Pétisó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Péti só reklám 1933-ban

A Pétisó a pétfürdői Péti Nitrogénművek által 1931-ben kifejlesztett nitrogéntartalmú műtrágya. Kémiai képlete : NH4NO3 + CaMg(CO3)2, hatóanyag-tartalma: ammónium-nitrát, dolomitliszt.

Nem árufajta neve, hanem a pétfürdői Nitrogénművek Vegyipari Zrt. 1932 óta oltalom alatt álló, lajstromozott szóvédjegye.[1]

Összetétele[szerkesztés]

EK-műtrágya-előírások szerint:

Felhasználása[szerkesztés]

A Pétisó nitrogénjében azonos arányban van jelen a lassabban ható ammónium-nitrogén, és a gyors hatást biztosító nitrát-nitrogén, ezért alap- és fejtrágyaként minden talajtípusra és növényi kultúrára egyaránt alkalmazható. A nitrogén mellett jelenlévő dolomittartalom csökkenti a talaj savasságát, ezért különösen ajánlott savanyú talajok kezelésére.

A kalcium (magnézium) javítja a talaj szerkezetét, agyag-humin-komplexei révén morzsalékossá teszi (víz-, hő-, levegőmegtartó képessége nő a pórusosság miatt), növeli annak termőképességét. Az ionegyensúly javításával, a többi tápelem felvételét illetve hasznosulását növeli.

Magnéziumtartalma miatt kedvező hatást fejt ki a magnéziumigényes növényi kultúrák - burgonya, cukorrépa, évelő pillangósok, kukorica, repce, zab, kertészeti és gyógynövények - termesztésénél.

Kiszerelése[szerkesztés]

  • 10-25 kg-os polietilén zsákokban (igény szerint raklapos egységrakatban)
  • 600-1000 kg-os big-bag vagy vevő edényzetébe ömlesztve.

Tárolása[szerkesztés]

Napfénytől, nedvességtől védett, fedett helyen

Javasolt műtrágyázási adagok[szerkesztés]

(tájékoztató jelleggel)

  • gabona: 250-500 kg/ha
  • kukorica: 350-650 kg/ha
  • rét, legelő: 400-650 kg/ha
  • házikert: 250-500 kg/ha (25-50 dkg/10 m²)

Kijuttatása[szerkesztés]

  • Előnyös fizikai tulajdonságai alkalmassá teszik a hagyományos, valamint a pneumatikus rendszerű műtrágyaszóró gépekkel történő, egyenletes kijuttatásra, sőt a repülőgépes műtrágyázásra is.

Előnyei[szerkesztés]

Az ammóniumnitráthoz képest:

  • Növeli a termés mennyiségét, javítja minőségét;
  • Javítja a növény kondícióját, stresztűrő képességét;
  • Nem savanyító hatású, növeli a talaj pH értékét, termelékenységét;
  • A tápanyag nitrogén-hasznosulásának növelés.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]