Ralung kolostor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ralung kolostor
Ralung Gompa - 1938
Ralung Gompa - 1938
Település Gyangzê County
Ország Kína
Vallás buddhizmus
Irányzat Drugpa
Építési adatok
Típus kolostor
Építés befejezése 1180
Építtető Cangpa Gyare
Mai rendeltetése kolostor
Elhelyezkedése
Ralung kolostor (Kína)
Ralung kolostor
Ralung kolostor
Pozíció Kína térképén
é. sz. 28° 50′ 03″, k. h. 90° 05′ 59″Koordináták: é. sz. 28° 50′ 03″, k. h. 90° 05′ 59″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ralung kolostor témájú médiaállományokat.

A Ralung kolostor (wylie: ra lung dgon), a tibeti buddhizmus drukpa vonal hagyományos székhelye a Karo-hágótól délre, Tibet nyugati részén, az Cang régióban. A kolsotort 1180-ban alapította Csangpa Gyare, az 1. gyalvang drukpa, Lingdzse Repa egyik tanítványa, aki a drukpa vonal alapítója volt.[1][2] A drukpa iskola ma is jelentősnek számít és sok hívet számlál Tibet déli, északi és keleti részén, valamint Bhutánban, ahol valójában az ország neve a 17. század óta hivatalosan Dru Ü, azaz a drukpa vonal országa. Egy magyarázat szerint a kolostor a nevét onnan kapta, hogy a körülötte lévő hegyek olyanok, mintha a lótusz szirmai szívet formáznának.[3] Egy másik magyarázat szerint a ra, kecske és a lung jóslat szavakból tevődik össze, tehát a kolostor nevének jelentése kecske jóslat, ugyanis állítólag egy kecske jósolta meg, hogy hol építik majd meg a kolostort.[4]

Fekvése[szerkesztés]

A kolostor a mai Tibeti Autonóm Terület Gyance megyéjében néhány kilométerre a Nakarce és Lungmar településeket összekötő úttól, a bhutáni Gasza körzettől közvetlenül északra. Korábban kereskedelmi útvonal futott a Himalája magas Jakla-hágóján keresztül, amelyen keresztül délre is eljuthatott a Ralung hatása. A kolostort 6-7 ezer méter magas gleccserek veszik körül és a kezdetektől fogva a helyszínt hagyományosan szerencsésnek tartják.

Története[szerkesztés]

Bhután alapítója, az 1. gyabdrung rinpocse, Ngavang Namgyal, a Ralung kolostor 18. apátja volt. Miután 1616-ban elszökött Tibetből, egyesítette a bhutáni háborús törzseket, akikkel sikeresen felvették a harcot Tibet ellen, megerősödött a nemzeti öntudat és végül megalapították azt a kettős kormányzási rendszert, amely a mai napig fennmaradt ugyan, ám a formája megváltozott, és ma úgy nevezik, hogy Bhután királyi kormánya.

A penden drukpa vonal[szerkesztés]

  1. Cangpa Gyare (gtsang pa rgya ras ye shes rdo rje, 1161-1211)
  2. Dharma Szengge Sanggyé Wönré (dhar ma seng ge sangs rgyas dbon ras)
  3. Csönnu Szengge (gzhon nu seng ge, 1200-1266)
  4. Nyima Szengge (nyi ma seng ge, 1251-1287)
  5. Pökjapa Szengge Rincsen (spos skya pa seng ge rin chen) (1258- 1313)
  6. Szengge Gyelpo (seng ge rgyal po, 1289-1326)
  7. Dzsamjang Künga Szengge ('jam dbyangs kun dga' seng ge, 1289-1326)
  8. Lodrö Szengge (blo gros seng ge, 1345-1390) -
  9. Serap Szengge (shes rab seng ge, 1371-1392)
  10. Jese Rincsen (ye shes rin chen)
  11. Namkha Pelzang (nam mkha' dpal bzang, 1398-1425)
  12. Serap Zangpo (shes rab bzang po) (1400-1425)
  13. Künga Pendzsor (kun dga' dpal 'byor, 1428–1476) – 2. drukcsen
  14. Ngavang Csögyel (ngag dbang chos rgyal, 1465-1540)
  15. Ngak gi Vangcsuk Drakpa Gyelcen (ngag gi dbang phyug grags pa rgyal mtshan, 1517-1554)
  16. Mipam Csögyel (mi pham chos rgyal, 1543-1604)
  17. Mipam Tenpe Nyima (mi pham bstan pa'i nyi ma, 1567-1619)
  18. Ngavang Namgyal (zhabs drung ngag dbang rnam rgyal, 1594-1651)

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gyurme Dorje. Footprint Tibet. Bath: Footprint Handbooks, 266. o. (2004). ISBN 1903471303 
  2. Dowman, Keith. 1988. The Power-places of Central Tibet: The Pilgrim's Guide, pp. 268–269. Routledge & Kegan Paul, London and New York. ISBN 0-7102-1370-0.
  3. Lhasa and Central Tibet, 129. o. (1902). Sarat Chandra Das. Reprint 1988: Mehra Offset Press, Delhi.
  4. Places you should visit on the Lhasa – Mt. Everest – Nepal border Tour. Snowliontours.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

Források[szerkesztés]

  • Dorje, Gyurme; (1999). Footprint Tibet Handbook with Bhutan (2nd Ed.) Footprint Handbooks. ISBN 0-8442-2190-2. p. 253.

További információk[szerkesztés]