2 Pallas

2 Pallas
Felfedezése
Felfedező	Heinrich Wilhelm Olbers
Felfedezés ideje	1802. március 28.
Felfedezés helye	Bréma
Névadó	Pallasz Athéné Pallas
Ideiglenes név	A802 FA
Kisbolygókategória	Pallas-család
Pályaadatok
Epocha	2025-11-21
Aphélium távolsága	510,425 Gm (3.412 CsE)
Perihélium távolsága	319,143 Gm (2.133 CsE)
Fél nagytengely	414,784 Gm (2,773 CsE)
Pálya excentricitása	0,231
Orbitális periódus	1686,333 nap (4,62 év)
Átl. pályamenti sebesség	17,65 km/s
Közepes anomália	92,795°
Inklináció	34,841°
Felszálló csomó hossza	173,152°
Perihélium szöge	310,93338402319°
Perihélium átmenet	2 461 694,9444217 julián dátum
Központi égitest	Nap
Fizikai tulajdonságok
Méret	570×525×500 km [4][5]
Átlagos átmérő	512 km 513 km
Tömeg	2,2×1020 kg [6]
Átlagos sűrűség	2,8 g/cm³
Felszíni gravitáció	0,18 m/s²
Szökési sebesség	0,32 km/s
Forgási periódus	7,81 h 7,8132214 h
Albedó	0,159
Felszíni hőmérséklet
Min.	Kelvin
Átl.	~164 K Kelvin
Max.	~265 K Kelvin
Abszolút fényesség	4,13
A Wikimédia Commons tartalmaz 2 Pallas témájú médiaállományokat.
JPL MPC WL entity
Sablon Wikidata Segítség

A 2 Pallas egy, a kisbolygóövben található kisbolygó. Heinrich Wilhelm Matthäus Olbers fedezte fel 1802. március 28-án, és a nevet is ő adta. A harmadik legnagyobb tömegű test a kisbolygóövben, az egész öv tömegének 7%-át foglalja magában.

A Pallast a Ceresszel, a Junóval és a Vestával együtt bolygónak tartották a többi kisbolygó felfedezéséig. Lehetséges, hogy a Pallast a jövőben törpebolygónak minősítik, de csak akkor, ha a megfigyelések bizonyítják, hogy alakja megfelel a hidrosztatikus egyensúlynak.

Nevének eredete

Nevét Pallasz után kapta, aki Tritón lánya volt és Athéné barátja a görög mitológiában. Számos férfi is viselte ezt a nevet, de az első aszteroidák kizárólag női nevet kaptak.

A Pallas csillagászati és asztrológiai jele vagy néha .