Heinrich Wilhelm Olbers
| Heinrich Wilhelm Olbers | |
 | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1758. október 11. Arbergen |
| Elhunyt | 1840. március 2. (81 évesen) Bréma |
| Sírhely | Bréma |
| Ismeretes mint | A Pallas és a 4 Vesta felfedezője |
| Nemzetiség | német |
| Szülei | Johann Georg Olbers |
| Gyermekek |
|
| Iskolái |
|
| Pályafutása | |
| Jelentős munkái | az üstökösök pályaszámítása |
| Szakmai kitüntetések | |
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heinrich Wilhelm Olbers témájú médiaállományokat. | |
Heinrich Wilhelm Matthias Olbers (Arbergen, 1758. október 11. – Bréma, 1840. március 2.) német orvos és csillagász.
Élete[szerkesztés]
Olbers Arbergenben született, ami Bréma közelében található, végzettségét tekintve orvos volt. Tanulmányai befejezése után, 1780-tól élete végéig orvosként praktizált Brémában. Éjszakánként az idejét csillagászati megfigyeléseknek szentelte, amivel otthonának felső emeletét obszervatóriummá változtatta.
Munkássága[szerkesztés]
1802. március 28-án felfedezte a második kisbolygót, és elnevezte Pallasnak. Öt évvel később, 1807. március 29-én szintén ő fedezte fel a negyedik kisbolygót, a 4 Vestát. 1797-ben jelent meg elméleti tanulmánya az üstökösök pályaszámításáról. Élete során hat üstököst fedezett fel. 1826-ban megfogalmazta a róla elnevezett fizikai paradoxont. Az Olbers-paradoxon szerint ha a világegyetem végtelen lenne, akkor a csillagok fényének összeadódása miatt az égboltnak éjszaka is teljesen világosnak kellene lennie. Ez a valóságban nincs így. Az Olbers-paradoxon ma is a kozmológia egyik fontos alappillére.
Források[szerkesztés]
- Akadémiai Kislexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1990.
- Élet és Tudomány, LXVI. évf. 41. sz. 2011. 1302. o.
|
|
Ez a fizikusról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |