Műtrágyázás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Műtrágya szócikkből átirányítva)

A környezetünkben a kultúrnövények betakarításának következtében a termőtalaj főleg nitrogén-, foszfor- és káliumvegyületekben szegényedik el. Ezeket a talajban pótolni kell, különben a talaj kimerül és nem ad jó termést. Ezeknek az elemeknek egy részét természetes trágyával lehet pótolni, de szükség van olyan mesterséges adalék anyagokra is, amelyek segítségével a hiányzó elemeket a megfelelő időben pótolni tudják. Ezt a folyamatot nevezzük műtrágyázásnak.

Amit érdemes tudni[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon sok ember összemossa műtrágyákat a növényvédő szerekkel. Azonban a műtrágya sem természetidegen anyag .A műtrágyázással tehát olyan kemikáliákat a talajba nem juttatunk, amik már eleve nem lennének jelen. Ugyanazon fontos tápionokat tartalmazza, melyeket a talaj- és a szervestrágyák is szolgáltatnak. Tehát megfelelően alkalmazva, a műtrágyák minimális káros hatással' járnak a környezetre nézve. Sőt, amennyiben ténylegesen a talaj hiányosságait pótolják, illetve a talajhibákat orvosolják (tápelemarányok és aránytalanságok megszüntetése, túlzott savasság vagy lúgosság tompítása, stb.), úgy alkalmazásukkal egészségesebb talaj, talajélet, növényzet, állati és emberi közösségek jöhetnek létre a korábbi pusztaságokon. A megművelt területek megnövekedett termelékenysége lehetővé teszi az erdők és rétek természetes állapotban való megőrzését, nem kell újabb szűz területeket bevonni a mezőgazdaságba. Tehát a helyes elveken nyugvó műtrágyázás jótékony hatással lehet a környezetre, ugyanis védi és javítja azt, hiszen a növényzet oxigéntermelésével hozzájárul a légkör fenntartásához, így csökkentve az üvegházhatást. A talaj szervesanyag-tartalma is megnövekszik a nagyobb mennyiségű tarló- és szármaradvány talajba jutása révén. A talajeróziót csökkenti az egészséges növényzet aktív gyökérzete révén, és a talajban természetesen előforduló illetve kijuttatott tápanyagokat is jobban hasznosítja, korlátozva a tápanyagok talajmenti vizekbe jutását.

Legfőbb ideje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fő szezonja a nitrogén tartalmú műtrágyáknak a tavaszi időszak. Hiszen kisebb mennyiséget használnak ősszel a vetések alá alaptrágyaként,azonban a gondos gazdák a komposzt érleléséhez egész évben, ősszel pedig szalmás istállótrágya, zöldtrágya illetve egyéb szerves anyag bedolgozásával egyidejűleg is alkalmazzák a humifikálódás elősegítésére.

A műtrágyázás célja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • proteintermelés
  • szerves anyagok lebontása
  • gátló anyagok lebontása
  • gyökerek differenciálódása
  • föld szerkezet stabilizálás
  • transzspirációs koefficiens csökkentése
  • szénhidrátok termelése
  • talaj termékenységének megőrzése

Nemkívánatos mellékhatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha több tápanyagot juttatunk be a talajba, mint amennyire a terménynek szüksége van (pl. egyenetlen kiszórás esetén) akkor jelentkezik mellékhatás. Tehát természetellenes formában, mennyiségben és arányban (pl. egy tápanyagból kevesebbet juttatunk ki, amely kiegyensúlyozatlan tápanyag-ellátást és a többi tápanyag gyengébb hasznosulását eredményezi) juttatjuk a talajba.

A műtrágyázás végrehajtása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • alaptrágyázás
  • starter trágyázás
  • sortrágyázás
  • fejtrágyázás
  • fészektrágyázás
  • levéltrágyázás

Foszfor és kálium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alaptrágyaként való felhasználásuk javasolt. Lehetőleg a gyökérzóna mélységébe kell bedolgozni a foszfort, mivel a talajban e tápanyag gyorsan megkötődik, és ez által abban a rétegben marad, amelybe került. A tavaszi kiegészítő viszonylag nagyobb arányú foszfor műtrágya elsősorban csak homokos területeken javasolt. Tavaszi vetésű növények alá ajánlatos indító (starter) műtrágyaként felhasználni nitrogén műtrágyával együtt. A kálium műtrágyát a foszfor műtrágyához hasonlóan alapműveléssel dolgozzuk be a talajba, így a klorid-ion (kálium-klorid esetén) tavaszra teljesen kilúgozódik. Homoktalajokon célszerűbb tavasszal kijuttatni, figyelembe véve a fiatal növények klorid érzékenységét.

A legfontosabb műtrágyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

- nitrogén-műtrágyák: chilei salétrom, mészsalétrom, pétisó, ammónium-szulfát, karbamid

- foszfor-műtrágyák: szuperfoszfát, kalcium-foszfát

- kálium-műtrágyák: kálium-klorid, kálium-szulfát

A műtrágyák a talajban keletkezett hiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését.

Leggyakoribb műtrágyák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyik leggyakoribb műtrágya a kálium-nitrát. Nedves falfelületeken is megjelenik. Annak felismerése, hogy az oxidációt segíti, gyorsítja, ezen a természetes anyagon tették. Később nagy mennyiségben iparilag is előállították. A vegyület 13 tömegszázaléknyi nitrogént, és 44 tömegszázaléknyi káliumot tartalmaz.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Műtrágyázás témájú médiaállományokat.