Dukkha

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A dukkha (páli: दुक्ख; szanszkrit: दुःख duḥkha; a nyelvtani hagyományok szerint a dusz-kha "nem könnyű" kifejezésből ered, de Monier-Williams angol tudós szerint vélhetően a "dusz-sztha" prákritizált alakja lehet, amelynek jelentése "kiegyensúlyozatlan, elhalkiíttatlan"[1]) páli fogalom, amelyhez számos magyar fogalom párosítható. Általában "szenvedésnek, elégedetlenségnek, nem kielégítő jellegnek" fordítják.[2][3] A buddhizmusban a létezés három jellemzője közül a dukkha a második (a másik kettő az anatta és az aniccsa), ezen kívül a négy nemes igazság első pontja.

Jelentése[szerkesztés]

A klasszikus szanszkrit nyelvben a dukhát gyakran egy nagy, csikorgó fazekas kerékhez hasonlították. A dukha ellentéte a szukha, amely egy szépen és csendben forgó kereket jelentett. Egyéb kultúrákban, amelyekre hatást gyakorolt a buddhizmus, hasonló képekkel jellemezték a dukkha fogalmát. Kínában például egy kissé törött kerekű taligával ábrázolták, amely mindig zökken egyet, amikor a törött részhez ér forgás közben.

Igazából, tényleg csak körülírni lehet, és jelentését tapasztalásokon és figyelmen keresztül lehet megérteni. A dukkha a jelenségek (kellemes és kellemetlen egyaránt) megtapasztalását jelenti. Ez sokszor valóban szó szerint szenvedést jelent, mint pl. a betegség vagy a lelki fajdalom, viszont jelenthet kitörő nevetést vagy tomboló szerelmet is. Ezeket mi ítéljük meg jónak vagy rossznak. A test ítéli meg különböző impulzusként a váratlan katarzisokat és az ijedelmeket egyaránt. Másként éljük ugyan meg őket, más emlékeket raktározunk el belőlük, de ezek mind ugyanúgy mulandóak. Valójában a pozitív dolgok önmagukban hordozzák a rosszat is. Ürességet okoz az öröm elmúlása, és az étel izének megismételhetetlensége folyton újabb vágyat szül a további tapasztalásra. A dukkha ezt mindet jelenti.[4]

Buddha háromféle dukkhát említett:

  • Dukkha-dukkha (a szenvedés szenvedése) - a fájdalom, betegség, öregkor, halál, gyász és a velük kapcsolatos fizikális és mentális eredetű szenvedések.
  • Viparinama-dukkha (a változás szenvedése) - az aggodalom és a stressz, amit az vált ki, hogy olyan dolgokhoz kötődünk, amelyek folyamatos változásnak vannak kitéve.
  • Szankhára dukkha (az alaköltés szenvedése) - a szenvedés, amely a feltételek általi dolgok tulajdonságaihoz van kötve (ide tartoznak a szkandhák (az öt halmaz: forma (rúpa), érzés (védaná), észlelés (szannyá), akarati formációk/mintázatok (szankhára), tudatosság (vinnyána)).

A létezés három jellemzője[szerkesztés]

A dukkhát gyakran említik A létezés három jellemzője között:

  • Változás (aniccsa)
  • Szenvedés (dukkha)
  • Önmagában nem meghatározható Én (anatta)

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]