Pallasz Athéné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pallasz Athéné
Bust Athena Velletri Glyptothek Munich 213.jpg
Szülei Métisz
Zeusz
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pallasz Athéné témájú médiaállományokat.
Athéné a Louvre-beli szobra alapján
Városvédő Pallasz Athéné szobra a régi budai városháza oldalában

Pallasz Athéné (görögül: Παλλάς Ἀθήνη) a bölcsesség, az igazságos háború, a jog, az igazságosság, a művészetek, a kézművesség és a képzés istennője a görög mitológiában.

Születése[szerkesztés]

Athéné Zeusz és Métisz gyermeke. Métisz volt a bölcsesség istennője, a főisten első felesége. Egy jóslat szerint a születendő gyermek hatalmasabb és okosabb lesz mint maga Zeusz. Ezt a kritikát a főisten nem szívesen viselte volna, így dühében élve lenyelte a terhes Métiszt. Métisz férje gyomrában mellvértet és sisakot készített leányának. A főisten igen rosszul bírta felesége munkáját, és amikor a sisakot kezdte el kalapálni, Zeusz feje majdnem széthasadt a fájdalomtól. Ekkor a bölcs Héphaisztosz sietett segítségére, és kalapácsával ütést mérve Zeusz fejére onnan kipattant Athéné. Zeusz fájdalmai elmúltak, és ahogy ott állt leánya talpig felfegyverezve, fénylő díszben, Zeusz azonnal megszerette. Még Héliosz is megállt a Nap szekerével, hogy megcsodálja az új istennőt. Athéné lett ezután Zeusz legkedvesebb gyermeke, olyannyira, hogy Zeusz gyakran odaadta neki pajzsát, az aigiszt.

Ábrázolása, jelképei[szerkesztés]

Athénét mindig karddal és lándzsával ábrázolták, sisakban, és az anyja által készített gorgófős mellvértben. Ehhez készíttette apja Héphaisztosszal az Aigisz pajzsot, amelyet ha megrázott, a hadak földre estek. Szent állata a bagoly volt. Athéné oltalma és hatalma alatt álltak a városok, amelyek közül az első volt Athén, amiért Poszeidónnal kellett megküzdenie.

Tettei[szerkesztés]

Történt egyszer, hogy egy attikai városért mind Athéné, mind Poszeidón rajongott. A városlakók elhatározták, hogy azé az istené lesz a város, amelyik a legjobb ajándékot adja lakóinak. A város lakói egy hosszú menetben felmentek az Akropoliszra, ahová leszállt a két istenség is. Először Poszeidón ajándéka került sorra. A tengerek istene hozzáérintette háromágú szigonyát egy sziklához, amelyből egy forrás fakadt. A lakók igen elcsodálkoztak, és megörültek az életet adó víznek, ám hamar kiderült, hogy a forrás sós vizű, mint Poszeidón birodalma, így teljesen használhatatlan. Athéné az olajfát adta a városnak, ami nemcsak ételt és olajat, hanem faanyagot is nyújtott a városnak, így Athéné lett a város ura, és róla is nevezték el Athénnek.

Athéné az igazságosság jegyében gyakran segített a mitikus hősöknek, így Odüsszeusznak is. Athéné szerette az embereket és tanította is őket. Az asszonyoknak megmutatta a szövés és a fonás technikáját, a férfiakat megtanította az építészetre, kovácsmesterségre, aranyművességre és kelmefestésre. A legenda szerint Athéné a fuvola feltalálója is. Az Erisz keltette viszályban az istennő is harcba szállt az aranyalmáért, és Parisznak cserébe az emberek között egyedülálló hatalmas tudást ajándékozott volna. Ám Parisz nem emellett döntött.

Személyisége[szerkesztés]

Athéné ritkán volt bosszúálló , de Arakhnét megbüntette szemtelen hivalkodásáért. A szépséges istennő nem ismerte a szerelmet szülei történetéből kifolyólag. Így ő is szűz maradt. Gyakori jelzőjévé vált a Pallasz, ami fegyverforgatót jelent. Ez utalt a harcok hevében is igazságot szolgáltató Athénére. A másik állandó jelzője a szüzességéből adódott: Parthenosz Athéné. Innen kapta nevét az Athénban tiszteletére emelt Parthenón. Egész Hellász területén nagy tisztelet övezte. Ha valamelyik városnak Palladionja volt, amely a pallasz szóból eredt, egy olyan szentélyt jelentett, amelyben ott állt Athéné szobra, a városról azt tartották, hogy bevehetetlen. Athénban tiszteletére rendezték meg négy évente a Panathénaia nevű játékot.

A Pallasz név mitológiai eredete[szerkesztés]

A fiatal Athéné apja, Zeusz tanácsára a Tritónisz-tó nimfáival együtt élt. A nimfák kitűnő harcosok voltak, közülük emelkedett ki Pallasz. Athéné remekük kijött vele. Egyszer egy barátságos összecsapás során Athéné vesztésre állt. Mikor a nimfa lesújtott volna dárdájával, megjelent Zeusz, magasra emelve Égiszt, a pajzsot, amin Medúza feje volt ábrázolva. Pallasz figyelmét ez annyira elterelte, hogy nem is tudott reagálni Athéné válaszcsapására. Pallasz a földre rogyva halt meg.

Athéné úgy döntött, szobrot állíttat Pallasz emlékére. Ennek a neve Palladion lett. Viszont a szobor annyira hasonlított az istennőre, hogy az emberek egy idő után egy személyként azonosították őket.

Források[szerkesztés]

  • Trencsényi-Waldapfel Imre: Görög-római mythologia : a klasszikus ókor istenei és hősmondái. Budapest : Győző, 1936. 284 o. 16 t.

További információk[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap