Portál:Ókor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search

Ókorportál

Sargon II and dignitary.jpg

Az írott történelem terjedelme mintegy 5000–5500 év. Különböző térségek kultúrái lényegében különböző időpontban érték el kulturális fejlődésüknek azt a szintjét, amikor az írásra, mint kommunikációs eszközre szükség keletkezett. Az első ismert írásos emlékek a valószínűleg legrégibb, ismert írásformával, az ékírással készültek Kr. e. 3500 körül. Ezt tekintjük az őskor végének és az írott történelem, azaz az ókor kezdetének. Ez a régészet korszakbeosztása szerint a rézkor (kőrézkor), egyes helyeken a korai bronzkor (Anatólia) időszakával esik egybe Eurázsia legnagyobb részén. Már az ókor idejére értjük a bronzkor-t és a vaskor-t.

Az ókor végének a történészek a következő időpontok valamelyikét tekintik:

Az ókori kronológia biztos időpontokkal csak a Kr. e. 8. századtól – pontosabban Kr. e. 763. június 15-étől – rendelkezik: egy Ninivében reggel 9:33 és 12:19 között megfigyelhető napfogyatkozáshoz viszonyíthatunk. A korábbi datálásban szintén csillagászati megfigyelések, illetőleg uralkodók és évnévadó hivatalnokok (eponümoszok, Mezopotámiában limmuk) feliratai segítenek. Egy újabban azonosított, viszonylag pontosan elhelyezhető dátumot eredményezett a Murszilisz-napfogyatkozás vizsgálata.

A cikkek

régészet

Fáraó Egyiptom

Évezredek

Évszázadok

Augustus Uralkodók

Művészet

Open book 01.png ókori irodalom

vallás

Bölcsek

Ókori államok

Történelmi települések

ókori Európa

A tetrarchák Róma

Acaugustus Római hadvezérek

Kiemelt cikk

Az ókori görög színház és Apollón templomának romjai, felülnézetből

Delphoi (görögül Δελφοί ) régészeti terület és modern város Görögországban. Az archaikus időkben a települést a világ közepének tartották és az Apollón tiszteletére emelt szentély-együttes az ókor legnépszerűbb jóshelye volt. Delphoiban találhatjuk az Omphaloszt (ομφαλός) – „a világ köldökét” – és a marmariai tholoszt (azt a fényképek százai által híressé vált kis kerek templomot, amelynek funkcióját a mai napig nem sikerült kideríteni). Itt, az Apollón-templom szívében (hesztia), égett az „isteni fény”: άσβεστος φλόγα – az az örökmécses, amelynek lángját Prométheusz az Olümposzról lopta az embereknek. A plataiai csata után a görögök ebből a szent tűzből vittek új lángot városaikba, életük felvirágoztatására. Delphoi több mint ezer éven át volt a hellén világ vallási központja, és jelentős hatást gyakorolt a politikai és társadalmi életre is.

A település a mitikus Parnasszosz-hegy délnyugati lejtőjén, 570 méteres magasságban fekszik, a Korintoszi-öböl közelében, Kirrha kikötővárostól 15 kilométerre. A Pleisztosz folyó völgyére néző szent terület fölé a Pheriadesz (a ragyogóak) sziklafalai magasodnak. A sziklák között fakad a „tisztaság forrása”, a szent Kasztalia-forrás. A delphoi szentély mesterséges teraszokra épült, és 190×135 méteres területét fal vette körül, amelyen 9 kapu nyílt. A dombra szent út vezetett fel, amely mellett a görög városok által emelt kis templomok – az áldozati ajándékok őrzésére épített kincsesházak álltak. A területet 3000 műalkotás díszítette, de napjainkra nagyrészük elpusztult. A terület felső részén állt Apollón temploma, amelynek legrejtettebb helyiségében – az adütonban – tartózkodott a jósnő, Apollón fantasztikus jóstehetséggel megáldott papnője, akinek neve Püthia volt.

A project

Miben vehetsz részt?

Több módon is az Ókorportál segítségére lehetsz:

Műhelyek

  • Ókor: Az ókorral kapcsolatos szócikkek műhelye.

A hét képe

Satam Louvre AO5681.jpg
Királyszobor Uruk városából (i. e. 2400 körül)

Tennivalók

Evolution-tasks.png

Íme néhány tennivaló :


Üzenet hagyásához kattints ide.


További portálok

Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Vallás
Wikipédia