Szublimáció

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szublimáció olyan halmazállapot-változás (fázisátalakulás), amelynél a szilárd halmazállapotú anyag átmegy gőzállapotba melegítés hatására anélkül, hogy közben folyékony állapotot venne fel. Energia (hő) kell a folyamat végbemenéséhez, ezért endoterm folyamatról beszélhetünk. A szublimáció általában az adott anyag hármaspontjánál alacsonyabb hőmérsékleten és nyomáson történik. Tipikus példa a jód, a kámfor, a szárazjég szublimációja, de kisebb mértékben is sok szilárd anyag szublimál, ezért érezzük a szagukat vagy illatukat. 0 °C alatt a vízjég, így a esetén is megfigyelhető a szublimáció.

Ellentétjét, a légnemű anyag megszilárdulását kristályosodásnak, deszublimációnak (vagy esetenként depozíciónak) nevezik. Ennél a folyamatnál viszont az anyag adja le az energiát (hőt) a környezetének, ezért ebben az esetben már exoterm folyamatról beszélünk.

A szublimáció elnevezés a latin sublimatio (felemelés) szóból származik.[1]

Definíció[szerkesztés]

A szublimáció definíciója az IUPAC megfogalmazásában: közvetlen átmenet szilárdból gőzzé, folyékony halmazállapot megjelenése nélkül.[2]

Gyakorlati alkalmazása[szerkesztés]

  • Szilárd anyagok tisztítása
  • Ruhák védelme molylepkék ellen naftalin szublimációjával
  • Szárazjég, például koncerteken mesterséges köd létrehozása
  • Instant italok előállítása

Például az instant kávé készítésének egyik módszere, a liofilezés, azaz a fagyasztva szárítás, melynek során szublimáció is történik:

  • hagyják száradni a kávét, így magától elpárolog a benne lévő nedvesség
  • a koncentrátumot -40 °C-ra hűtik
  • légritka teret hoznak létre, így könnyebben létrejön a szublimáció, ekkor a jég elpárolog, a zamatanyagok nem károsodnak
  • száraz kávépor a végeredmény.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. ISBN 963 8334 96 7  
  2. IUPAC Gold Book - sublimation. goldbook.iupac.org, 2020. [2012. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  3. Az instantkávé gyártásának egyik módszere. [2007. december 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 5.)

Források[szerkesztés]