Dietil-éter
| Dietil-éter | |||
 | |||
| |||
| IUPAC-név | etoxietán | ||
| Szabályos név | 3-oxapentán | ||
| Más nevek | etil éter éter | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 60-29-7 | ||
| PubChem | 3283 | ||
| ChemSpider | 3168 | ||
| EINECS-szám | 200-467-2 | ||
| DrugBank | DB13598 | ||
| KEGG | D01772 | ||
| ChEBI | 35702 | ||
| RTECS szám | KI5775000 | ||
| ATC kód | N01AA01 | ||
| Gyógyszer szabadnév | diethyl ether | ||
| Gyógyszerkönyvi név | Aether, Aether anaestheticus | ||
| SMILES | CCOCC | ||
| InChIKey | RTZKZFJDLAIYFH-UHFFFAOYSA-N | ||
| Beilstein | 1696894 | ||
| Gmelin | 25444 | ||
| UNII | 0F5N573A2Y | ||
| UN-szám | 1155 | ||
| ChEMBL | CHEMBL16264 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C4H10O | ||
| Moláris tömeg | 74,12 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen folyadék | ||
| Sűrűség | 0,7134 g/cm³, folyadék | ||
| Olvadáspont | −116,3 °C (156,85 K) | ||
| Forráspont | 34,6 °C (307,75 K) | ||
| Oldhatóság (vízben) | 6,9 g/100 ml (20 °C) | ||
| Viszkozitás | 0,224 cP 25 °C-on | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 1,15 D (gáz) | ||
| Veszélyek | |||
| MSDS | External MSDS | ||
| Főbb veszélyek | Rendkívül gyúlékony (F+), Ártalmas (Xn)[1] | ||
| NFPA 704 |  4
2
1
| ||
| R mondatok | R12 R19 R22 R66 R67[1] | ||
| S mondatok | (S2) S9 S16 S29 S33[1] | ||
| Lobbanáspont | −45 °C | ||
| LD50 | 1220 mg/kg (patkány, szájon át)[2] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon éterek | Dimetil-éter Metoxipropán | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A dietil-éter (régi nevén égény) a legismertebb éter, a köznyelv egyszerűen éternek nevezi. Sok szerves oldószerrel, például etanollal korlátlanul, de vízben csak kis mértékben oldódik. Színtelen, alacsony forráspontú, jellegzetes szagú folyadék. Fontos szerves oldószer. Korábban altatásra használták.
Története
[szerkesztés]A dietil-éter az egyik legrégebben ismert szerves vegyület. Először Valerius Cordus állította elő 1540-ben, amikor alkoholt kénsavval melegített. Ebből ered a vegyület régies vitrioléter és kénéter neve. Az összetételét jóval később állapította csak meg Ferdinand de Saussure 1808-ban.
Tulajdonságai
[szerkesztés]Színtelen, jellegzetes szagú, bódító hatású folyadék, gyorsan párolog. Forráspontja alacsony; a molekulák között (vegytiszta állapotban) nem alakulhat ki hidrogénkötés, de pl. alkohollal, vízzel vagy más, donálható hidrogénnel rendelkező vegyülettel igen.
Alkohollal és más apoláris oldószerekkel korlátlanul elegyedik. Vízben 7% dietil-éter oldódik, az éter szobahőmérsékleten 1,3% vizet old. A zsírok és más lipidek jól oldódnak benne.
Tűzveszélyes anyag, levegővel keveredve robbanó elegyet alkot. Felhasználása nagy óvatosságot kíván. Az éter stabil vegyület, de ha levegővel érintkezik, robbanásveszélyes peroxidokat képez. A peroxidképződést fény, vas, sók, és egyes szerves vegyületek (például aldehidek) szennyezései katalizálják.
Előállítása
[szerkesztés]Az éter két etanolmolekulából vízkilépéssel (kondenzáció) keletkezik:
![{\displaystyle {\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{5}}\mathrm {OH} {}+{}\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{5}}\mathrm {OH} {}\mathrel {\xrightarrow {\mathrm {cc} \,{\cdot }\,\ \mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {SO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{4}}} } {}\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{5}}{-}\mathrm {O} {-}\mathrm {C} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{5}}{}+{}\mathrm {H} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}\mathrm {O} }}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/4d48b798268386768743396bbff298da8881c904)
Felhasználása
[szerkesztés]Régebben műtéti altatáskor használták, ma már csak állatkísérleteknél alkalmazzák. Fontos szerves oldószer. Alacsony lobbanáspontja miatt a modellezésben használt belsőégésű motor üzemanyagának fontos alkotórésze. Jó párolgási tulajdonságai teszik alkalmassá a gázkészülékek termomechanikus lángőrének töltésére.
Jegyzetek
[szerkesztés]- 1 2 3 A dietil-éter (ESIS)[halott link]
- ↑ A dietil-éter vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. november 21. (JavaScript szükséges) (angolul)
