Pétfürdő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pétfürdő
Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., pétisógyártó üzem és raktárcsarnok 1940-ben
Péti Nitrogén Műtrágyagyár Rt., pétisógyártó üzem és raktárcsarnok 1940-ben
Pétfürdő címere
Pétfürdő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeVeszprém
JárásVárpalotai
Jogállás nagyközség
Polgármester Horváth Éva (független)[1]
Irányítószám 8105
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség4745 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség274,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pétfürdő (Magyarország)
Pétfürdő
Pétfürdő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 31″, k. h. 18° 07′ 25″
Pétfürdő (Veszprém megye)
Pétfürdő
Pétfürdő
Pozíció Veszprém megye térképén
Pétfürdő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pétfürdő témájú médiaállományokat.
Péti Nitrogénművek Zrt. légi felvételen

Pétfürdő nagyközség Veszprém megyében, a Várpalotai járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Bakony délkeleti lábánál, Várpalota városától 2 kilométerre nyugatra fekszik. Legfontosabb megközelítési útvonala a 8-as főút, amely a község északi szélén halad el; központján a Lepsénytől idáig húzódó, a 7-es és a 8-as főutakat összekötő 7207-es út húzódik végig. Érinti a községet a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, amelynek egy vasútállomása van itt.

Története[szerkesztés]

Első ismert említése 1082-ből származik, ekkor a Péti-víz mentén működő malmai kapcsán említették; a környék azonban már korábban is lakott volt, erre a település határában feltárt római kori út- és gátmaradványok utalnak. Később Anonymus említi, mint a Veszprém meghódítására induló honfoglalók pihenőhelyét. A középkorban Peyt, Peth neveken volt ismert. A XV. századtól Palotához tartozott, majd a török idők alatt elnéptelenedett. Meleg vizű forrásait 1716-ban említik először. Újratelepítése a 17. század végén kezdődött meg, a Zichyek jóvoltából. A fürdőhelyet 1860 körül kezdték kiépíteni; még abban az évben megépült Pét vasútállomás is a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal mentén. 1913-ban a község nevét Pétről Pétfürdőre változtatták.

Bár már 1916-ban tervbe vették, csak 1929-ben kezdődött meg a település életét a mai napig meghatározó vegyipari üzemek építése. Ammónia- és műtrágyagyár épült, a Pétisó márkanév külföldre is elvitte a település hírét. Mivel a második világháború alatt hadiüzemként működött, a gyárat és vele a települést két súlyos bombatámadás is érte. A háború után, 1951-ben a községet Várpalotához csatolták, csakúgy, mint Inotát, a gyárat jelentős mértékben bővítették, ezzel együtt a lakossága is jelentősen megnőtt, sokan érkeztek az ország távolabbi részeiből, például Orosházáról, Mezőhegyesről és, Martfűről.

A szocialista tervgazdaság összeomlásának egyik, a helyieket sajnálatosan érintő előszele volt, hogy a Péti Nitrogénművek a szocialista nagyvállalatok közül elsőként jelentett csődöt. A rendszerváltással, ahogy a környéken mindenhol, nagyarányú leépítések történtek, végül azonban - a hajdani termelés töredékével - az átszervezett és privatizált Péti Nitrogénművek Rt. stabilizálta a működését, és újra meghatározóvá tudott válni a környék gazdasági életében.

1996-ban Pétfürdőn népszavazást írtak ki, melynek során az ott lakók kifejtették elszakadási szándékukat Várpalotától. A köztársasági elnök 116/1997. (IX. 3.) számú határozatával 1997. október elsejétől újra önálló községgé nyilvánította Pétfürdőt. A szétválással együtt járó vagyonmegosztást viszont csak sokára sikerült lefolytatni, bírósági eljárás keretében. A település 2001-től viseli a nagyközség címet. Polgármestere 1997 óta Horváth Éva.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Horváth Éva (független) – a település 1997-es önállósodása óta
Korábban

Lásd még: Várpalota városbíróinak, tanácselnökeinek és polgármestereinek listája

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,7% németnek, 0,4% cigánynak mondta magát (15,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,2%, református 5,8%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 28,6% (32,4% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1941-ben épült római katolikus templom erdélyi neogót stílusú, a puritán templombelsőt gyönyörű, festett fa Kazettás mennyezet díszíti. Harangját Szent László király tiszteletére öntötték.

Megközelíthetőség[szerkesztés]

A Várpalotától 2 kilométerre fekvő települést legkönnyebben a 8-as számú főútról letérve érhetjük el legkönnyebben, Lepsény felé letérve a 7207-es útra; a település keleti szélén ér véget, a 7207-es végső körforgalmába torkollva a 7204-es út is. Érinti a települést a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal is, ahol saját vasútállomása (Pétfürdő vasútállomás) is van.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Pétfürdő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Pétfürdő Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]