Vallás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarország vallási térképe a népesség arányában
Római katolikus
  <50%
  50-66,6%
  >66,6%

Református
  <50%
  50-66,6%
  >66,6%

Evangélikus
  <50%
  50-66,6%
  >66,6%

Görög katolikus
  <50%
  50-66,6%
  >66,6%

Egyéb
  <50%
  50-66,6%
  >66,6%
A világ vallásai képekben
A világ vallásai terület (államhatár) és dominancia szerint

A vallás olyan egyetemes és átfogó fogalom, amelyre nehezen adható egyetlen, átfogó meghatározás: „élményszerű találkozás a szenttel és a szenttől meghatározott ember válasz-cselekménye.” (Gustav Mensching, 1959) vagy másképpen: „szellemi lényekbe vetett hit” (Edward Burnett Tylor, 1871).[1] A két fogalomleírás eltérése a megközelítésből ered, az első a vallás megnyilvánulásait foglalja össze, a második lényegét próbálja megragadni. Az első funkcionális, a második szubsztanciális szemléleten alapuló meghatározás.
A fentieknél a vallásnak még általánosabb megfogalmazását adja Helmuth von Glasenapp (1891–1963) valláskutató, amikor az alábbiakat írja Az öt világvallás c. könyvében:

  • Vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben.

Azt mondja továbbá, hogy az etikai fejlett vallások ezt a meggyőződést a világ erkölcsi rendjébe vetett hittel kapcsolják össze; ez a hit a cselekedetekért való erkölcsi felelősségnek, az egész magatartás igazságos megítélésének és a tökéletesség legmagasabb fokára való eljutás lehetőségének elképzelésében jut kifejezésre.

Ma nyolc etikai fejlett világvallást ismerünk: a brahmanizmust, a dzsainizmust, a buddhizmust, a kínai univerzalizmust, a zoroasztrizmust, a judaizmust, a kereszténységet és az iszlámot. Ezek a vallások két nagy csoportra oszthatók: azokra, amelyek a Hindukustól keletre és azokra, amelyek ettől nyugatra keletkeztek. A keletiek "az örök világtörvény vallásai"-ként jellemezhetők, mivel e vallások szerint a világ örökkévaló, nincs őskezdete és meghatározott vége, a benne végbemenő valamennyi történést önmaga szabályozza és minden létezés legfőbb elvét személytelen világtörvény képviseli. A "történeti istenkinyilatkoztatás" nyugati vallásai viszont mindennek a létezését egy, a világtól elkülönült, annál végtelenül hatalmasabb személyes istentől eredeztetik, aki mindent a semmiből hozott létre, autonóm módon uralkodik mindenek felett. A kereszténységben a föld teremtése és vége közötti időszak egyszeri és megismételhetetlen. Természetesen létrejöttek olyan vallások is, amelyek a két, alapvetően ellentétes felfogás között különböző átmeneteket képeztek.

A vallások tudományos kutatásával elsősorban a vallástudomány, a vallástörténet és a vallásfilozófia foglalkozik.

A vallások csoportosítása[szerkesztés]


Circle frame.svg

A világ vallási megoszlása [2]

  Kereszténység (31.5%)
  Iszlám (23.2%)
  Vallástalan (16.3%)
  Hinduizmus (15.0%)
  Buddhizmus (7.1%)
  Népi vallások (5.9%)
  Más vallások (1%)

Politeista vallások[szerkesztés]

Természeti vallások[szerkesztés]

Az örök világtörvény vallásai[szerkesztés]

A történeti, Isten-kinyilatkoztatás vallásai[szerkesztés]

Egyéb, új mozgalmak[szerkesztés]

A vallás dimenziói[szerkesztés]

A vallás az emberiség kultúrájának egyik területe vagy megjelenési formája. Amint a kultúrák hasonlítanak és eltérnek egymástól, a vallás is magán hordozza ezeket a jellegzetességeket. Vallásról helyesebb mindig többes számban beszélni, a „vallás” fogalma a modern világ tudományos koncepciója. A vallások tudományos tárgyalása két nagy ágra bomlik: a vallástörténetire és a valláselméletire. A vallástörténetben a vallások történeti tényei képezik a vizsgálódás tárgyát, az elméletben a vallási rendszerek, funkciók és hatások. Hét vallási dimenzió különíthető el, amely alkalmas e komplex jelenség árnyaltabb tanulmányozására.

  • élmény – „vallási élmény”;
  • társadalmi – egynél több személy közös élménye;
  • narratív – a vallási élmény története és lényege az utókor számára;
  • tanítási – az élmény tartalmának rendszerezett kifejtése;
  • etikai – a vallás tanításainak megfelelő magatartás;
  • rituális – a vallási élmény keltésének és életben tartásának rendszeres gyakorlatai;
  • anyagi – a vallás tárgyi megjelenése és szervezeteinek gazdálkodása.

Tágabb értelemben egy vallás a hitelvek és a vallásgyakorlatok összefüggő rendszere, ami általában megkísérel magyarázatot adni a létező dolgok és az emberek létrejöttére, létére, létezésük céljára, legalábbis ez a vallások képe önmagukról.

Vallásosság[szerkesztés]

A vallástalanok aránya. A sötétkék a legmagasabb

Vallásosnak nevezzük az embert, aki a vallás tanait igazságként, valóságként elfogadja. (Ortodoxnak nevezzük azokat a vallásos személyeket vagy csoportokat, akik az adott vallás tanait a lehető legpontosabban, legszigorúbban vagy legősibb válfajában követik. Kivétel az ortodox kereszténység, amelyik a kereszténység keleti ágának elnevezése, és bár magukat a kereszténység eredetibb ágának tekintik, ezt a nyugati kereszténység természetesen nem fogadja el.) Egy adott vallás amikor intézményesül, akkor legalább egy, de jellemző esetekben több egyház is keletkezik belőle. Élő vallásoknak nevezzük azokat a vallásokat, amelyeknek ma is működő egyházai vannak, illetve emberek gyakorolják a szertartásait és ápolják a tanait. Nagyon sok régi vallásnak megszűntek az intézményei, illetve már gyakorló hívei sincsenek.

A vallások közös elemei[szerkesztés]

A vallásokban megfigyelhetünk általánosságban szinte mindig előforduló jelenségeket. Igaz ezekre az is, hogy megnevezésük gyakran eltér, de funkciójuk azonos. Az alábbi példákban ezeknek a keresztény és muszlim megnevezését is feltüntetjük.

Szinte az összes vallásban megtalálható erkölcsi tanítás az aranyszabály, miszerint ugyanúgy bánjunk másokkal, mint ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak.[3] A fő vallások közös etikai alapelvekről szólnak.

Szinte mindig megjelenik a vallásosság lokális központját biztosító helyszín, amit az intézményesített vallás és a hívők biztosítanak. Ezt nevezik templomnak, gyülekezetnek, zsinagógának, mecsetnek stb.

A legtöbb vallásban vannak vezetők, akik az egész intézményt, vagy csupán az alárendelt hívők közösségét irányítják, az egyházi eseményeket vezénylik. Őket általában papoknak nevezik.

A világvallásoknál és főbb felekezeteknél létezik olyan írás, mely az adott vallás alaptételeit, hitét rögzíti. Ezt általánosságban csak szentírásnak szoktuk nevezni. A kereszténység fő iratát Bibliának, az iszlámét Koránnak nevezik.

A vallás lényegében a világképre utal. A vallások alapvető jellemzője a hit.

A vallásokat foglalkoztató kérdések[szerkesztés]

Egyes vallások jelképei

A vallások olyan hitrendszerek, melyek általában megválaszolják az alábbi kérdéseket:

  • az Isten, istenség vagy istenségek, illetve természetfeletti erők léte (vagy nemléte)
  • az istenségekhez, szent dolgokhoz, más emberekhez és a világhoz való helyes viszonyulás módja
  • életünk értelme, az életben vállalható helyes célok
  • erkölcsi rendszer, beleértve a „jónak“ és „rossznak“ minősülő cselekedetek meghatározását
  • a létezés más lehetséges formái, úgymint mennyország, nirvána, purgatórium vagy pokol és az ezekre való felkészülés módjai
  • a halál utáni élet
  • jelen életünk történéseire magyarázatkeresés
  • az általunk ismert világ létrejöttének az oka, folyamatának leírása
  • az életünk során tett cselekvések az életünk végeztével milyen további hatással lehetnek ránk

A fő világvallások két nagy csoportja: a nyugati és keleti vallások. Az ugyanabba a csoportba tartozó vallások általánosságban hasonló válaszokat adnak a fenti kérdésekkel kapcsolatban, az erkölcsi tanítások lényege pedig szinte mindegyikben megegyezik.

Filozófiai megközelítés[szerkesztés]

A legtöbb fő vallás három alapvető tényező - Isten, világ és ember - kapcsolata. Földi síkon nyújt vigaszt a megfáradt vándornak, magyarázatot ad az élet rejtélyeire és megmutatja a halhatatlanság felé vezető utat. A vallás lényege, hogy jót tegyünk másokkal, szeretetet, könyörületet, őszinteséget és tisztaságot tanúsítsunk az élet minden területén. A vallás a filozófia gyakorlata, a filozófia a vallás elmélete. A filozófia az örök kutatás, vizsgálódás, kérdezősködés, a vallás pedig a megérzés, a megértés, a megtapasztalás. Mindenkinek nem áll jól ugyanaz a kabát. Az egyéni vérmérséklet, a kulturális háttér különböző, ez indokolja a vallások különbözőségét. Az egyik vallás ugyanolyan mint a másik. A tehenek különböző színűek, ám a tej színe egyforma. Számtalan rózsa létezik, de egyformán illatoznak. A vallás egy, de számtalan formában lehet gyakorolni. A különbözőség a teremtés rendje. Ez alól a vallás sem kivétel.

A vallás nem dogma. A vallás nem krédó. A vallás nem teológia, és nem is puszta meggyőződés vagy érzelem. Nem egy kis imádkozás, amikor az ember fájdalmaktól szenved vagy szüksége van valamire. A vallás legelsősorban jóság és szolgálat. A vallás Istenben élt élet. Aki képes feltétel nélkül szeretni, másokkal szemben kedves, igazmondó, becsületes és hite, odaadása rendületlen, az valóban vallásos.

A vallás lényege nem a harang kongatása, nem a nyakláncon hordott jel vagy a homlokra festett jelzés. A vallás nem ima, nem rendszeres templomba-járás, nem teizmus, panteizmus vagy ateizmus. Vallásunk nem az, amiben állításunk szerint hiszünk, hanem az, amit életünkkel kezdünk. Minek szenteljük az életünket, a gondolatainkat, a tetteinket? - ez az igazi vallás. A vallás a jóság, a tisztaság és az önzetlen szolgálat gyakorlása a világi kísértések közepette.

A vallás és Isten ugyanaz. A vallás nem pusztán eszmecsere Istenről. A vallás elméleti elfogadása önmagában még senkit nem tesz vallásossá. A valódi vallás túl van minden érven. A vallás az ember átlényegülése, önmegvalósítása.

A Biblia, a Korán, a Bhagavad-Gítá, a Zend-Aveszta mind szent könyv, mindegyik az isteni tudás lényegét tartalmazza. Ahura Mazdá, Alláh, Ísvara, Jehova, Jahve mind az egyetlen Isten különböző nevei.

A vallás végső forrása Isten. Alapelemeit Isten nyilatkoztatta ki a látóknak, vagy más néven a prófétáknak a történelem kezdetekor. Minden vallás alapja vagy lényege azonos és egyidős az emberi fajjal. A vallás területén soha nem volt és nem is lesz semmilyen új felfedezés vagy tapasztalás. Egy vallásalapító sem talált fel új vallást vagy fedett fel új igazságot. Mind közvetítők, nem eredeti alkotók.

Csak egy valódi vallás van: az igazság és szeretet vallása. A szív vallása. A szolgálat, az áldozat és a lemondás vallása. A jóság, a kedvesség és a tolerancia vallása. A vallás az emberi egyetértés. Az olyan vallás, amely nem késztet szeretetre és egységre, nem nevezhető igaz vallásnak.

Az igazság nem keresztény, nem iszlám, nem hindu, nem buddhista, nem taoista. Csak egyféle igazság létezik, az örökkévaló lényeg. Az igazság vallásának követői a békesség, a felebaráti szeretet, az erkölcs és az üdvösség útját járják.

Az ember tudatlansága, hatalomvágya, önző céljai, kapzsisága miatt megfeledkezik élete céljáról. Sokan hirdetik a kereszténységet, ám a hívők nem gyakorolnak feltétlen szeretetet és megbocsátást. Sokan hirdetik az iszlámot, ám a hívők nem ismerik el az emberek testvériségét. Sokan hirdetik a buddhizmust, ám követőik nem mondanak le vágyaikról és az erőszakról. Sokan hirdetik a hinduizmust, ám nem látják mindenben és mindenkiben Istent. A tudás hiábavaló, ha nem változtatja meg az egyén életét. Gyakorlat nélkül az idealizmus fatalizmust szül. Az önzetlenség és a szeretet nem hallgatni való erény vagy bemagolandó hittétel, hanem követendő példa, szemléltetni és sugározni való eszmény. A vallás elsőrendű célja, hogy szent életű embereket hívjon létre, templomok, mecsetek, zsinagógák, imaházak, királyságtermek és mandirok helyett.

A tudomány és a vallás[szerkesztés]

Vallási szemszögből nézve[szerkesztés]

Amint az élet a modern találmányoknak köszönhetően kényelmessé és viszonylag könnyűvé vált, a gondtalanságot kedvelő ember hajlamos egyre inkább kirekeszteni a vallást az életéből, és egyre jobban felmagasztalni a materialista civilizáció értékeit. Ám az élet eseményei mindig igazolják, hogy a tudomány pusztán objektív nézetei és módszerei megbízhatatlanok, s az ember semmivel nem lett boldogabb és a világ sem lett jobb, annak ellenére, hogy a tudomány jelentős haladást ért el és az emberiség kemény erőfeszítések árán kiaknázta és kizsigerelte a természet rejtett kincseit.

Napjainkra a tudomány áthidalta az időt és a teret. Pár óra alatt eljuthatunk Budapestről a horvát tengerpartra, vagy akár Európából Amerikába. Ez aztán a csoda! Földünk nagyon kicsire zsugorodott össze. De vajon hozzájárult-e valójában a tudomány az ember boldogságához? A válasz határozott nem. A tudomány csak megsokszorozta az ember vágyait és fényűző kiadásait. A ma fényűzése a holnap szükséglete.

A tudomány számos csodálatos dolgot talált fel. A kutatók éjt nappallá téve munkálkodnak laboratóriumaikban, hogy még több dolgot találjanak fel. Ám a tudomány az életet csak bonyolultabbá tette. Az ember elméje egyre nyughatatlanabb miatta és nem járul hozzá a belső béke megteremtéséhez.

Egy atombomba képes egy egész nagyvárost vagy még sokkal hatalmasabb területeket elpusztítani. A rádió, a telefon, a TV, a komputer, az internet, a gépkocsi, a tengeralattjáró, a szuperszonikus vagy pilóta nélküli repülőgép, a műhold, mind lélegzetelállító csodák. Ám a tudósoknak nem sikerült az emberek erkölcsi színvonalán javítaniuk.

A tudós az atomokat bombázza, az elektronok mozgását figyeli laboratóriumában, egész életét annak szenteli, hogy megértse az anyag és az energia természetét és titkait, számos dolgot feltalál, tanulmányozza a természet törvényeit, de mindezek ellenére sem képes megérteni a teremtés és a Teremtő misztériumát, sem az élet értelmét.

A tudományt leköti a külvilág tanulmányozása, ám a belső világ vizsgálatáról megfeledkeznek. A tudomány csak a látható jelenségekről ad leírást, a mögöttük rejlő Valóságról nem. A tudomány nem talált még választ a lényegi kérdésekre: Ki vagyok én? Mit keresek a Földön? Mi a végső igazság? Mi az ember életének a célja?

A tudomány tényekkel, a vallás értékekkel foglalkozik. Ahol véget ér a tudomány, ott kezdődik a vallás. A tudományos megfigyelések és felfedezések alapos tanulmányozása közelebb visz Istenhez. Honnan származik az elektronok energiája? Mi az elektronok mozgatórugója? Milyen erő rendelt egymáshoz négy rész nitrogént és egy rész oxigént? Ki alkotta meg a természet törvényeit? Mi az az intelligencia, amely a természetet mozgatja? Ki a primum mobile? A fizikai erők és törvények tanulmányozása, a mentális erők és törvények megismerése kevés a tökéletességhez. Átfogó tudás kell, és annak a lényegnek a felismerése, amely a nevek és formák, valamint minden fizikai és mentális jelenség mögött húzódik. Csak így válhatunk tökéletes mesterekké, teljes beavatottakká, vagy buddhákká.

A tudomány nem lehet mindennek az alfája és omegája. A vallások felszólítanak, hogy belül vizsgálódj. A tudomány nem nyújt üdvözülést. A tudomány semmit nem tud az élet eredetéről, a gondolatok eredetéről, az univerzum eredetéről és sorsáról. Számos kérdésre csak a vallás adhat választ, nem a tudomány.[4]

A vallás eredete és története[szerkesztés]

A vallásosság az emberi faj egyedülálló tulajdonsága; a vallásos viselkedés az emberi evolúció korai szakaszában (középső-őskőkorszak, mintegy 300–500 ezer éve) megjelent, és azóta is folyamatos.

Az egyes vallások részletesen[szerkesztés]

A világvallás fogalmának meghatározása a valláséhoz hasonlóan bonyolult és semmiképpen sem egyértelmű. Három kritériumnak kell megfelelnie: a követők száma legyen a legnagyobbak között, legyen minden kontinensen többé kevésbé elterjedt és rendelkezzen egyetemes (egész világra szóló) küldetéstudattal.[5] Az alábbi felsorolásban szereplő vallásokat számos szaktekintély és a köztudat is világvallásnak tekinti, ugyanakkor a fenti kritériumoknak nem felel meg mindegyik. A buddhizmus és hinduizmus nem missziós vallás, hasonlóan a zsidósághoz, amely ezen kívül nincs jelen minden kontinensen, mint a kínai univerzalizmus[6] sem. A buddhizmus például egy filozófiai, illetve gyakorlat-alapú világnézet, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Követőinek számát tekintve jelentősnek számít még a taoizmus és a konfucianizmus, amelyek inkább eszmerendszerek. A bahái hit főleg földrajzi elterjedtsége miatt jelentős.[7]

A keresztények aránya a világ országaiban
A muszlimok aránya
A buddhisták aránya a világban

Főbb vallások[szerkesztés]

Kisebb, ismertebb vallások, irányzatok[szerkesztés]

Egyéb, részben vallásos jellegű nézetek[szerkesztés]

Vallás és jogrend[szerkesztés]

A világ több országában napjainkban vallásszabadság van, melyet gyakran az adott ország – például Magyarország – alkotmánya is emberi jogként rögzít, vagyis a jog nem engedi meg, hogy egyént vagy csoportokat hitük alapján hátrányos megkülönböztetésben részesítsenek. (Ide tartozik az is, hogy aki nem hívő, azt sem érheti hátrány.) Ezzel együtt jár az, hogy a legtöbb fejlett országban az állam és a vallás szerepe elkülönül egymástól (szekularizált állam), azaz a vallás nem vesz részt az országok politikai és gazdasági irányításában, és az állam nem szól bele a vallási felekezetek belügyeibe.

Magyarországon több mint száz törvényesen bejegyzett egyház és vallási közösség van.

A legnagyobb vallások a Földön[szerkesztés]

A legnagyobb vallások a Földön (a táblázat felső becsléseket tartalmaz):

Vallás százalék (1970) százalék (2007) százalék (2010)
Keresztény 33,2% 33,32% 32,8%
ezen belül: Római Katolikus - 16,99% -
ezen belül: Protestáns - 5,78% -
ezen belül: Ortodox - 3,53% -
ezen belül: Anglikán - 1,25% -
Muzulmán 15,6% 21,01% 22,5%
Hindu 12,5% 13,26% 13,8%
Buddhista 6,4% 5,84% 7,2%
Szikh 0,3% 0,35% 0,3%
Judaizmus (zsidó) 0,4% 0,23% 0,2%
Bahái 0,1% 0,12% 0,1%
egyéb vallás 12,3% 11,78% 11,7%
nem vallásos 19,2% 11,77% 11,8%
ateista - 2,32% -

Forrás: The World Factbook 2008., International Journal For Religious Freedom Vol 5.

Megjegyzések: Az adott táblázatba sorolt követők sokféle vallási közösség tagjai lehetnek, számos vallási irányzatot követhetnek, sőt meggyőződésük és önbesorolásuk szerint lehetnek valláson kívüliek is. Egyik vallási irányzat, sőt a vallástalan irányzat sem mondható egységesnek. Sokszor nagyon erősek a belső ellentétek. A táblázatban szereplő számok hozzávetőleges értékek.

További nehézség a világ vallásait követők létszámának meghatározásában az, hogy maguk a vallások is eltérő kritériumok szerint tekintenek valakit a vallás követőjének. Számos vallás (hinduizmus, buddhizmus, zsidóság, taoizmus stb.) egy adott kultúrrégió összes tagjára vonatkozik, és európai értelemben nem is beszélhetünk az adott vallás melletti döntésről vagy egyáltalán vallásról. A valamely valláshoz való tartozásnak több rétege van, amely vallásonként különböző. A (gyermekkorban vagy felnőttkorban történő) beavatás és a felnőtt tudatos döntés nagyon eltérő elkötelezettséget jelent. Bizonyos etnikumokhoz való tartozás az adott etnikum kultúrájának (vallásának) elfogadását is jelenti - a vallás és a kultúra közötti különbségtétel nem lehetséges. A vallások nagy részének vannak tanai és erkölcsi tanításai - ám a valláshoz tartozás többnyire nem igényli a tanok ismeretét és a parancsok követését. A vallásosság nem jelent mindenképpen tételes valláshoz vagy jelentős vallási hagyományhoz való kötődést, jelenthet egyéni vallási képzetekhez való ragaszkodást, amit Robert Bellah nyomán sheilaizmusnak neveznek, bevett európai szakfogalom szerint pedig például barkácsolt vagy maga módján való vallás(osság)nak.

Magyarországon a lakosság döntő többsége valamely egyház tagja - a keresztelkedés révén, amely jellemzően gyermekkorban történik. A lakosság döntő többsége magát valamilyen értelemben vallásosnak mondja (10-13% az egyház tanítása szerint, 50% a "maga módján"). A nagyobb felekezetek tagjai kevésbé, a kisebbeké inkább ismerik / hiszik vallásuk tanításait illetve követik erkölcsi törvényeit.

Összehasonlítás[szerkesztés]

Világvallások összehasonlítása
Téma Buddhizmus Hinduizmus Zsidó vallás Kereszténység Iszlám
Fő próféta vagy
központi alak
Buddha nincs Mózes Jézus Mohamed
Eredet Észak-India Indus-völgy, India Közel-Kelet Palesztina Közel-Kelet
Kialakulása Kr. e. 5. század Kr. e. III. évezred Kr. e. II. évezred 1. század 7. század
Elsődleges
elterjedtség
Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsia India, Nepál Izrael, világszéles Európa, Amerika (kontinens), Fekete-Afrika,
Ausztrália és Óceánia
Észak- és Kelet-Afrika, Közel-Kelet,
Nyugat-, Közép- és Dél-Ázsia
Hívek száma kb. 400 millió [8] kb. 1 milliárd [9] kb. 14 millió több mint 2 milliárd kb. 1,6 milliárd
Fő ágai théraváda, mahájána,
vadzsrajána
visnuizmus, saivizmus, saktizmus ortodox,
konzervatív,
reform
katolicizmus, protestáns egyházak,
keleti egyházak
szunnita (87-90%), síita, háridzsita
Közösségi hely buddhista templom, kolostortemplom,
pagoda
hindu templom zsinagóga templom, imaház, gyülekezet,
királyságterem stb.
mecset, imaház
Szent irat Tipitaka, Mahájána szútrák Védák, Upanisadok
Puránák, Bhagavad Gítá
Héber Biblia,
Talmud
Biblia Korán
Fő tanítások karma, dharma, buddhaság karma, dharma, lélekvándorlás lásd:
Fő hittételek
Jézus megváltási műve,
Istenszeretet, felebaráti szeretet
egyistenhit, Mohamed kiválasztottsága
Vallási gyakorlatok púdzsá, meditáció, nyolcrétű ösvény meditáció, jóga, jadzsna, púdzsa ima, a Tóra olvasása
és betartása
ima, közösségi istentisztelet, keresztség
a katolikusoknál még "szentségek"
az iszlám öt oszlopa
Egyéb gyakorlatok
lásd még: etika (vallás)
lásd: buddhista gyakorlatok megbocsátás, igazmondás, önfegyelem, nagylelkűség,
erőszakmentesség, egyszerűség, kedvesség,
szerénység stb.[10]
(lásd: jama és nijama)
felebaráti szeretet,[11]
jó cselekedetek
bűnbánat, önzetlen szolgálat, jótékonyság, misszió, becsületesség, lemondás stb.
lásd még: Hegyi beszéd
becsületesség, kedvesség, nagylelkűség, segítőkészség,[12] dzsihád stb.
Tiltások,
mentális akadályok
harag, gőg, érzéki vágy, kapzsiság, hazugság, lopás stb.
lásd még: béklyók
lopás,
hazugság,
házasságtörés
stb.[13]
bűnös kívánság, haragtartás, bosszú,
irigység, lopás, hazugság stb.[14][15]
szerencsejáték, házasságtörés,
a megbotránkoztató ruházat és beszéd,
hazugság, lopás stb.[12]
A cél a létforgatagtól való megszabadulás
és nirvána
móksa és nirvána
(megszabadulás az örökös létforgatagból és üdvösség)
üdvösség üdvösség üdvösség
A cselekedetek hatása karma karma végítélet végítélet ítélet (végső nap)
Túlvilág szamszára
újjászületések örökös láncolata
szanszára
(újjászületés a karma alapján) vagy
nirvána
pokol
(gyehenna)
és menny
pokol vagy mennyország (Új Föld) pokol (tűz) vagy menny ("kertek", "új föld")
Az ember újra-
megtestesülésének tana
(feltámadás vagy újraszületés)
Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van
Istenkép ateista, agnosztikus (Buddha nem foglalkozott Isten létezésének kérdésével)
(lásd: Isten a buddhizmusban)
henoteizmus, monoteizmus, politeizmus,
panteizmus, panenteizmus, monizmus,
ateizmus, animizmus
Brahman - Ísvara
szigorú egyistenhit
(JHVH)
egyistenhit, illetve a legtöbb felekezetnél Szentháromság-tan szigorú egyistenhit,
(Allah)
Egy örökkévaló, személyes
Istenben való hit
nincs Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van
Természetfeletti
lényekben való hit
Green x.svg van
lásd még: buddhista kozmológia
Green x.svg van,
lásd: dévák és aszurák
Green x.svg van Green x.svg van
angyalok és démonok
Green x.svg van
Sok túlvilági segítő Green x.svg van [16] Green x.svg van a katolikus nézet szerint van Green x.svg van
Szerzetesség Green x.svg van Green x.svg van nincs a protestáns egyházakban nincs, a többi ágazatban van nincs
Étkezési törvények Green x.svg van Green x.svg van Green x.svg van mértékletességre és önkontrollra
való felszólítás [17][18]
Green x.svg van
Alkoholtilalom Green x.svg van Green x.svg van önkontrollra való felszólítás Green x.svg van
Erőszakos térítés
volt-e
nem nem Green x.svg igen [19] Green x.svg igen Green x.svg igen
Kizárólagos érvényességre
való igény
nincs nincs Green x.svg van Green x.svg van

A fő vallások összehasonlítása[szerkesztés]

Kritikák[szerkesztés]

A vallás iránt kritikus nézetek szerint a vallások e tekintetben inkább a magyarázat pótszerei, mint magyarázatok, és a vallások összetartó ereje szociológiai és pszichológiai, nem pedig episztemológiai. Eszerint tehát a vallás a lélek kábítószere s mint ilyen, a kitalálói érdekeit és hatalmát hivatott szolgálni.

Az ateizmus, mint a hit ideológiájának ellentéte, felsorakoztat nagyon sok valláskritikát is. Emellett a vallásnak létezik különféle filozófiai, és tudományos kritikája is. Bővebben lásd: valláskritika.

Az agnoszticizmus egy olyan filozófiai ismeretelméleti nézet, amely szerint a valóság végső dolgait, Isten létezését nem tudjuk megismerni, nem tudhatjuk, hogy létezik-e vagy nem, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban. Egy agnosztikus állíthatja, hogy a vallási kérdésekről szóló állítások nem igazoltak, vagy nem igazolhatóak. Ebben az esetben észszerű lehet az, hogy nem mondunk ítéletet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Hahn István jeles magyar vallástörténész erre a meghatározásra épít: „A vallás egy embercsoport közös hite az emberek felett álló hatalmas erő(k) létezésében, ami(k) képes(ek) befolyásolni az ember életét.”
  2. Felmérés: "Pew - 2012"
  3. The Golden Rule Poster (Religions for Peace Australia)
  4. Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz, 2014
  5. A világvallás fogalma Bellinger szerint: „tanaikat egyetemes érvényességgel hirdetik, és hogy a föld minden régiójában elterjedtek, és/vagy hogy követői a világ lakosságának jelentős részét teszik ki.” Bellinger, Gerhard J.. Világvallások, Nagy Valláskalauz. Budapest: Akadémiai Kiadó, 403-404. o (1993) 
  6. A szóhasználat e vallási irányzat elnevezése tekintetében a magyarban, de más nyelveken is egyaránt használja az univerzizmus / univerzalizmus megjelölést. Von Glasenapp univerzizmust használ ugyan, de a magyar és nemzetközi szóhasználatban egyaránt az univerzalizmus az elterjedtebb.
  7. Miért világvallás a bahá’í hit?. Magyarországi Bahá’í Közösség. (Hozzáférés: 2015. február 20.)
  8. http://www.huffingtonpost.com/howard-steven-friedman/5-religions-with-the-most_b_853000.html
  9. 2015 http://www.gordonconwell.edu
  10. Bhagavad Gítá 10, 4-5; 16,1-3
  11. http://www.zsido.hu/vallas/eszmek.htm
  12. ^ a b Liptay Lothar: Kis találkozó a vallásokkal
  13. Tízparancsolat 2. Móz. 20.
  14. Hegyi beszéd
  15. Gal 5,21 http://szentiras.hu/UF/Gal5,21
  16. Helmuth von Glasenapp: Az öt világvallás
  17. Róma 12,1
  18. 1. Kor. 6. rész
  19. a hasmoneusok alatt

Források és irodalom[szerkesztés]

  • Rencsényi Tibor: Élő vallások, Változó Világ 1., Budapest 1995.
  • Hamilton, Malcolm B.: Vallás, ember, társadalom - elméleti és összehasonlító vallásszociológia [Ford. Lázár, A Péter] Megújuló világképek Sorozat. Budapest, AduPrint, 1998
  • Glasenapp, Helmuth von: Az öt világvallás - bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus, kereszténység, iszlám [Ford. Pálvölgyi Endre] Budapest, Akkord, 2005
  • Swatos, William H. Jr.: Encyclopedia of Religion ans Society
  • World Religions and Social Evolution of the Old World Oikumene Civilizations: A Cross-Cultural Perspective, by Andrey Korotayev, Lewiston, NY: Edwin Mellen Press, 2004, ISBN 0-7734-6310-0 [1].
  • A. Donini: Korok, vallások, istenek - Bp. 1961. Gondolat K. - ISBN nincs
  • Srí Szvámi Sivananda: Utak a boldogsághoz, 2010

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vallás témájú médiaállományokat.