anesthesia Progress 39 (3): 61–8.PMC 2148758. PMID 1308374.
  57. Krüger, AD (1998). "[Current aspects of using ketamine in childhood]". Anaesthesiologie und Reanimation (in German) 23 (3): 64–71. PMID 9707751
  58. a b c d Morris, H; Wallach, J (July 2014). "From PCP to MXE: A comprehensive review of the non-medical use of dissociative drugs". Drug Testing and Analysis 6 (7-8): 614–32. doi:10.1002/dta.1620. PMID 24678061.
  59. Domino, EF (September 2010). "Taming the ketamine tiger". Anesthesiology 113 (3): 678–84.doi:10.1097/ALN.0b013e3181ed09a2 (inactive 2014-08-02). PMID 20693870.
  60. Corssen, G; Domino, EF (January–February 1966)."Dissociative anesthesia: Further pharmacologic studies and first clinical experience with the phencyclidine derivative CI-581". Anesthesia & Analgesia 45 (1): 29–40.doi:10.1213/00000539-196601000-00007. PMID 5325977.
  61. a b c "Ketamine". Center for Substance Abuse Research (CESAR); University of Maryland, College Park. 29 October 2013. Archived from the original on 2013-11-12. Hozzáférés ideje: 27 July 2014.
  62. A ketamin rekreációs használatának történeti dokumentumai: Alltounian & Moore 1978 Palmer & Horowitz 2000 Kelly 2001
  63. Awuonda, M (13 July 1996). "Swedes alarmed at ketamine misuse". The Lancet 348 (9020): 122.doi:10.1016/S0140-6736(05)64628-4. Curran, HV; Morgan, C (April 2000). "Cognitive, dissociative and psychotogenic effects of ketamine in recreational users on the night of drug use and 3 days later". Addiction 95 (4): 575–90. doi:10.1046/j.1360-0443.2000.9545759.x. PMID 10829333. Gahlinger, PM (1 June 2004). "Club drugs: MDMA, gamma-hydroxybutyrate (GHB), Rohypnol, and ketamine". American Family Physician 69 (11): 2619–26. PMID 15202696. Jansen, KL (6 March 1993). "Non-medical use of ketamine". BMJ 306 (6878): 601–2.doi:10.1136/bmj.306.6878.601. PMC 1676978.PMID 8461808. Joe-Laider & Hunt 2008
  64. a b Joe-Laidler, K; Hunt, G (1 June 2008). "Sit down to float: The cultural meaning of ketamine use in Hong Kong".Addiction Research & Theory 16 (3): 259–71.doi:10.1080/16066350801983673. PMC 2744071.PMID 19759834.
  65. Moore, K; Measham, F (2006). "Ketamine use: Minimising problems and maximising pleasure". Drugs and Alcohol Today 6 (3): 29–32.doi:10.1108/17459265200600047.
  66. "No Reason". House, M.D.. Season 2. Episode 24. 23 May 2006. Fox.
  67. "No Reason (TV episode)" at the Internet Movie Database House, M.D. (2006).
  68. Wild, Diane Kristine (24 May 2006). "House Season Finale - 'No Reason'" Archiválva 2014. május 2-i dátummal a Wayback Machine-ben. Blogcritics. Hozzáférés ideje: 30 April 2014.
  69. Krupitsky, EM; Grineko, AYa; Berkaliev, TN; Paley, AI et al. (1992). "The combination of psychedelic and aversive approaches in alcoholism treatment". Alcoholism Treatment Quarterly 9 (1): 99–105.doi:10.1300/J020V09N01_09.
  70. Krupitsky, EM; Grinenko, AY (1997). "Ketamine psychedelic therapy (KPT): A review of the results of ten years of research". Journal of Psychoactive Drugs 29 (2): 165–83. doi:10.1080/02791072.1997.10400185.PMID 9250944.
  71. Krupitsky, Evgeny; Kolp, Eli. "Ch. 6: Ketamine Psychedelic Psychotherapy". In Winkelman, Michael J.; Roberts, Thomas B. Psychedelic Medicine: New Evidence for Hallucinogens as Treatments. Vol. 2. Westport, CT:Praeger. ISBN 9780275990237.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ketamine című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]