Közösülés
A közösülés vagy nemi aktus (latinul: coitus (koitusz) – szó szerinti jelentése: „összejövés”) a párosodás (kopuláció) emberekre vonatkozó általános elnevezése; az, amikor a hímvessző behatol a hüvelybe. A közösülés fogalma alatt általában a nemi egyesüléssel kapcsolatos szexuális tevékenységek tágabb körét értik, míg a koitusz kifejezetten a női és a férfi nemi szervek egyesülését jelenti. A nemi aktusnak szeretettel és szerelemmel együtt járó módja a szeretkezés, amelynek a lényegét a különböző korok kultúráiban és társadalmi közegeiben eltérő módokon határozták meg. A kulturált nemi élet magában foglalja azt is, hogy a párok megtalálják a megfelelő szexpózokat, amelyek összhangban állanak testi felépítésükkel, érzelmi fogékonyságuk jellegével és pszichikai szükségletükkel.
Pozíciók[szerkesztés]
Történeti háttér - az emberi szex evolúciója[szerkesztés]
Az ember az egyetlen az élővilágban, amely elölről, párjával összeölelkezve is szeretkezik. Csaknem egyetlen faj, amely nemcsak az utódok nemzése, hanem örömszerzés céljából is képes közösülésre. Ilyesmit az állatvilágban csupán a bonobóknál (törpecsimpánz) figyeltek meg. Az ember és a bonobó evolúciós vonala kb. hatmillió éve vált külön.
Az emberi tudat képes nemcsak önmagát, hanem a társának tudatát és érzelmeit is értelmezni (ez az empátia egyféle értelmezése), s törekszik arra, hogy partnerének is örömöt szerezzen. Az emberi szeretkezés nélkülözhetetlen eleme tehát az emberi tudat.
A szexuális kapcsolat az emberre jellemző módon változott meg, amint az ember (Homo Erectus) két lábra állt. A főemlősök közül a férfiak pénisze egyértelműen a leghosszabb, legvastagabb és legrugalmasabb (rugalmasságát az biztosítja, hogy a merevedéskor vérrel telítődik: legközelebbi rokonainké izgalmi állapotban is ceruzavékony és a merevségét egy csont biztosítja). Geoffrey Miller amerikai evolúciós pszichológus szerint az ember hímvesszőjének méretét az interszexuális szelekció határozta meg: vagyis az emberi hímvessző mai méreteinek és formájának kialakulásában az ősidők női is szerepet játszottak. Miller azt tartja, hogy a hímvessző méretét és alakját egyszerűen azáltal nyerhette el, hogy a pleisztocén során a nők több élvezethez jutottak egy méretesebb hímvesszővel rendelkező kortársuk segítségével.[1] Elképzelését megerősíti, hogy egyes kutatások: szerint a nőknek nagyobb szexuális örömöt okoz a vastagabb pénisszel rendelkező férfiakkal történő közösülés.[2][3] A főemlősök közül az ember az egyetlen, amely az evolúció során elvesztette szőrzetét és majdnem teljesen csupasszá vált.[4] Ettől kezdve ugyanis képesek voltak gyönyörködni egymásban, és képesek lettek elölről ölelkezni, módosultak az elsődleges erogén zónák.[5] [* 1]
| „ | A rútban nemzeni nem lehetséges, csak a szépben. | ” |
| – Platón[6] | ||
Vannak szerzők, akik az emberi közösülés egyedi formáját kapcsolatba hozzák a szőrzet részleges eltűnésével.[7] Az emberi arcnak az állati arctól való eltérése a beszéd és a mimikai izmok fejlettsége miatt képessé vált az öröm kifejezésére.
| „ | Béviszen engemet az lakodalomnak helyére, és zászló helyett vagyon őnála az énhozzám való szerelme. Erősítsétek engemet borral, és (az jó illatú) álmakkal tápláljátok, mert beteg vagyok az szerelem miatt. Az ő bal keze az én fejem alatt vagyon, és az ő jobb kezével megölelt engemet. | ” |
| – Énekek éneke | ||
Desmond Morris nagy fontosságot tulajdonít az ajkak szerepének; ez is az elölről történő szex egyik magyarázata.[8] A szexuálpszichológia az örömszerzéssel kapcsolja össze,[9] amely a XIX-XX. században került látótérbe.[10]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Az állatok nőstényeinél elöl nincsenek erogén zónák
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Geoffrey Miller: A párválasztó agy; Typotex, 2006, 208–213. oldal
- ↑ Women's Preferences for Penis Size: A New Research Method Using Selection among 3D Models, journals.plos.org
- ↑ A gyönyör átmérője
- ↑ Az ősember is a csupasz nőket szerette Archiválva 2016. szeptember 18-i dátummal a Wayback Machine-ben, nokorszak.hu
- ↑ Szűcs Ákos: Az Ősi ember és a primitív törzsek. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ Csányi Erzsébet: Erotika és esztétika; Kháosz, Erósz, Thanatosz ölelkezése; Édenkert; testkert; sírkert; Erósz és Thanatosz Archiválva 2016. augusztus 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, kalligram.eu
- ↑ Szendi Gábor: Vízimajom. Tények és tévhitek. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ Desmond Morris: A csupasz majom. [2016. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ Diamond, Jared: Miért élvezet a szex?. M. Szexol. Szemle 1998/2. Szexuálpsdzichológia, 2006. (Hozzáférés: 2016. június 29.)
- ↑ Gerlóczy Ferenc: Szexualitás a múltban. HVG. (Hozzáférés: 2016. június 29.)[halott link]
További információk[szerkesztés]
