Buddhizmus körvonalakban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gautama Sziddhártha

Ez a szócikk a buddhizmussal kapcsolatos szócikkeket rendezi áttekinthető, vázlatszerű listába.

A buddhizmus (Pali/szanszkrit: बौद्ध धर्म, Buddha Dharma) vallás, filozófia és tudomány, amelynek többféle hagyománya, hite és gyakorlata létezik. Ezek mindegyike a történelmi Buddha, a „megvilágosodott”, tanításaihoz vezethetők vissza.

Buddha[szerkesztés]

A buddhizmus ágai[szerkesztés]

A buddhizmus iskolái[szerkesztés]

Idővonal: Buddhista hagyományok fejlődése és terjedése (i.e. 450 körül – i.sz. 1300 körül)

  i. e. 450[1] i.e. 250 100 500 700 800 1200[2]

 

India

Korai
szangha

 

 

 

Korai buddhista iskolák Mahájána Vadzsrajána

 

 

 

 

 

Srí Lanka és
Délkelet-Ázsia

 

 

 

 

Théraváda buddhizmus

 

 

 

 

Tibet

 

Nyingma

 

Kadam
Kagyü

 

Dagpo
Szakja
  Dzsonang

 

Kelet-Ázsia

 

Korai buddhista iskolák
és a Mahájána
( a selyemúton keresztül
Kínába, óceáni
kapcsolattal Indiába
és egészen Vietnámig)

Tangmi / Han-csuan Mi-cung

Nara

Singon

Csan

 

Thiền, Szon
  Zen
Tientaj

 

Tendai

 

 

Nicsiren

 

Dzsódo

 

Közép-Ázsia és Tarim-medence

 

Gréko-buddhizmus

 

 

A buddhizmus terjedése a selyemúton

 

  i.e. 450 i.e. 250 100 500 700 800 1200
  Magyarázat:   = Théraváda   = Mahájána   = Vadzsrajána   = Vegyes / szinkretikus


Theraváda[szerkesztés]

A théraváda — szó szerint, "Az idősek tana" vagy "az ősi tanítás", a buddhista iskolák legősibb fennmaradt hagyománya. Ezt a viszonylag konzervatív iskolát Indiában alapították. Általában véve ez az iskola közelebb áll a korai buddhizmushoz.[3] Ez volt Srí Lanka és a kontinentális Ázsia legnépszerűbb vallása évszázadokon át (jelenleg Srí Lanka lakosságának mintegy 70%-a buddhista[4]).

Mahájána[szerkesztés]

A mahájána — szó szerint "nagy jármű", a buddhizmus legnagyobb iskolája, amely szintén Indiából származik. A kifejezést a buddhista filozófia és gyakorlat besorolására is használják. A mahájána hagyomány tanítása szerint, a "mahájána" a minden érző lény javára történő teljes megvilágosodáshoz vezető út keresését is jelenti. További elnevezése a "bodhiszattvajána", vagy a "bódhiszattva jármű."[5][6]

Vadzsrajána[szerkesztés]

A vadzsra, a vadzsrajána megkülönböztető szimbóluma

Korai buddhista iskolák[szerkesztés]


Korai
buddhizmus
Szövegek

Gandhárai szövegek
Ágamák
Páli kánon

Zsinatok

1. zsinat
2. zsinat
3. zsinat
4. zsinat

Iskolák

Első szangha
 Mahászánghika
 ├ Ekavjávahárika
 ├ Lokottaraváda
 ├ Bahusrutíja
 ├ Pradzsnaptiváda
 └ Csaitika
 Szthaviraváda
 ├ Mahísászaka
 ├ Dharmaguptaka
 ├ Kásjapíja
 ├ Szarvásztiváda
 └ Vibhadzsjaváda
  └ Théraváda

.

Buddhista modernizmus[szerkesztés]

A buddhizmus világszerte[szerkesztés]

Buddhista írások és szövegek[szerkesztés]

Théraváda szövegek[szerkesztés]

A páli kánon egyik gyűjteménye

Mahájána szövegek[szerkesztés]

A Tripitaka Koreana egy Haeinsa-i raktárban.

Vadzsrajána szövegek[szerkesztés]

A buddhizmus története[szerkesztés]

A buddhizmus tanai[szerkesztés]

Három drágaság (TiratanaTriratna)[szerkesztés]

A triratna, a három drágaság egyik szimbóluma
  • Buddha — Gautama Sziddhártha, az áldott, a felébredt, a tanító
    • Befejezett (arahaṃarhat)
    • teljesen megvilágosodott (szammá-szambuddhoszamjak-szambuddha)
    • Tökéletes az igaz tudásban és magaviseletben (viddzsá-csarana szampannovidjá-csarana-szampanna)
    • Fenséges (szugatoszugata)
    • A világ tudója (lokavidúloka-vid)
    • A szelídítendők példátlan vezetője (anuttaro purisza-damma-szárathipurusa-damja-szárathi)
    • Istenek és emberek tanítója (szatthá deva-manusszánamsászta deva-manuszjánam)
    • A megvilágosodott (buddho)
    • Az áldott (bhagavābhagavat)
  • Dhamma (dharma) — az igazság egyetemes törvénye; a Buddha tana, amely megvilágosodáshoz vezet
    • az áldott által jól elmagyarázott (szvákkháto bhagavatá dhammoszvákhjáta)
    • közvetlenül látható (szanditthikoszámddrsztika)
    • azonnali (akálikoakálika)
    • hívni valakit, hogy jöjjön és lássa (ehi-passzikoehipasjika)
    • alkalmazásra érdemes (opanajikoavapranajika)
    • a bölcs által személyesen átélt (paccsattam veditabbo vinnúhipratjátmam veditavjo vidzsnaih)
  • Szangha (Szamgha) — a spirituális közösség, amely kétrétű (1) a szerzetesi közösség, a szerzetesek és az apácák; és (2) a nemes szangha, a nemes tanítványok közössége, akik elérték a megvilágosodás szintjét.
    • a jó út gyakorlata (supaṭipanno bhagavato sāvaka-saṅgho)
    • az egyenes út gyakorlata (ujupaṭipanno bhagavato sāvaka-saṅgho)
    • az igaz út gyakorlata (ñāyapaṭipanno bhagavato sāvaka-saṅgho)
    • a helyes út gyakorlata (sāmīcipaṭipanno bhagavato sāvaka-saṅgho)
    • ajándékra méltó (áhunejjó)
    • vendégszeretetre méltó (páhunejjó)
    • felajánlásokra méltó (dakkhinejjó)
    • áhítatos üdvözlésre méltó (añjalikaraṇīyo)

Négy nemes igazság (Csattári aridzsaszaccsániCsatvári árjaszatjáni)[szerkesztés]

1. A szenvedés nemes igazsága (Dukkha arija szaccsa)[szerkesztés]

2. A szenvedés okának nemes igazsága (Dukkha szamudaja arija szaccsa)[szerkesztés]

3. A szenvedés megszűnésének nemes igazsága (Dukkha niródha arija szaccsa)[szerkesztés]

  • Nirvána (NibbánaNirvána) (nirodha)megvalósulva lenni (szaccshikátabba)
    • Nibbána elem maradványokkal (sa-upādisesa nibbānadhātusopadhiśeṣa-nirvāṇa)
    • Nibbána elem maradvány nélkül (anupādisesa nibbānadhātunir-upadhiśeṣa-nirvāṇa) — Parinirvána (parinibbānaparinirvāṇa)

4. A szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága (Dukkha niródha gáminí patipadá arija szaccsa)[szerkesztés]

  • Nemes nyolcrétű ösvény (arijó aṭṭhangikó maggóĀrya 'ṣṭāṅga mārgaḥ) — kifejlesztendő (bhāvetabba)
    • helyes látásmód (szammá-ditthi)
    • helyes szándék (szammá-szankappó)
    • helyes beszéd (szammá-vácsá)
    • helyes cselekedet (szammá-kammantó)
    • helyes életmód (szammá-ádzsívó)
    • helyes erőfeszítés (szammá-vájámó)
    • helyes tudatosság (szammá-szati)
    • helyes koncentráció (szammá-szamádhi)

A létezés három jellemzője (TilakkhaṇaTrilakṣaṇa)[szerkesztés]

 Az öt lét-csoport (panca khandha)
a páli kánon szerint.
 
 
forma (rúpa)
  4 elem
(mahábhúta)
 
 
   
    kapcsolat
(phassza)
    
 
tudatosság
(vidnyána)

 
 
 
 
 


 
 
 
  mentális tényezők (csetaszika)  
 
érzés
(védaná)

 
 
 
észlelés
(szannya)

 
 
 
késztetés
(szankhára)

 
 
 
 
 Forrás: MN 109 (Fordította: Ripcse Judit 2009)  |  részletek

Öt halmaz (Panycsa khésaPancsa-szkandha)[szerkesztés]

Függő keletkezés (PaticcsaszamuppádaPratítjaszamutpáda)[szerkesztés]

Különleges függőség (Idappaccsajatá)[szerkesztés]

Tizenkét oksági láncszem (Nidána)[szerkesztés]

  A 12 nidána:  
Tévelygés
Késztetések
Tudatosság
Név és forma
Hat érzékszerv
Kapcsolódás
Érzés
Sóvárgás
Ragaszkodás
Létesülés
Születés
Öregkor / halál
 
Előző élet[szerkesztés]
Jelen élet[szerkesztés]
  • tudat (vinnyánavidnyána)
    • szem-tudatossága
    • fül-tudatossága
    • orr-tudatossága
    • nyelv-tudatossága
    • test-tudatossága
    • tudat-tudatossága
  • név és forma (námarúpa)
  • hat érzék alap (Sadájatana)
    • szem alap
    • fül alap
    • orr alap
    • nyelv alap
    • test alap
    • tudat alap
  • kapcsolat (phasszaSzparsa)
    • szem kapcsolat
    • fül kapcsolat
    • orr kapcsolat
    • nyelv kapcsolat
    • test kapcsolat
    • tudat kapcsolat
  • érzés (védaná)
    • szem kapcsolatából származó érzés
    • fül kapcsolatából származó érzés
    • orr kapcsolatából származó érzés
    • nyelv kapcsolatából származó érzés
    • test kapcsolatából származó érzés
    • tudat kapcsolatából származó érzés
  • vágyakozás (tanhátrszná)
    • vágyakozás forma után
    • vágyakozás hang után
    • vágyakozás szagok után
    • vágyakozás ízek után
    • vágyakozás tapintható dolgok után
    • vágyakozás mentális tárgyak után
  • ragaszkodás (Upádána)
    • ragaszkodás érzéki örömökhöz (kámupádána)
    • ragaszkodás nézetekhez (ditthupádána)
    • ragaszkodás megszokásokhoz és észrevételekhez (szílabbatupádána)
    • ragaszkodás az énhez (attavádupádána)
  • létesülés (bhava)
    • érzéki vágyak birodalmába való létesülés
    • Finom anyagok birodalmába való létesülés
    • Anyag nélküli birodalomba való létesülés
Következő élet[szerkesztés]

Transzcendentális függő keletkezés[szerkesztés]

Karma (Kamma)[szerkesztés]

  • karma eredménye (vipáka)
  • szándék (cetanā)
  • cselekedet három ajtaja (kammadvara)
    • test — cselekedet testtel
    • beszéd — cselekedet szóval
    • tudat — mentális cselekedet
  • gyökerek (mula)
  • cselekedet lefolyása (kammapatha)
    • ártó
      • test általi
        • Életet elpusztítani
        • Elvenni, amit nem adnak
        • Érzéki örömökkel kapcsolatos helytelen magaviselet
      • szó általi
        • Helytelen beszéd
        • Rágalmazó beszéd
        • Nyers beszéd
        • Fecsegés
      • Mentális
        • Sóvárgás
        • Rossz akarás
        • Helytelen nézet
    • Üvös
      • test általi
        • tartózkodni az öléstől
        • tartózkodni attól, hogy elvesszük, amit nem adnak
        • tartózkodni az érzéki örömök helytelen viselkedésétől
      • szó általi
        • tartózkodni a hamis beszédtől
        • tartózkodni a rágalmazástól
        • tartózkodni a nyers beszédtől
        • tartózkodni a fecsegéstől
      • Mentális
        • sóvárgástól mentesnek lenni
        • rossz akarattól mentesnek lenni
        • helyes nézeteket vallani

Újjászületés (PunabbhavaPunarbhava)[szerkesztés]

Buddhista kozmológia[szerkesztés]

a bhavacsakra, a hat birodalom ábrázolásának szimbóluma.

Érzékiség alap (Ájatana)[szerkesztés]

Hat fő elem (Dhátu)[szerkesztés]

Szervek (Indrija)[szerkesztés]

  • hat érzékszerv
    • szem/látás képessége (cakkh-undriya)
    • fül/hallás képessége (sot-indriya)
    • orr/szaglás képessége (ghān-indriya)
    • nyelv/ízlelés képessége (jivh-indriya)
    • test/érzés képessége (kāy-indriya)
    • tudat képessége (man-indriya)
  • három fizikális képesség
    • nőiség (itth-indriya)
    • férfiasság (puris-indriya)
    • élet vagy vitalitás (jīvit-indriya)
  • öt érzőképesség
    • fizikális öröm (sukh-indriya)
    • fizikális fájdalom (dukkh-indriya)
    • mentális öröm (somanasa-indriya)
    • mentális fájdalom (domanass-indriya)
    • közöny (upekh-indriya)
  • öt spirituális képesség
  • három végső tudás képesség
    • azt gondolni, hogy "meg fogom ismerni az ismeretlent" (anaññāta-ñassāmīt-indriya)
    • tudás (aññ-indriya)
    • az aki tud (aññātā-vindriya)

Keletkezések (SzankháraSaṃskāra)[szerkesztés]

Mentális tényezők (CsétaszikaCaitasika )[szerkesztés]

. Ábra: A páli kánon hatok hat csoportja:
 
  észlelési tartományok  
 
  é
r
z
é
s
e
k
   
 
  s
ó
v
á
r
g
á
s
   
  "belső"
érzékelés
szervei
<–> "külső"
érzékelés
tárgyai
 
 
kapcsolat
   
tudatosság
 
 
 
  1. A hat belső érzékelési tartomány a szem, fül,
    orr, nyelv, test & tudat.
  2. A hat külső érzékelési tartomány formák,
    hang, szag, íz, érintés & mentális tárgyak.
  3. Érzékszerv-specifikus tudatosság lép fel, amely függ
    a belső és külső érzékelési tartományoktól.
  4. A kapcsolat a belső és a külső érzékelési tartomány
    valamint a tudatosság kapcsolódása.
  5. Az érzés a kapcsolattól függ.
  6. a sóvárgás az érzéstől függ.
 Forrás: MN 148 (Fordította: HoD, 2009)    részletek

Théraváda abhidhamma[szerkesztés]

Mahájána abhidharma[szerkesztés]

  • öt egyetemes mentális tényező (sarvatraga):
  1. Szparsa — kapcsolat, érintés
  2. Védaná — érzés, érzékiség
  3. Szandnyá — észlelés
  4. Csétaná — szándék
  5. Manasszikara — figyelem
  • öt meghatározó mentális tényező (viṣayaniyata):
  1. csanda — cselekvésvágy
  2. Adhimoksa — elhatározás, érdek, meggyőződés
  3. Smṛti — tudatosság
  4. Pradzsná — bölcsesség
  5. Szamádhi — koncentráció
  • 11 erényes (kusala) mentális tényező
  1. Sraddhá — hit
  2. Hrí — önbecsülés, szégyenérzet
  3. Apatrápja — következményekkel való törődés
  4. Alobha — nem-ragaszkodás
  5. Advésa — nem-agresszió, gyűlöletnélküliség
  6. Amóha — nem-zavarodottság
  7. Vírja — elhatározás, erőfeszítés
  8. Prasrabdhi — rugalmasság
  9. Apramáda — lelkiismeretesség
  10. Upeksa — pártatlanság
  11. Ahimsza — nem-ártás
  • mentális szennyeződések hat gyökere (mūlakleśa):
  1. Rága — kötődés
  2. Pratigha — harag
  3. Avidjá — nem törődés, tudatlanság
  4. Mána — büszkeség, önteltség
  5. Vicsikica — gyanú
  6. Dristi — helytelen nézet
  • 20 másodlagos szennyeződés (upakleśa):
  1. Krodha — harag
  2. Upanáha — neheztelés
  3. Mraksa — titkolózás
  4. Pradása — rosszakarat
  5. Irsja — irigység, féltékenység
  6. Mátszarja — szúrósság, kapzsiság, fösvénység
  7. Májá — színlelés, csalás
  8. Sáthja — képmutatás, őszintétlenség
  9. Mada — önteltség
  10. Vihimszá — rosszakarat, kegyetlenség
  11. Áhríkja — szégyen hiánya, szemérmetlenség
  12. Anapatrápja — szemérmetlenség, nem törődés
  13. Stjána — letargia, homály
  14. Auddhatja — izgalom, forrás
  15. Ásraddhja — hitetlenség, bizalmatlanság
  16. Kausídja — lustaság, tunyaság
  17. Pramáda — nemtörődömség
  18. Musitaszmrtitá — feledékenység
  19. Aszampradzsanja — nem-éberség, figyelmetlenség
  20. Viksepa — ötletszerűség
  • négy megváltoztatható mentális tényező (aniyata):
  1. Kaukritja — sajnálat, aggodalom
  2. Middha — álmosság
  3. Vitarka — koncepció
  4. Vicsára — elemzés

Tudat és tudatosság[szerkesztés]

  • Csitta — tudat, tudatállapot
  • Csétaszika — mentális tényezők
  • Mana — tudat, gondolkodási képesség
  • Tudat (vinnyána)
  • Tudatfolyam (csitta-szantána) — a pillanatról pillanatra folyó (változó) tudat
  • Bhavanga — a théravádában a tudat legalapvetőbb mentális tényezője
  • Ragyogó tudat (pabhasszara csitta)
  • Csak-tudat (vidzsnyapti-mátratá)
  • Nyolcfajta tudatosság (astavidzsnyána)
    • szem-tudat — látás
    • fül-tudat — hallás
    • orr-tudat — szaglás
    • nyelv-tudat — ízlelés
    • gondolkodó-tudat
    • test-tudat — tapintás
    • A mana tudat — elhomályosító-tudat
    • raktár tudat (ālāyavijñāna) — a többi hét alapja
  • Fogalmi proliferáció (papañcaprapañca) — nyelv és fogalom általi becsapódottság
  • majom tudat — nyughatatlan tudat

A megvilágosodás akadályai[szerkesztés]

Kétfajta boldogság (Szukha)[szerkesztés]

  • testi boldogság (kájaszukha)
  • mentális boldogság (csittaszukha)

Kétfajta bhava[szerkesztés]

A világ négy védelmezője (Sukka lokapala)[szerkesztés]

Három önteltség[szerkesztés]

  • "Jobb vagyok"
  • "Egyenlő vagyok"
  • "Rosszabb vagyok"

Három nézőpont[szerkesztés]

Három elsődleges cél[szerkesztés]

  • Látható jólét és boldogság még ebben az életben, a morális elkötelezettségek és társas kötelességek teljesítése révén (diṭṭha-dhamma-hitasukha)
  • Jólét és boldogság a következő életben, erényes cselekedeteken keresztül (samparāyika-hitasukha)
  • A legvégső és legfőbb cél a nirvána – a Nemes nyolcrétű ösvényen keresztül (paramattha)

A Dhamma hármas felosztása[szerkesztés]

Négyféle táplálék[szerkesztés]

Négyféle elsajátítás (Upadhi)[szerkesztés]

Nyolc világi függvény[szerkesztés]

Igazság (szaccsaszatja)[szerkesztés]

Magasabb szintű tudás (AbhinnyáAbhidnyá)[szerkesztés]

  • Hatfajta magasabb szintű tudás (chalabhiñña)
    • szupernormális erő (iddhi)
      • a test megsokszorozása és újbóli lecsökkentése egyre
      • megjelenés és eltűnés szabad akarat által
      • átkelés szilárd testeken, mintha levegő volna
      • kiemelkedni és elsüllyedni a földbe, mintha víz volna
      • vízen-járás mintha föld lenne
      • repülés az égen
      • bármely távolságban lévő dolgok megérintésének a képessége (akár a hold vagy a nap)
      • utazás más világokba, akár test nélkül is
    • isteni fül (dibba-sota) – halló
    • tudatolvasás (cseto-parija-nána), telepátia
    • korábbi életek lakóhelyeire való emlékezés (pubbe-nivāsanussati)
    • isteni szem (dibba-cakkhu), ismerni mások karmikus irányait
    • mentális szennyeződések megszüntetése (āsavakkhaya)
  • Három tudás (tevijja)
    • emlékezni előző életekre (pubbe-nivāsanussati)
    • isteni szem (dibba-cakkhu)
    • mentális szennyeződések megszüntetése (āsavakkhaya)

Az elmélkedő életmód hatalmas gyümölcsei (Maha-Phala)[szerkesztés]

  • Egykedvűség (upekkha)
  • félelemnélküliség (nibbhaya)
  • boldogtalanságtól és szenvedéstől való mentesség (asukhacaadukkha)
  • meditációs magába szívás (samādhi)
  • Testen kívüli élmény (manomaya)
  • Hallói képesség (dibba-sota)
  • Megérzés és telepátia (ceto-pariya-ñána)
  • előző életek felidézése (patiséshi)
  • Látnoki képesség (dibba-cakkhu)
  • mentális alakulások megszüntetésének képessége (samatha)

Egyedülálló mahájána és vadzsrajána ideák[szerkesztés]

Fehér A – a Dzogcsen szimbóluma

Egyéb koncepciók[szerkesztés]

Buddhista gyakorlatok[szerkesztés]

Buddhista áldozás[szerkesztés]

Világi buddhista
gyakorlatok

elkötelezettség
Felajánlás · Leborulás
3 Menedék · Kántálás
fogadalmak
5 fogadalom · 8 fogadalom
Bódhiszattvafogadalom
egyéb
Meditáció · Adakozás
Egyházi személyek támogatása
Tanulmányok · Zarándoklat

Morális fegyelem és előírások (SzílaSíla)[szerkesztés]

  • öt fogadalom (pañca-sīlānipañca-śīlāni)
  • nyolc fogadalom (aṭṭhasīla)
  • tíz fogadalom (dasasīla)
  • tizenhat fogadalom
  • Vinaja
    • Pátimokkha (Prátimoksa) — szerzetesi rendszabályok
      • Paradzsika (kudarcok) — négy szabály, amelyek megszegése egy életre kizárást jelent a szanghából
        • közösülés, szándékos aktus egy szerzetes és valaki más között – az orális aktus a szanghadiszesza kategóriába esik
        • lopás
        • szándékosan egy ember halálát okozni, még akkor is ha az csak egy magzat
        • szándékosan hazudni egy másik személynek, aki magas szintet ért el
      • Szanghadiszesza — 13 szabály, amelyek megsértése a szangha összehívását eredményezi
      • Anijata — két határozatlan szabályszegés, amelyben egy szerzetes kettesben marad egy nővel, vagy egy világi személlyel
      • Nisszaggija pacsittija — 30 szabályszegés – megbánó vezeklést eredményez
      • Pacsittija — 92 szabályszegés – bűnbánatot eredményez
      • Patideszanija — 4 szabályszegés – szóbeli megrovással jár
      • Szekhijavatta — 75 gyakorlattal kapcsolatos szabályszegés
        • Száruppa — helyes magaviselet
        • Bhodzsanapatiszajutta — étel
        • Dhammadeszanápatiszamjutta — dhamma tanítása
        • Pakinnaka — vegyes
      • Adhikarana-szamatha — jogi procedúrák megoldásával kapcsolatos szabályok
  • Bodhiszattva fogadalom
  • Szamajavadzsrajána buddhista rendbe való belépéskor tett fogadalom
  • Aszkéta gyakorlatok (dhutanga) — 13 aszkéta gyakorlat (erdő kolostorokban)

Három fogadalom[szerkesztés]

  • távolmaradás minden gonosztól (sabbapāpassa akaraṇaṃ)
  • a jó gyakorlása (kusalassa upasampadā)
  • tudat megtisztítása (sacittapariyodapanaṃ)

A Dhamma három pillére[szerkesztés]

A hármas gyakorlat (Sikkhā)[szerkesztés]

Öt tulajdonság[szerkesztés]

Egy gyakorló öt ereje[szerkesztés]

Öt dolog, ami a megvilágosodáshoz vezet[szerkesztés]

Öt tárgy elmélkedéshez[szerkesztés]

  • ki vagyok téve az öregedésnek
  • ki vagyok téve a betegségeknek
  • ki vagyok téve a halálnak
  • változás lesz és el leszek választva mindentől, ami kedves számomra
  • a saját cselekedeteim ura vagyok, a cselekedeteimből születek

Fokozatos gyakorlás (Anupubbikathā)[szerkesztés]

Hét jó tulajdonság (Satta saddhammā)[szerkesztés]

Tíz erényes cselekedet (Punnakiriya vatthu)[szerkesztés]

Tökéletességek (PāramīPāramitā)[szerkesztés]

  • Tíz théraváda párami (Dasza páramijo)
  • Hat mahájána párami

Megvilágosodással kapcsolatos állapotok (Bódipakkhijá-dhammáBodhipakṣa dharma)[szerkesztés]

37
A MEGVILÁGOSODÁS
DHAMMÁJA
  4
szatipatthána
 
  4
erőfeszítés
4
Alap
 
5
képesség
5
erősség
  7
tényezők
  
  8
ösvényi tényező
 
nézetvita

Tudatosság négy alapja (Csattáro szatipatthánáSmṛtjupaszthána)[szerkesztés]

Négy helyes erőfeszítés (Cattārimāni sammappadhānāniSamyak-pradhāna)[szerkesztés]

A spirituális erő négy alapja (IddhipādaṚddhipāda)[szerkesztés]

Öt spirituális képesség (Pañca indriya)[szerkesztés]

Öt erősség (Panycsa bala)[szerkesztés]

A megvilágosodás hét tényezője (Satta sambojjhaṅgāSapta bodhyanga)[szerkesztés]

Nemes nyolcrétű ösvény (Ariyo aṭṭhaṅgiko maggoĀrya 'ṣṭāṅga mārgaḥ)[szerkesztés]

Buddhista meditáció[szerkesztés]

théraváda meditációs gyakorlatok[szerkesztés]

Nyugalom/derű/higgadtság (SzamathaSamatha)[szerkesztés]
Koncentráció (Szamádhi)[szerkesztés]
Belső látás meditáció (VipasszanáVipasjaná)[szerkesztés]

Zen meditációs gyakorlatok[szerkesztés]

Vadzsrajána meditációs gyakorlatok[szerkesztés]

Egyéb gyakorlatok[szerkesztés]

Megvilágosodás elérése[szerkesztés]

Természetfeletti szintek, béklyók és újraszületések
(a Szutta-pitaka szerint)

a szint
"gyümölcse"

hátrahagyott
béklyók

újraszületés(ek)
a szenvedések végéig

folyamba-lépő

1. énkép
2. kétség
3. szertartási kötelékek

alacsonyabb
szintű
béklyók

legfeljebb hétszeri újraszületés
emberként vagy valamelyik mennyországban

egyszer-visszatérő

csak egyszer
emberként

nem-visszatérő

4. érzéki vágyak
5. rossz- akarat

csak egyszer
egy tiszta birodalomban

arahant

6. anyagi újraszületés sóvárgás
7. anyag-nélküli újraszületés sóvárgás
8. önteltség
9. nyughatatlanság
10. tévelygés

magasabb
szintű
béklyók

semennyi

Forrás: Nanamoli Bhikkhu és Bodhi (2001), A Közepes gyűjtemény, 41-43. o.

Általános[szerkesztés]

théraváda[szerkesztés]

mahájána[szerkesztés]

Zen[szerkesztés]

  • Szatori — japán buddhista kifejezés a "megvilágosodásra"
  • Kensó

Buddhista szerzetesség és laikusság[szerkesztés]

A buddhizmus főbb alakjai[szerkesztés]

Alapító[szerkesztés]

  • Gautama Sziddhártha — a Buddha, Siddhattha Gotama (páli), Siddhārtha Gautama (szanszkrit), Śākyamuni (a Sakja klán bölcse), a Felébredt, a Megvilágosodott, az Áldott, Tathágata (Aki így jön, Aki így megy)

Buddha tanítványai és korai buddhisták[szerkesztés]

Főbb tanítványok[szerkesztés]

Nemes tanítványok[szerkesztés]

Szerzetesek[szerkesztés]
Apácák[szerkesztés]

Világi emberek[szerkesztés]

Világi nők[szerkesztés]

a Buddha első öt tanítványa[szerkesztés]

Két hétéves arhat[szerkesztés]

Egyéb tanítványok[szerkesztés]

Későbbi indiai buddhisták (Buddha után)[szerkesztés]

Indo-görög buddhisták[szerkesztés]

Kínai buddhisták[szerkesztés]

Tibeti buddhisták[szerkesztés]

Japán buddhisták[szerkesztés]

Vietnámi buddhisták[szerkesztés]

Burmai buddhisták[szerkesztés]

Thai buddhisták[szerkesztés]

Srí Lankai buddhisták[szerkesztés]

Amerikai buddhisták[szerkesztés]

Brazil buddhisták[szerkesztés]

Brit buddhisták[szerkesztés]

Német buddhisták[szerkesztés]

Ír buddhisták[szerkesztés]

Buddhista filozófia[szerkesztés]

Nágárdzsuna aranyszobra a Szamje Ling kolostorban.

Buddhista kultúra[szerkesztés]

Vészák ünnepség Szingapúrban.
Málá, buddhista imafüzérek.

Buddhista zarándoklat[szerkesztés]

A Mahábódhi templom Indiában, népszerű zarándokhely.

Összehasonlító buddhizmus[szerkesztés]

Görög kézírás a 12. századból: Szent Jozafát imája.

Egyéb buddhizmussal kapcsolatos szócikkek[szerkesztés]

Listák[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cousins, L.S. (1996); Buswell (2003), Vol. I, p. 82; and, Keown & Prebish (2004), p. 107. See also, Gombrich (1988/2002), p. 32: “…[T]he best we can say is that [the Buddha] was probably Enlightened between 550 and 450, more likely later rather than earlier."
  2. Williams (2000, pp. 6-7) writes: "As a matter of fact Buddhism in mainland India itself had all but ceased to exist by the thirteenth century CE, although by that time it had spread to Tibet, China, Japan, and Southeast Asia." Embree et al. (1958/1988), "Chronology," p. xxix: "c. 1000-1200: Buddhism disappears as [an] organized religious force in India." See also, Robinson & Johnson (1970/1982), pp. 100-1, 108 Fig. 1; and, Harvey (1990/2007), pp. 139-40.
  3. Gethin, Rupert. The Foundations of buddhizmus, p1. Oxford University Press, 1998.
  4. The World Factbook: Sri Lanka. CIA World Factbook. [2018. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. augusztus 12.).
  5. Keown, Damien (2003), A Dictionary of buddhizmus: p. 38
  6. "The Mahayana, 'Great Vehicle' or 'Great Carriage' (for carrying all beings to nirvana), is also, és perhaps more correctly és accurately, known as the bodhiszattvayana, the bodhisattva's vehicle." - Warder, A.K. (3rd edn. 1999). Indian buddhizmus: p.338