Foszfor-pentoxid

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Foszfor-pentoxid
Phosphorus-pentoxide-2D-dimensions.png
Foszfor-pentoxid
Phosphorus-pentoxide-3D-balls.png
Foszfor-pentoxid
Más nevek Foszfor(V)-oxid
Difoszfor-pentaoxid, Foszforsavanhidrid
Kémiai azonosítók
CAS-szám [1314-56-3] (P2O5)
[16752-60-6] (P4O10)
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet P4O10
Moláris tömeg 283,889 g mol−1
Megjelenés fehér, higroszkópos por
Sűrűség 2,30 g cm−3[1], szilárd
Olvadáspont 340-360 °C[1]
Forráspont 591 °C[1]
Oldhatóság (vízben) foszforsavra hidrolizál
Gőznyomás 1,3 mbar 384 °C-on[1]
Veszélyek
EU osztályozás Maró (C)[1]
NFPA 704
NFPA 704.svg
1
3
3
W
R mondatok R35[1]
S mondatok (S1/2), S22, S26, S45[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A foszfor-pentoxid (vagy difoszfor-pentaoxid, foszfor(V)-oxid, foszforsavanhidrid) a foszfor egyik oxidja, +5-ös oxidációs számú foszfort tartalmaz. Közönséges körülmények közt fehér színű, szilárd anyag. Ha hevítik, szublimál. Kétféle kristályos módosulata van, ezek közül a rombos szerkezetű kristályokat alkotó módosulat a stabilabb. Erősen higroszkópos vegyület. Vizet szív a levegőből. A foszforsav anhidridje.

Szerkezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foszfor-pentoxid gőzeiben P4O10 dimer molekulák találhatók. A gőz sűrűsége alapján is erre lehet következtetni. A dimer molekula szerkezete a difoszfor-trioxid molekuláéra emlékeztet, a két molekula szerkezete abban különbözik, hogy a foszfor-pentoxidban még egy-egy oxigénatom kapcsolódik minden foszforatomhoz. A foszforatomok koordinációs száma négy. A foszforatomok az öt vegyértékelektronjuk közül néggyel szigma-kötést létesítenek, az ötödikkel pi-kötést alkotnak a tetraéderek csúcsán található oxigénatomokkal, ennek a kötésnek a kötésrendje körülbelül 2. A foszforatomok illetve a tetraéderek csúcsain található oxigénatomok közti kötéstávolság (139 pm) sokkal rövidebb, mint a tetraéderek élein található oxigén-foszfor kötések kötéstávolsága (162 pm).

Kémiai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foszfor-pentoxid igen higroszkópos vegyület. Vízzel először sercegés közben metafoszforsavvá egyesül, a reakció nagy hőfejlődéssel jár. A képződő metafoszforsav további vizet vehet fel és ortofoszforsavvá alakulhat.

\mathrm{P_2O_5 + H_2O \rightarrow 2 \ HPO_3}
\mathrm{HPO_3 + H_2O \rightarrow H_3PO_4}

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A foszfor-pentoxid akkor képződik, ha foszfort feleslegben lévő oxigénnel reagáltatnak.

\mathrm{P_4 + 5 \ O_2 \rightarrow P_4O_{10}}

A kereskedelmi foszfor-pentoxid gyakran kisebb oxidációs fokú foszfor-oxidokat is tartalmaz. Ezektől úgy szabadítják mag, hogy oxigénáramban szublimáltatják.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mivel erősen higroszkópos, szárítószerként alkalmazzák. Laboratóriumokban felhasználják gázok és folyadékok szárítására. Alkalmazzák még vízelvonáson alapuló reakcióknál, foszforsav és műtrágya előállítására.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Nyilasi János Szervetlen kémia
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g A foszfor-pentoxid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 29. (JavaScript szükséges) (németül)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]