| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| abhidhamma - Buddhista tanításokat tartalmazó művek egy csoportja, amely a világ jelenségeinek absztrakt leírását igyekszik rendszerbe foglalni. |
- abhi jelentése "fent" vagy "-ról, -ről", dhamma jelentése "tanítás"
- páli: abhidhamma
- szanszkrit: abhidharma
- khmer: អភិធម្ម
|
- burmai: အဘိဓမ္မာ abhidhamma (əbḭdəmà)
- tib: ཆོས་མངོན་པ chos mngon pa
- mongol: их ном, билиг ухаан; ikh nom, bilig ukhaan
- thai: อภิธรรม a-pi-tam
- 阿毘達磨／阿毗昙
- kínai: Āpídámó
- japán: Abidatsuma
- koreai: 아비달마, Abidalma
- vietnami: a-tì-đạt-ma
|
| Abhidhamma-pitaka - A páli kánon harmadik kosara, a tanok felosztása szisztematikus módon. |
- páli: Abhidhamma-piṭaka
- szanszkrit: Abhidharma-piṭaka
|
- burmai: အဘိဓမ္မာပိဋကတ် Abidhamma Pitakat (əbḭdamà pḭdəɡaʔ)
- mon: အဘိဓဝ်ပိတကတ (əpʰìʔtʰò pɔeʔtəkɔt)
- thai: อภิธรรมปิฎก a-pi-tam-pi-dok
- 論藏, 論蔵
- kínai: Lùnzàng
- japán: Ronzō
- koreai: 논장, Nonjang
- vietnami: Luận tạng, Tạng luận, tạng thứ ba trong ba tạng là kinh, luật và luận
- mongol: Илт ном, Ilt nom
|
| ácsárja - szó szerint: "tanító", a papnövendékek egyik tanítója - a másik tanító neve upádhjája |
- páli: ācariya[1]
- szanszkrit: ācārya
|
- burmai: ဆရာ szaja (sʰəjà)
- shan: ဢႃႇၸရီႉယႃႉ atsariya (ʔaː˨ tsa˩ ri˥ jaː˥)
- thai: อาจารย์ ajahn
- 阿闍梨 vagy 阿闍梨耶
- kínai: āshélí vagy āshélíyē
- japán: ajari vagy ajariya
- koreai: 아사리, asari vagy 아사리야 asariya
- vietnami: a-xà-lê vagy a-xà-lê-da
|
| adhitthána - eltökéltség, imádkozik, kíván |
- páli: Adhiṭṭhāna
- szanszkrit:
|
- burmai: အဓိဋ္ဌာန် (ədeɪʔtʰàɴ)
- thai: อธิษฐาน ah-tid-taan
- 決心 vagy 決意
- kínai: Juéxīn, juéyì
- japán: kesshin
- koreai: 결심, gyeolsim vagy 결의, gyeolui
- vietnami:
|
| ágama - a Szútra-pitaka nem-mahájána felosztása |
|
- páli: Āgama (de általában az elnevezése nikája)
- 阿含
- kínai: Āhán
- japán: Agon
- koreai: 아함, Aham
- vietnami: A-hàm
|
| ahimsza - Az erőszakmentesség és az élet minden formája felé mutatott tisztelet mellett való elköteleződés. Az ahimszá gyakorlói gyakran vegetáriánusok vagy vegánok. |
- szanszkrit: ahiṃsā
- páli: ahiṃsā
|
- thai: อหิงสา 'ah-hing-sa'
- 不害
- kínai: bù hài
- japán: fugai
- koreai: 불해, bulhae
- vietnami: bất hại
|
| aksobhja |
|
- mongol: ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ᠂ ᠦᠯᠦ ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠭᠴᠢ;
Үл Хөдлөгч, Хөдөлшгүй;
- 阿閦如來
- kínai: Āchùrúlái
- japán: Ashuku Nyorai
Ködelüsi ügei, Ülü hödelügci
|
| álaja-vidzsnyána - lásd nyolcfajta tudatosság |
|
- tib: ཀུན་གཞི་རྣམ་པར་ཤེས་པ་
kun gzhi rnam par shes pa
- 阿賴耶識, 阿頼耶識
- kínai: ālàiyēshí
- japán: araya-shiki
- koreai: 아뢰야식, aroeyasik
- vietnami: a-lại-da thức
|
| Amitábha - szó szerint a "Buddha végtelen fénye". A Tiszta Föld iskola fő Buddhája, de népszerű a mahájána irányzatban is. A kép fényből van, amely a bölcsesség formája - amely forma nélküli. Másik értelmezése: a Tathágata akadálytalan fénye, amely áthatol a tíz negyeden (Tan Luan, Shinran és más szerzetesek szerint). |
- szanszkrit: amitābha (szó szerint: "határtalan fény") és amitāyus (szó szerint: "határtalan élet")
|
- 阿彌陀 vagy 阿彌陀佛, 阿弥陀 vagy 阿弥陀仏
- kínai: Ēmítuó vagy Ēmítuó fó
- japán: Amida vagy Amida-butsu
- koreai: 아미타, Amita vagy 아미타불, Amitabul
- vietnami: A-Di-Đà, A-Di-Đà Phật, vagy Phật A-Di-Đà
- tib: འོད་དཔག་མེད།
- mongol: ᠠᠮᠢᠨᠳᠠᠸᠠ᠂ ᠴᠠᠭᠯᠠᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ;
Аминдаваа, Цаглашгүй гэрэлт;
Amindava, Tsaglasi ügei gereltü
|
| Amóghasziddhi |
|
- tib: Dön yö drub pa
- mongol: ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠨᠥᠭᠴᠢᠭᠰᠡᠨ᠂ ᠦᠢᠢᠯᠡ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡ᠋᠌᠋᠋ᠺᠴᠢ;
Төгс Нөгчигсөн, Үйл Бүтээгч;
Tegüs nögcigsen, Üyile Bütügegci
|
| anágárika - A théraváda hagyományban egy fehér ruhás tanítvány, aki hónapokon át várakozik, hogy felvételt nyerjen papnövendékként (Srámanera). |
|
- thai: อนาคาริก a-na-ka-rik
|
| ánápánaszati - Tudatos légzés meditáció. |
- páli: ánápánaszati
- szanszkrit: ānāpānasmṛti
- burmai: အာနာပါန anapana (ànàpàna̰)
|
|
| anatta - Az én-nélküliség fogalma, amely szerint minden jelenség mentes a független "én" természetétől. A dolgok csak más dolgok függvényében léteznek. |
- páli: anattā
- szanszkrit: anātman
|
- burmai: အနတ္တ anatta (ənaʔta̰)
- shan: ဢၼတ်ႉတႃႉ (ʔa˩ nat˥ taː˥)
- 無我
- kínai: wúwǒ
- japán: muga
- koreai: 무아, mua
- vietnami: vô ngã
|
| aniccsa - Állandótlanság |
- páli: anicca
- szanszkrit: anitya
|
- burmai: အနိစ္စ aneissa (əneɪʔsa̰)
- shan: ဢၼိၵ်ႈၸႃႉ (ʔa˩ nik˧ tsaː˥)
- 無常
- kínai: wúcháng
- japán: mujō
- koreai: 무상, musang
- vietnami: vô thường
|
| anuttara - Felül nem múlható tökéletes megvilágosodás. Az anuttara tantrák közé tartoznak a jogottara, a pradzsna, a kálacsakra tantra. |
- páli: anuttara
- szanszkrit: anuttara
|
- 阿耨多羅／阿耨多罗 (無上／无上)
- kínai: Ānòuduōluó ("wǔshàng")
- japán: anokutara
- koreai: 아뇩다라, anyokdara
- vietnami: A-nậu-đà-la (vô thượng)
- Fi: Ylittämätön
|
| anuttara szamjak szambodhi - felülmúlhatatlan, teljes, tökéletes megvilágosodás. |
|
- tib: ,
- thai: อรหันต์ uh-ra-hann
- 阿耨多罗三藐三菩提 (vagy 無上正等正覺)
- kínai: ānòuduōluó sānmiǎosānpútí (vagy wúshàng zhèngděng zhèngjué)
- japán: anokutara sanmyakusanbodai
- koreai: 아뇩다라삼먁삼보리, Anyokdara sammyak sambori
- vietnami: A-nậu-đà-la tam-miệu tam-bồ-đề, Vô-thượng chánh-đẳng chánh-giác, Sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
|
| arhat - szó szerint: "az érdemes". Élő személy, aki elérte a megvilágosodás szintjét. |
- páli: arahat vagy arahant
- szanszkrit: arhat vagy arhant
|
- burmai: ရဟန္တာ yahanda (jaháɴdà)
- shan: ရႁၢၼ်းတႃႇ rahanta (ra˩ haːn˦ taː˨)
- tib: དགྲ་ཅོམ་པ་, dgra com pa
- mongol: архад, arkhad
- 阿羅漢
- kínai: āluóhàn
- japán: arakan
- koreai: 아라한, arahan
- vietnami: a-la-hán
|
| Átadási vonal - A dharma tanítások hivatalos, történelmi átadási hagyományvonala, amely tanítóról száll tanítványra. |
|
|
| átman - szó szerint: "önvaló", néha "lélek" vagy "ego". A buddhizmusban a fő tanítás szerint nem létezik az állandó lélek, amely csak a nem tudás által létrejött képzet eredménye, amely a szamszára okozója. |
- páli: atta
- szanszkrit: ātman
|
- burmai: အတ္တ atta (aʔta̰)
- 我
- kínai: wǒ
- japán: ga
- koreai: 아, a
- vietnami: ngã
|
| Avalókitésvara - szó szerint: "aki hallja a világ szenvedő sírását". Az együttérzés bodhiszattvája (lásd még: Kannon) |
- szanszkrit: Avalokiteśvara
- burmai: လောကနတ် lawka nat (lɔ́ka̰ naʔ)
|
- tib: སྤྱན་རས་གཟིགས་ spyan ras gzigs
- mongol: Жанрайсиг, Janraisig
- 觀世音 vagy 觀音
- kínai: Guānshì Yīn vagy Guān Yīn
- japán: Kanzeon vagy Kannon
- koreai: 관세음, Gwanse-eum vagy 관음, Gwaneum
- vietnami: "Quan Thế Âm Bồ Tát" , "Quán Thế Âm Bồ Tát' vagy "Quan Âm"
|
| avidjá - "tévelygés" vagy "nem-tudás" |
|
- páli: avijjā
- burmai: အဝိဇ္ဇာ aweizza (əweɪʔ zà)
- shan: ဢဝိၵ်ႉၸႃႇ awitsa (ʔa wik˥ tsaː˨)
- thai: อวิชชา aa-wit-sha
- tib: མ་རིག་པ་ ma rig-pa
- 無明
- kínai: wúmíng
- japán: mumyō
- koreai: 무명, mumyeong
- vietnami: vô minh
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| bardo - szó szerint: "köztes állapot" vagy "köztes létállapot". A tibeti hagyományban a két élet közötti állapotot jelöli. |
- tib: བར་མ་དོའི་སྲིད་པ་ bar ma do'i srid pa
|
- szanszkrit: antarābhava
- mongol: зуурд, zuurd
- 中有,中陰身
- kínai: zhongyǒu
- japán: chūu
- koreai: 중유 jungyu vagy 바르도 bareudo
- vietnami: trung hữu, trung ấm thân, thân trung-ấm
|
| bhavacsakra/bhavacsakka - A szamszára kör alakú ábrázolása, más néven a létesülés kereke vagy létkerék. |
- páli: bhavacakka
- szanszkrit: bhava-cakra
|
- burmai: ဘဝစက် bawa set (bəwa̰ sɛʔ|IPA)
- Mon: ဘဝစက်, (həwɛ̀ʔ cɛk)
- shan: ၽဝႃႉၸၢၵ်ႈ (pʰa˩ waː˥ tsaːk˧|)
- tib: སྲིད་པའི་འཁོར་ལ
- mongol: Орчлонгийн хүрдэн, Orchlongiin khurden
- 有輪
- kínai: yǒulún
- japán: ariwa
- koreai: 유륜, yuryun
- vietnami: hữu luân
|
| bhante - Tisztelet kifejező szótag, amely a buddhista szerzeteseknek jár a théraváda hagyományban. Bhante - szó szerint "Tiszteletreméltó úr." |
|
- burmai: ဘန္တေ bhante (bàɴdè)
|
| bhava - létesülés, lét, létezés - A pratítja-szamutpáda tizedik láncszeme |
|
- burmai: ဘဝ bawa (bəwa̰)
- Mon: ဘဝ (həwɛ̀ʔ|)
- shan: ၽဝႃႉ (pʰa˩ waː˥)
- thai: ภาวะ pa-wah
- 有(十二因緣)
- kínai: yǒu
- japán: u
- koreai: 유, yu
- vietnami: hữu (thập nhị nhân duyên)
|
| bhikkhu/bhikshu - szó szerint: "koldus". Buddhista szerzetes, pap. |
- páli: bhikkhu
- szanszkrit: bhikṣu
|
- burmai: ဘိက္ခု}} bheikkhu (beɪʔkʰù)
- shan: ၽိၵ်ႈၶူႇ ([pʰik˧ kʰu˨])
- tib: དགེ་སློང་ dge slong
- mongol: гэлэн, gelen
- thai: ภิกขุ bhikku
- 比丘
- kínai: bǐ qiū
- japán: biku
- koreai: 비구, bigu vagy 스님 seunim, also 중, jung (pejoratív)
- vietnami: tỉ-khâu, tỉ-khưu vagy tì-kheo, tăng
|
| bhikkhuni/bhikshuni - Buddhista apáca, papnő. |
- a bhikkhu szóból
- páli: bhikkhuni
- szanszkrit: bhikṣuni
|
- burmai: ဘိက္ခုနီ bheikkhuni (beɪʔkʰùnì)
- shan: ၽိၵ်ႈၶူႇၼီႇ}} (pʰik˧ kʰu˨ ni˨)
- tib: དགེ་སློང་མ་ sde slong ma
- mongol: гэлэнмаа, gelenmaa
- thai: ภิกษุณี bhiksuni
- 比丘尼
- kínai: bǐqiūní"
- japán: bikuni
- koreai: 비구니, biguni, 여승 (女僧), yeoseung
- vietnami: tỉ-khâu-ni, tỉ-khưu-ni vagy tì-kheo-ni, ni
|
| bídzsa - szó szerint: "mag". A dolgok vagy okok eredetének metaforája, amelyet a jógácsára iskola tanításaiban használnak |
|
- burmai: ဗီဇ biza (bì za̰)
- 種子
- kínai: zhŏngzi
- japán: shūji
- koreai: 종자, jongja
- vietnami: chủng tử, hạt giống, hột giống
|
| bodhi - felébredés, megvilágosodás |
|
- burmai: ဗောဓိ bawdhi (bɔ́dḭ|IPA)
- shan: ပေႃးထီႉ ([pɔ˦ tʰi˥])
- thai: โพธิ์ poe
- tib: བྱང་ཆུབ byang chub
- mongol: бодь, bodi
- 菩提
- kínai: pútí
- japán: bodai
- koreai: 보리, bori
- vietnami: bồ-đề, giác, giác ngộ
|
| Bódhifa - A szent fügefa (Ficus religiosa), amely alatt Gautama Sziddhártha elérte a megvilágosodást |
- a fent említett bodhi szóból
|
- burmai: ဗောဓိညောင် bawdhi nyaung (bɔ́ dḭ ɲàʊɴ)
- shan: ၺွင်ႇပေႃးထီႉ (IPA-shn|ɲɔŋ˨ pɔ˦ tʰi˥|)
- 菩提樹
- kínai: Pútíshù
- japán: Bodaiju
- koreai: 보리수, Borisu
- vietnami: Bồ-đề thụ, Bồ-đề thọ, cây Bồ-đề
|
| bódhicsitta - A bodhiszattva motivációja. |
- páli, szanszkrit: bodhicitta
|
- burmai: ဗောဓိစိတ္တ bawdhi seitta (bɔ́dḭ seɪʔ da̰)
- tib: བྱང་ཆུབ་ཀྱི་སེམས་, byang chub kyi sems
- mongol: бодь сэтгэл, bodi setgel
- 菩提心
- kínai: pútíxīn
- japán: bodaishin
- koreai: 보리심, borisim
- vietnami: bồ-đề tâm
|
| bodhiszattva - Akinek az a szándéka, hogy buddhává váljon, hogy minden érző lényt megszabadíthasson a szenvedéstől. |
- páli: bodhisatta
- szanszkrit: bodhisattva
|
- burmai: ဗောဓိသတ် bawdhi that (bɔ́ dḭ θaʔ)
- Mon: တြုံ လၟောဝ် ကျာ် (kraoh kəmo caik)
- thai: โพธิสัตว์ poe-ti-satt
- tib: བྱང་ཆུབ་སེམས་དཔའ, byang chub sems dpaʼ
- mongol: бодьсад(ва), bodisad(va)
- 菩薩
- kínai: púsà
- japán: bosatsu
- koreai: 보살, bosal
- vietnami: bồ-tát
|
| boghda - Szent, élő Buddha vagy bodhiszattva. A dzsebcundamba khutuktu címet jelöli, amelyet a legmagasabb buddhista mestereknek adnak, például boghda Congkapa, Panchen boghda |
- shan: ၽၵ်ႈၵဝႃႇ ([pʰak˧ ka˩ waː˨])
- mongol: богд, bogd
|
|
| Buddha - Egy Buddha, például Buddha Gautama Sziddhártha. |
- from √budh: to awaken
- páli, szanszkrit: buddha
|
- burmai: ဗုဒ္ဓ bodha (boʊʔda̰)
- shan: ပုၵ်ႉထႃႉ ([puk˥ tʰaː˥])
- tib: སངས་རྒྱས sangs rgyas
- mongol: бурхан, burhan
- 佛, 仏, 仏陀
- kínai: fó
- japán: butsu vagy hotoke vagy budda
- koreai: 불, Bul vagy 부처, Bucheo
- vietnami: Phật vagy Bụt
|
| buddha-természet - A keletkezés- és halálmentes buddha elem vagy lényegiség, amely megtalálható minden érző lényben, hogy elérhesse a megvilágosodást. Egy ; the innate (latent) Buddha essence (első sorban a tathagata-garbha szútrákban, a Tendai/Tientaj és nicsiren irányzatokban) |
- szanszkrit: buddha-dhatu, buddha-svabhāva, "tathagata-dhatu", vagy tathagata-garbha.
|
- 佛性, 仏性
- kínai: fóxìng
- japán: busshō
- koreai: 불성, bulseong
- vietnami: Phật tính, Phật tánh, Cái tánh sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
|
| buddhizmus |
- a √budh szóból: felébredni
- páli, szanszkrit:
|
- burmai: ဗုဒ္ဓဘာသာ boddha batha (boʊʔda̰ bàðà)
- shan: ပုၵ်ႉထႃႉၽႃႇသႃႇ (puk˥ tʰaː˥ pʰaː˨ sʰaː˨|)
- Mon: ဗုဒ္ဓဘာသာ (pùttʰɛ̀ʔ pʰɛ̀asa)
- tib: ནང་བསྟན།
- mongol: Бурханы Шашин, Burhanii Shashin
- 佛教, 仏教
- kínai: Fójiào
- japán: bukkyō
- koreai: 불교, bulgyo
- vietnami: Phật-giáo
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| Dalai láma - szó szerint: "láma bölcsességgel, mint az óceán", Tibet világi és spirituális vezetője. |
- mongol: далай, dalai, szó szerint: "óceán"
- Tibetan: ཏཱ་ལའི་བླ་མ་ taa-la'i bla-ma
|
- 達賴喇嘛
- kínai: Dálài Lǎma
- japán: Darai Rama
- koreai: 달라이 라마 dalai rama
- vietnami: Đạt Lai Lạt Ma vagy Đạt-lại Lạt-ma
|
| dána - Nagylelkűség vagy adás. A buddhizmusban a nagylelkűség gyakorlására is utal. |
|
- burmai: ဒါန dana dàna̰)
- Mon: ဒါန tɛ̀anɛ̀ʔ) vagy ဒါန် [tàn])
- thai: ทาน taan
- 布施
- kínai: bùshī
- japán: fuse
- koreai: 보시 bosi
- vietnami: bố thí
- mongol: өглөг
|
| dákiní - A megvilágosodás ösvényét járó női buddhista gyakorló, akiket olykor mezítelenül ábrázolnak, amely az igazság szimbóluma. |
|
- tib: མཁའ་འགྲོ་མ་ mkha` `gro ma
- mongol: дагина, dagina
- 空行女, 荼枳尼天
- kínai: khong xing mu
- japán: Dakini-ten
- koreai: 다키니 dakini vagy 공행녀 gonghaengnyeo
- vietnami: không hành nữ
|
| déva - többféle nem emberi lényre is utalhat, akik erőteljesebbek, tovább élnek és általában elégedettebb életet élnek, mint az átlagos ember. |
- Pāli and szanszkrit: deva
|
- burmai: ဒေဝ dewa dèwa̰)
- khmer: ទេព vagy preah (ព្រះ)
- mongol: тэнгэр tenger
- Mon: ဒေဝတဴ tewetao [tèwətao])
- shan: တေႇဝႃႇ [a˨ wɔ˨])
- 天
- Zh: tiān
- koreai: cheon
- japán: ten
- vietnami: thiên
|
| dhamma/dharma - Gyakran a buddhizmussal kapcsolatos tanokra utal, de lehet tágabb értelmezése is. Emellett fontos fogalom, amely a "fenomenológiai összetevőkkel kapcsolatos." Ez összezavarodáshoz vezethet és negatív másodlagos jelentésekhez. |
- from √dhṛ: to hold
- páli: dhamma
- szanszkrit: dharma
|
- burmai: ဓမ္မ}} dhamma dəma̰)
- Mon: ဓဝ်}} [thò])
- thai: ธรรมะ tam-ma
- tib: ཆོས་, chos
- mongol: дээдийн ном, deediin nom
- 法
- kínai: fă
- japán: hō
- koreai: beop
- vietnami: pháp
|
| dhammacsakka/dharmacsakra - A dharma szimbolikus megjelenítése - más néven a dharma kerék. |
- szanszkrit: dharmacakra
- páli: dhammacakka
|
- burmai: ဓမ္မစကြာ dhamma sekya dəməsɛʔtɕà)
- tib: ཆོས་ཀྱི་འཁོར་ལོ, chos kyi ʼkhor lo
- mongol: номын хүрдэн, momiin khurden
- 法輪
- kínai: Fǎlún
- japán: hōrin
- koreai: beopryun
- vietnami: pháp luân
|
| Dhammapada - Megversesített buddhista írás, amelyet hagyományosan Buddhának tulajdonítanak. |
- páli: Dhammapada
- szanszkrit: Dharmapada
|
- burmai: ဓမ္မပဒ Dhammapada dəma̰pəda̰)
- 法句經
- kínai: Fǎ jù jīng (egyszerűsített kínai: 法句经)
- japán: Hokkukyō (sindzsitai: 法句経)
- koreai:
- vietnami: Kinh Pháp Cú
|
| dhammapála/dharmapála - Rémisztő istenség, a dharma védelmezője. |
- szanszkrit: dharmapāla
- páli: dhammapāla
|
- tib: ཆོས་སྐྱོང་ chos skyong
- mongol: догшид, dogshid; хангал, khangal
- 護法
- kínai: hùfǎ
- japán: gohō
- koreai: hobeop
- vietnami: Hộ Pháp
|
| dhammavinaja - A dharma és a vinaja (mintegy "tan és fegyelem") fogalmát együtt kezelik - lényegében a buddhista szerzeteseknek tanított tanok összessége. |
|
- mongol: суртгаал номхотгол, surtgaal nomkhotgol
|
| dhjána lásd: jhána |
- páli: jhāna
- szanszkrit: dhyāna
|
- burmai: ဈာန် zan zàɴ)
- Mon: ဇျာန် [chàn])
- mongol: дияан, diyan
- 禪 vagy 禪那, 禅 vagy 禅那
- kínai: Chán vagy Chánnà
- japán: Zen vagy Zenna
- koreai: Seon
- vietnami: Thiền vagy Thiền-na
|
| Dípankara Buddha |
- páli: Dīpamkara
- szanszkrit: Dīpankara
|
- burmai: ဒီပင်္ကရာ dipankara dìpɪ̀ɴkəɹà)
- thai: พระทีปังกรพุทธเจ้า
- 燃燈佛
- kínai: Rándēng Fo
- japán: Nentōbutsu
|
| dóan - A zen buddhizmusban a zazen kezdetét és végét jelző harangot megszólaltató személy. |
|
|
| dokuszán - Magán találkozó a zen tanítvány és mestere között. Ez a rinzai zen gyakorlat fontos része, mivel a tanítvány bizonyíthatja tudását. |
|
- 獨參
- kínai: dúcān
- koreai: dokcham
- vietnami: độc tham
|
| dudie - A kormány által kiállított hivatalos bizonyítvány szerzetesek részére. |
|
- 度牒
- kínai: dùdié
- japán: dochō
- koreai: ??
- vietnami: ??
|
| dukkha - Szenvedés, elégedetlenség, stressz. |
- páli: dukkha
- szanszkrit: duḥkha
|
- burmai: ဒုက္ခ doukkha doʊʔkʰa̰)
- shan: တုၵ်ႉၶႃႉ ([tuk˥ kʰaː˥])
- thai: ทุกข์ took
- tib: སྡུག་བསྔལ་}} sdug bsngal
- mongol: зовлон, zovlon
- 苦
- kínai: kǔ
- japán: ku
- koreai: go
- vietnami: khổ
|
| dzogcsen - Minden érző lény természetes, belső állapota. |
- tibeti: རྫོགས་པ་ཆེན་པོ་ rdzogs pa chen po
|
- szanszkrit: atiyoga
- 大究竟
- kínai: dàjiūjìng
- japán: daikukyō
- koreai: daegugyeong
- vietnami: đại cứu cánh
|
| dzsisa - A zen buddhizmusban a főpap tanítványa |
|
|
| dzsukai - Zen buddhista beavatási ceremónia, amely során a világi tanítvány letesz bizonyos esküket. |
- kínai: 受戒, shou jie
- koreai: 수계, sugye
|
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| han - A zen kolostorokban található fatábla, amely a napkeltét, napnyugtát és a nap végét jelzi. |
|
|
| Három drágaság - Három dolog, amiben a buddhisták menedéket vesznek: a Buddha, a tanításai (dharma) és a közösség (szangha). Ezektől várnak útmutatást is viszonzásul (Lásd még: menedékvétel (buddhizmus)) |
- páli: tiratana
- szanszkrit: triratna
|
- burmai: သရဏဂုံသုံးပါး (tharanagon thon ba θəɹənəɡòʊɴ θóʊɴ bá) OR ရတနာသုံးပါး (yadana thon ba jədənà θóʊɴ bá))
- thai: ไตรรัตน์ trai-rut
- tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum
- mongol: чухаг дээд гурав chuhag deed gurav
- 三寶
- kínai: sānbăo
- japán: sanbō
- vietnami: tam bảo
|
Három korszak
- A történelmi Buddha halála utáni időszak hármas felosztása: a Törvény Előbbi (vagy Korai) Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō), az első ezer év; a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō), a következő ezer év; és a Törvény Későbbi Napja (末法 kínai: mòfǎ; japán: mappō), amely 10 000 évig tart.
- A korszakok a mahájána irányzat számára fontos, első sorban a Lótusz szútra gyakorlóinak - például a tientaj (tendai) és a nicsiren buddhisták. Ezek úgy tartják, hogy a különböző korokra különböző buddhista tanítások vonatkoznak, amiatt, hogy az emberek különböző képességek szerint képesek megérteni a tanításokat.
|
|
- 三時
- kínai: Sānshí
- japán: Sanji
- vietnami: Tam thời
|
három méreg vagy három tűz
- A három nem üdvös cselekedet oka, amely negatív karmához vezet a három gyökér, klésa:
- kapzsiság (páli: lobha; szanszkrit: rāga; tibeti: འདོད་ཆགས་ 'dod chags)
- gyűlölet (Pali: doha; szanszkrit: dveṣa; tibeti: ཞེ་སྡང་ zhe sdang; mongol: урин хилэн, urin khilen; 瞋 kínai: chēn; japán: jin; vietnami: sân)
- tévelygés (páli: moha; szanszkrit: moha; tibeti: གཏི་མུག་ gti mug)
|
- páli: kilesa (szennyeződések)
- szanszkrit: kleśa
|
- Sanskit: triviṣa
- tibeti: düsum (dug gsum)
- burmai: မီးသုံးပါး (mi thon ba mí θóʊɴ bá)
- mongol: гурван хор, gurvan khor
- 三毒
- kínai: Sāndú
- japán: Sandoku
- vietnami: Tam độc
|
| hínajána - szó szerint "kis szekér". A mahájána irányzat által formált jelző, azokra a buddhista tanokra, amelyekben a nirvánát Srávakabuddhakén vagy Pratjékabuddhaként érik el - nem pedig Szamjakszam-Buddhaként. |
|
- burmai: ဟီနယာန hinayana hḭna̰jàna̰)
- 小乘 vagy 小乗, 二乘
- kínai: Xiǎoshèng
- japán: Shōjō
- vietnami: Tiểu thừa
- mongol: Бага хөлгөн, Baga hölgön
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| Kakuszandha Buddha |
- páli: Kakusandha
- szanszkrit: Krakkucchanda
|
- burmai: ကကုသန် (Kakuthan ka̰kṵθàɴ)
- 拘留孙佛
|
| karma - szó szerint: "cselekvés". Az ok-okozat törtvénye a buddhizmusban. |
- a √kri szóból: tenni
- szanszkrit: karma
- páli: kamma
|
- burmai: ကံ (kan kàɴ) vagy ကြမ္မာ (kyamma tɕəmà)
- mon: ကံ ([kɔm])
- shan: ၵျၢမ်ႇမႃႇ [kjaːm˨ maː˨) vagy ၵၢမ်ႇ [kaːm˨)
- thai: กรรม gum
- tibeti: ལས, las
- mongol: үйлийн үр, uiliin ür
- 業¹, 因果²
- kínai: ¹yè, comm.: ²yīnguǒ
- japán: gō, inga
- koreai: 업 eob
- vietnami: nghiệp
|
| Kasszapa Buddha |
szanszkrit: Kasyapa
|
- burmai: ကဿပ Kathapa (kaʔθəpa̰)
- 迦葉佛
- kínai: Jiāyè Fó
- japán: Kashōbutsu
|
| kensó - A zen buddhizmusban a megvilágosodást hívják így. A jelentése azonos a szatori kifejezéssel, azonban ezt a megvilágosodási élmény legelejének jelölésére szokták használni. |
|
- 見性
- kínai: jiànxìng
- vietnami: kiến tính
|
| khjenpo vagy khenpo - Nyugati viszonylatban teológiai, filozófiai és pszichológiai doktorátusnak felel meg. |
|
|
| khanti - Tolerancia, tökéletes tűrés |
|
- burmai: ခန္တီ khanti (kʰàɴ dì)
- shan: ၶၼ်ႇထီႇ ([kʰan˨ tʰi˨])
- thai: ขันติ kanti
- 耐心
|
| kinhin - Zen sétáló meditáció |
- japán: 経行 kinhin vagy kyōgyō
|
- 經行
- kínai: jīngxíng
- vietnami: ??
|
| kóan Egy történet, kérdés, probléma vagy állítás, amely általában a racionális megértéstől távol esik, mégis az intuíció révén megfogható. |
|
- 公案
- kínai: gōng-àn
- koreai: gong'an
- vietnami: công án
|
| ksanti - A türelem és tolerancia gyakorlása, azok irányában, akik nem feltétlenül érdemlik meg. Tudatosan választott - nem kényerűségből - türelemmel történő ajándékozás. |
|
|
| Konágamana Buddha |
- páli és szanszkrit: Koṇāgamana
|
- burmai: ကောဏာဂုံ Kawnagon (kɔ́nəɡòʊɴ)
- 拘那含佛
|
| kjoszaku - A zen buddhizmusban a zazen során használatos lapos rúd, amellyel elűzik a fáradtságot vagy ennek segítségével érik el a szatorit. |
- japán: 警策 kyōsaku, amely keisaku a rinzai-ban
|
|
| középút - A szélsőséges nézetek és életvitel kerülésének gyakorlata. |
- páli: majjhimāpaṭipadā
- szanszkrit: madhyamāpratipad
|
- burmai: မဇ္ဇိမပဋိပဒါ myizima badi bada (mjɪʔzḭma̰ bədḭ bədà)
- 中道
- kNai: zhōngdào
- japán: chūdō
- vietnami: trung đạo
- mongol: дундаж зам мөр, dundaj zam mör
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| madhjamaka - Buddhista filozófiai iskola, amelyet Nágárdzsuna alapított. Az iskola tagjait madhjamikáknak nevezik. |
|
- tib: དབུ་མ་པ་ dbu ma pa
- mongol: төв үзэл, töv üzel
- 中觀宗, 中観派
- kínai: Zhōngguānzōng
- japán: Chūganha
- vietnami: Trung quán tông
|
| mahábhúta - A hagyományos buddhista tudományban a négy fő elem |
- páli és szanszkrit: Mahābhūta
|
- burmai: မဟာဘုတ် Mahabhot məhà boʊʔ)
|
| mahámudrá - A valóság Nagy Pecsétje – Buddha ígérete arra, hogy ez a legmagasabb szintű tanítás (súnjata, szamszára valamint, hogy a kettő elválaszthatatlan). Főleg a Kagyüpa hagyományban tanítják, és a hívők szerint a tudat közvetlen tapasztalatát hozza. |
|
- burmai: မဟာမုဒြာ maha modra məhà moʊʔdɹà)
- tib: ཕྱག་རྒྱ་ཆེན་པོ་ chag-je chen-po
- mongol: махамудра, mahamudra
- 大手印
- kínai: dàshŏuyìn
- japán: daishuin
- vietnami: đại thủ ấn
|
| mahásziddha - szó szerint: hatalmas spirituális beteljesítés. A tantrikus buddhizmusban a jógi, akit gyakran azonosítanak azzal a személlyel, aki elérte a megvilágosodás szintjét. |
|
- burmai: မဟာသိဒ္ဒ maha theidda məhà θeɪʔda̰)
- thai: มหายาน
- 大成就
- kínai: dàchéngjiù
- japán: daijōju
- vietnami: đại thành tựu
|
| mahájána - szó szerint: "nagy szekér". A buddhizmus egyik népszerű ága, amelyet hagyományosan Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnamban és Tajvanon gyakorolnak. A legfőbb céljuk a buddhaság vagy szamjakszambódhi elérése. |
|
- burmai: မဟာယာန mahayana məhàjàna̰)
- 大乘 vagy 大乗
- kínai: Dàshèng
- japán: Daijō
- vietnami: Đại thừa
- mongol: Ikh khölgön
|
| Maitréja - A következő időszak Buddhája |
- páli: Metteyya
- szanszkrit: Maitreya
|
- burmai: အရိမေတ္တေယျ arimetteya əɹḭmèdja̰)
- shan: ဢရီႉမိတ်ႈတေႇယႃႉ [ʔa˩ ri˥ mit˧ ta˨ jɔ˥])
- tibeti: བྱམས་པ, byams pa
- mongol: Майдар, maidar
- 彌勒 vagy 彌勒佛, 弥勒 vagy 弥勒仏
- kínai: Mílè vagy Mílè Fó
- japán: Miroku vagy Miroku-butsu
- vietnami: Di-lặc vagy Phật Di-lặc
|
| makjó - A zen buddhizmusban a kellemetlen, zavaró gondolatok thoughts vagy illúziók, amelyek a zazen során lépnek fel. |
|
|
| Mána - önteltség, arrogancia, helytelen értelmezés |
|
- burmai: မာန mana màna̰)
- mon: မာန် man ([màn])
- shan: မႃႇၼႃႉ ([maː˨ naː˥])
- 慢
|
| mandala - A világegyetem spirituális és rituális szimbóluma. |
- szanszkrit: मण्डल Maṇḍala (szó szerint: "kör")
|
- 曼荼羅
- kínai: màntúluó
- japán: mandara
- vietnami: ??
|
| mantra - Buddhista ének, amelyet a koncentráció segítése érdekében kántálnak, hogy végső célként elérjék a megvilágosodást. A legismertebb buddhista mantra valószínűleg az Om mani padme hum |
|
- thai: มนตร์ moan
- mongol: маань, тарни; maani, tarni
- 咒, 真言
- kínai: zou
- japán: shingon, ju
- vietnami: chân âm
|
| Mappo - A törvény későbbi napja - az "elkorcsosulás" - amely állítólag Sákjamuni Buddha után 2000 évvel kezdődött és mintegy 10 000 évig tart. Azelőtt volt az ezer évig tartó a Törvény Korai Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō) és a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō). Az elkorcsosulás időszakában a káosz fog eluralkodni és az emberek nem lesznek képesek elérni a megvilágosodást. Lásd: Három korszak |
|
|
| menedékvétel - Amikor a buddhizmusban menedéket vesznek, az általában a három drágaságra vonatkozik (Buddha, dharma, szangha). |
- páli: saraṇa
- szanszkrit: śaraṇa
|
- burmai: သရဏဂုံ (tharanagon θəɹənəɡòʊɴ)
- mongol: аврал, avral
- tibeti: skyabs
- thai: สรณะ sorana
- 歸依
- kínai: guīyī
- japán: kie
- vietnami: quy y
|
| mettá - szerető kedvesség |
|
- burmai: မေတ္တာ myitta mjɪʔtà)
- mon: မေတ္တာ [mètta])
- shan: မိတ်ႈတႃႇ ([mit˧ taː˨]) vagy မႅတ်ႈတႃႇ ([mɛt˧ taː˨])
- thai: เมตตา metta
- 慈
- kínai: Cí
- japán: ji
- vietnami:
|
| móksa - teljes megszabadulás |
|
- páli: vimutti
- burmai: ဝိမုတ္တိ (wimouti wḭmoʊʔtḭ)
- 解脱
- kínai: jiětuō
- japán: gedatsu
- vietnami: giải thoát
|
| mokugyo - A buddhista recitáció alapütemét adó fa hangszer, amelyet „fahal”-ként is emlegetnek |
|
|
| mondo - A zen buddhizmusban a tanító és tanítvány közötti rövid párbeszédet jelenti. |
|
- 問答
- kínai: wèndǎ
- vietnami: ??
|
| mudrá - szó szerint: "pecsét". Szertartásos kézmozdulat a kézfejjel és az ujjakkal meditáció közben. |
|
- burmai: မုဒြာ (modra moʊʔdɹà)
- tib: ཕྱག་རྒྱ་ phyag rgya
- mongol: чагжаа, chagjaa
- 手印
- kínai: sohyìn (vagy egyszerűen: yìn)
- japán: shuin
- vietnami: ấn
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| namo - Tisztelet és elkötelezettség kifejező szava, amelyet gyakran használnak együtt nevekkel, például egy Buddha nevével vagy szútrával (Nam(u) Mjóhó Renge Kyó). A kínai-japán nyelvekben a 帰命 kimyō kifejezés azt jelzi, hogy valaki feltette rá az életét, illetve teljesen elkötelezte magát.
származékok:
|
- páli: namo
- szanszkrit: namaḥ vagy namas
származékok:
- szanszkrit: namo-'mitābhāya
|
- burmai: နမော (namaw nəmɔ́)
- tibeti: ཕྱག་འཚལ་(ལོ), chag tsal (lo)
- mongol: мөргөмү, mörgömü
- 南無
- kínai: nánmó
- japán: namu vagy nam
- koreai: namu
- vietnami: nam-mô
származékok:
- 南無阿弥陀佛
- kínai: Nánmó Ēmítuó fó
- japán: Namu Amida butsu
- koreai: Namu Amita Bul
- vietnami: Nam-mô A-di-đà Phật
- 南無觀世音菩薩
- kínai: Nánmó Guán Syr Yín Pū Sá
- japán: Namu Kanzeon Butsu
- koreai: Namu Gwan Se Eum Bo Sal
- vietnami: Nam-mô Quan Thế Âm Bồ Tát
|
| nekkhamma - Lemondás |
|
- burmai: နိက္ခမ (neikhama neɪʔkʰəma̰)
- thai: เนกขัมมะ nekkamma
- mongol: магад гарахуй, magad garahui
- 出世
- kínai: Chūshì
- japán: shusse
- vietnami:
|
nemes nyolcrétű ösvény
- Helyes szemlélet (páli: sammā-diṭṭhi; szanszkrit: samyag-dṛṣṭi; 正見 kínai: zhèngjiàn; vietnami: chính kiến)
- Helyes szándék (páli: sammā-saṅkappa; szanszkrit: samyak-saṃkalpa; 正思唯 kínai: zhèngsīwéi; vietnami: chính tư duy)
Ez a kettő jelenti a bölcsesség ösvényét (páli: paññā; szanszkrit: prajñā)
- Helyes beszéd (páli: sammā-vācā; szanszkrit: samyag-vāk; 正語 kínai: zhèngyǔ; vietnami: chính ngữ)
- Helyes cselekedet (páli: sammā-kammanta; szanszkrit: samyak-karmānta; 正業 kínai: zhèngyè; vietnami: chính nghiệp)
- Helyes életmód (páli: sammā-ājīva; szanszkrit: samyag-ājīva; 正命 kínai: zhèngmìng; vietnami: chính mệnh)
Ez a három jelenti az erény ösvényét (páli: sīla; szanszkrit: śīla)
- Helyes erőfeszítés (páli: sammā-vāyāma; szanszkrit: samyag-vyāyāma; 正精進 kínai: zhèngjīngjìn; vietnami: chính tinh tiến)
- Helyes éberség (páli: sammā-sati; szanszkrit: samyag-smṛti}}; 正念 kínai: zhèngniàn; vietnami: chính niệm)
- Helyes elmélyedés (páli: sammā-samādhi; szanszkrit: samyak-samādhi; 正定 kínai: zhèngdìng; vietnami: chính định)
Ez a három jelenti a helyes elmélyedés ösvényét (páli, szanszkrit: samādhi)
|
- páli: aṭṭhāṅgika-magga
- szanszkrit: aṣṭāṅgika-mārga
|
- burmai: မဂ္ဂင် (meggin mɛʔɡɪ̀ɴ)
- thai: อริยมรรค ariya-mak
- 八正道
- kínai: Bāzhèngdào
- japán: Hasshōdō
- koreai: Paljeongdo
- vietnami: Bát chính đạo
|
| nirvána - A buddhizmusban kioltást, megszüntetést, azaz a legvégső megvilágosodást jelenti. |
- a niḥ-√vā szóból: kiolt
- páli: nibbāna
- szanszkrit: nirvana
|
- burmai: နိဗ္ဗာန် (neibban neɪʔbàɴ)
- thai: นิพพาน nípphaan
- tib: མྱ་ངན་ལས་འདས་པ, mya-ngan-las-'das-pa
- mongol: нирван, nirvan
- 涅槃
- kínai: Nièpán
- japán: Nehan
- koreai: Yeolban
- vietnami: Niết-bàn
|
négy nemes igazság
- a dukkha (szenvedés, aggodalom, stressz) (szanszkrit: duḥkhāryasatya; burmai: ဒုက္ခ dokkha; thai: ทุกข์; 苦諦 kínai: kǔdì; japán: kutai; vietnami: khổ đế; mongol: зовлон, zovlon) igazsága
- a dukkha eredetének (szamudaja) igazsága (szanszkrit: samudayāryasatya; burmai: သမုဒယ thamodaya; thai: สมุทัย; 集諦 kínai: jídì; japán: jittai; vietnami: tập khổ đế; ; mongol: зовлонгийн шалтгаан, zovlongiin shaltgaan)
- a dukkha megszüntetésének (niródha) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhāryasatya; burmai: နိရောဓ niyawdha; thai: นิโรธ; 滅諦 kínai: mièdì; japán: mettai; vietnami: diệt khổ đế; mongol: гэтлэх, getlekh)
- A dukkha megszüntetéséhez vezető ösvény (márga) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhagāminī pratipad; burmai: မဂ် meg; thai: มรรค; 道諦 kínai: dàodì; japán: dōtai; vietnami: đạo đế; mongol: мөр, mör)
|
|
- páli: cattāri ariya-saccāni
- szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि catvāry āryasatyāni
- burmai: သစ္စာလေးပါး (thissa lei ba θɪʔsà lé bá)
- Khmr: អរិយសច្ចៈទាំង៤
- 四諦, 四聖諦, 苦集滅道
- kínai: Sìdì
- japán: shitai, shishōtai, kujūmetsudō
- vietnami: Tứ diệu đế
- mongol: Хутагтын дөрвөн үнэн, khutagtiin dörvön unen
|
| nikája - szó szerint: "kötet". A páli kánon buddhista szövegei. |
|
- szanszkrit: Āgama
- burmai: နိကာယ (nikaya nḭkəja̰)
- 部經
- kínai: Bùjīng
- japán: bukyō
- vietnami: Bộ kinh
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| pabbaddzsa - A világi személy otthontalanságba távozása, hogy csatlakozzon a szerzetesek közösségéhez (szó szerint: "elmenni") |
- szanszkrit: pravrajya
- Pali: Pabbajja
|
- 出家
- kínai: chūjiā
- japán: shukke
- vietnami: ??
|
panycsa szkandha - Az 5 szkandha (szanszkrit: Skandha, páli: khandha, jelentése magyarul: "összesség", "halom", "tömeg", "lét-csoport") a buddhista tudomány szerint a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik:
- "forma": páli, szanszkrit: rūpa; Bu: ရူပ yupa; 色 kínai: sè; japán: shiki
- "érzés": páli, szanszkrit: vedanā; Bu: ဝေဒန wedana; 受 kínai: shòu; japán: ju
- "észlelés": páli: saññā; szanszkrit: saṃjñā; Bu: သညာ thinnya; 想 kínai: xiàng; japán: sō
- "késztetések": páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; Bu: သင်္ခါရ thinkhaya; 行 kínai: xíng; japán: gyō
- "maga a tudat": páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; Bu: ဝိညာဉ် winyin; 識 kínai: shí; japán: shiki
|
- szanszkrit: pañca skandha
- páli: pañca khandha
|
- burmai: ခန္ဒာငါးပါး (khanda nga ba kʰàɴdà ŋá bá)
- shan: ႁႃႈ ၶၼ်ႇထႃႇ ([haː˧ kʰan˨ tʰaː˨])
- 五蘊, 五陰, 五薀
- kínai: wǔyùn
- japán: go-on, sometimes go-un
- vietnami: ngũ uẩn
|
| Pancsen láma - A gelug rendhez tartozó tibeti buddhista vallási vezető, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóság. |
- Tibetan: པན་ཆེན་བླ་མ་ pan-chen bla-ma
|
- szanszkrit: paṇḍitaguru
- mongol: Банчин Богд, Banchin Bogd
- 班禪喇嘛
- kínai: Bānchán Lǎma
- japán: ??
- vietnami: Ban-thiền Lạt-ma
|
| panná - Lásd: pradzsná |
|
- burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà)
- mon: ပညာ (pɔnɲa|)
- shan: ပိင်ႇၺႃႇ (piŋ˨ ɲaː˨|)
- Tibetan: ཤེས་རབ་ shes rab
- mongol: билиг, bilig
- 智慧 vagy 知恵 vagy 般若
- kínai: Zhìhuì, zhīhuì, bōrě
- japán: chie,hannya
- vietnami:
|
| paramártha - Az abszolút, a legvégső, avagy az egyetemes igazság, amely nem konvencionális. Lásd még: szamvriti |
|
- burmai: ပရမတ် (paramat pəɹəmaʔ)
- thai: ปรมัตถ์ paramutt
- 真諦
|
| páramitá - szó szerint: "elérni a másik partot" - magyarul általában "tökéletesség." A mahájána gyakorlatokban a megvilágosodás, etika, türelem, erőfeszítés, elmélyedés és bölcsesség elérése. |
- páli: pāramī
- szanszkrit: pāramitā
|
- burmai: ပါရမီ (parami pàɹəmì)
- mon: ပါရမဳ (parəmɔe)
- thai: บารมี baramee
- mongol: барамид, baramid
- 波羅蜜 vagy 波羅蜜多
- kínai: bōluómì vagy bōluómìduō
- japán: haramitsu vagy haramita
- vietnami: ba-la-mật vagy ba-la-mật-đa
|
| parinibbana/parinirvána - A legvégső nibbana/nirvána. |
- a nibbana/nirvána szóból
- páli: parinibbāna
- szanszkrit: parinirvāṇa
|
- burmai: ပရိနိဗ္ဗာန် (pareineibban pəɹeɪʔneɪʔbàɴ)
- thai: ปรินิพพาน pari-nippaan
- 般涅槃
- kínai: bōnièpán
- japán: hatsunehan
- vietnami: bát-niết-bàn
|
| pradzsnyápáramitá (a bölcsesség tökéletessége) - A pradzsnyápáramitá a mahájána buddhizmus egyik legfőbb koncepciója, amelynek gyakorlása és megértése a bodhiszattva út elengedhetetlen eleme. |
- a fenti páramitá ("tökéletesség") és az alábbi pradzsnyá/panná ("bölcseesség") szavakból
- szanszkrit: prajñāpāramitā
- páli: paññāparami
|
- burmai: ပညာပါရမီ (pyinnya parami pjɪ̀ɴɲà pàɹəmì)
- mon: ပညာပါရမဳ (pɔnɲa parəmɔe)
- mongol: билиг барамид, bilig baramid
- 般若波羅蜜 vagy 般若波羅蜜多
- kínai: bōrě-bōluómì vagy bōrě-bōluómìduō
- japán: hannya-haramitsu vagy hannya-haramita
- vietnami: bát-nhã-ba-la-mật vagy bát-nhã-ba-la-mật-đa
|
| pradzsnyá/panná - "bölcsesség", "belátás" |
- páli: paññā
- szanszkrit: prajñā
|
- burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà)
- thai: ปัญญา pun-ya
- tibeti: ཤེས་རབ་ shes rab
- mongol: хөтлөх, khötlökh
- 般若
- kínai: bōrě vagy bānruò
- japán: hannya
- vietnami: bát-nhã
|
| pratítja-szamutpáda - A "függő keletkezés" tana, amely szerint a jelenségek nem léteznek (vagy keletkeznek) más jelenségektől vagy feltételektől függetlenül.
A függő keletkezés egyik leghíresebb alkalmazása a tizenkét nidána vagy 12 oksági láncszem (szanszkrit: dvādaśāṅgapratītyasamutpāda; 十二因緣, 十二因縁 kínai: shíàr yīnyuán; japán: jūni innen; vietnami: thập nhị nhân duyên), which are:
- tévelygés (páli: avijjā; szanszkrit: avidyā; 無明 kínai: wúmíng; japán: mumyō; vietnami: vô minh; mongol: мунхрахуй, munhrahui)
- a tévelygés okozza a késztetéseket (páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; 行 kínai: xíng; japán: gyō; vietnami: hành; mongol: хуран үйлдэхүй, khuran uildehui)
- a késztetések okozzák a tudatosságot (páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; 識 kínai: shí; japán: shiki; vietnami: thức; mongol: тийн мэдэхүй, tiin medehui)
- a tudatosság okozza a név-és-formát (páli, szanszkrit: nāmarūpa; 名色 kínai: míngsè; japán: myōshiki; vietnami: danh sắc; mongol: нэр өнгө, ner öngö)
- Na név-és-forma okozza a hat érzékterületet (páli: saḷāyatana; szanszkrit: ṣaḍāyatana; 六入 vagy 六処 kínai: liùrù; japán: rokunyū vagy rokusho; vietnami: lục căn; mongol: төрөн түгэхүй, törön tugehui)
- a hat érzékterület okozza a kapcsolódást (páli: phassa; szanszkrit: sparśa; 觸, 触 kínai: chù; japán: soku; vietnami: xúc; mongol: хүрэлцэхүй, khureltsehui)
- a kapcsolódás okozza az érzést (páli, szanszkrit: vedanā; 受 kínai: shòu; japán: ju; vietnami: thụ; mongol: сэрэхүй, serehui)
- az érzés okozza a sóvárgást (páli: taṇhā}}; szanszkrit: tṛṣṇā; 愛 kínai: ài; japán: ai; vietnami: ái; mongol: хурьцахуй, khuritsahui)
- a sóvárgás okozza a ragaszkodást (páli, szanszkrit: upādāna; 取 kínai: qǔ; japán: shu; vietnami: thủ; mongol: авахуй, avahui)
- a ragaszkodás okozza a létesülést (páli, szanszkrit: bhava; 有 kínai: yǒu; japán: u; vietnami: hữu; mongol: сансар, sansar)
- a létesülés okozza a születést (páli, szanszkrit: jāti; 生 kínai: shēng; japán: shō; vietnami: sinh; mongol: төрөхүй, töröhui )
- a születés vezet az öregedéshez és a halálhoz (páli, szanszkrit: jarāmaraṇa; 老死 kínai: láosǐ; japán: rōshi; vietnami: lão tử; mongol: өтлөх үхэхүй, ötlöh uhehui)
|
- páli: paṭicca-samuppāda
- szanszkrit: pratitya-samutpāda
|
- burmai: ပဋိစ္စသမုပ္ပါဒ် (padeissa thamopad pədeɪʔsa̰ θəmoʊʔpaʔ)
- tibeti: རྟེན་ཅིང་འབྲེལ་བར་འབྱུང་བ་ rten cing `brel bar `byung ba
- mongol: шүтэн барилдлага, shuten barildlaga
- 緣起 (úgy tartják, hogy a 因緣生起 rövidítése), 縁起
- kínai: yuánqǐ
- japán: engi
- vietnami: duyên khởi
- Also called 因緣, 因縁
- kínai: yīnyuán
- japán: innen
- vietnami: nhân duyên
|
| Pratjéka-Buddha/Paccséka-Buddha - szó szerint: "egyedülálló Buddha", aki saját magától éri el a megvilágosodást. |
- páli: paccekabuddha
- szanszkrit: pratyekabuddha
|
- burmai: ပစ္စေကဗုဒ္ဓါ (pyiseka boddha pjɪʔsèka̰ boʊʔdà)
- 辟支佛
- kínai: Bìzhī Fó
- japán: Hyakushibutsu
- vietnami: Bích-chi Phật
|
| purisza - A gyakorló buddhista közösség egésze - a szangha és a világi gyakorlók. |
|
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| Rámutató tanítás - A tudat természetébe való közvetlen beavatás a mahámudrá és a dzogcsen hagyományvonalakban. A gyökér guru az a mester, aki a beavatást adja a tanítvány részére. |
- tibeti: ངོ་སྤྲོད་ ngo-szprod
|
|
| Ratnaszambhava |
- szanszkrit: Ratnasambhava
|
- tibeti: རིན་ཆེན་འབྱུང་གནས Rincsen dzsung ne
- mongol: ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠭᠠᠷᠬᠣ ᠢᠢᠨ ᠣᠷᠣᠨ᠂ ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ;
Эрдэнэ гарахын орон, Төгс Эрдэнэ;
Erdeni garkhu yin oron, Tegüs Erdeni
- 寶生佛, 宝生如来
|
| Rigpa - Az a tudás a dolgok való természetének megértése után. |
|
- szanszkrit: विद्या (vidjá)
|
| rinpocse - szó szerint: "az értékes". Tiszteletre méltó tibeti lámáknak járó elismerő cím. |
- tibeti: རིན་པོ་ཆེ་, rin-po-cse
|
- mongol: римбүчий, rimbucsii
- 仁波切
- kínai: rénbōqiē
- japán: リンポチェ rinpoche
- vietnami: ??
|
| Rinzai - Zen szekta, amely kihangsúlyozza a kóan tanulmányokat. Az alapító a kínai Linji mester volt. |
|
- 臨濟宗
- kínai: Línjì-zōng
- vietnami: Lâm Tế tông
|
| Rohacu - Buddha megvilágosodásának tiszteletet állító hagyományos ünnepnap. Vagy december 8-án, vagy a holdnaptár 12. hónapjának 8. napján. |
- japán: 臘八 róhacu vagy rohacsi
|
|
| rósi - szó szerint: "mester" - zen mesterek tiszteletre méltó címe a tinzai és az obaku szektákban. |
|
- 禅師
- kínai: '’csan si (szó szerint: öreg mester)
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| szaccsa - Igazság |
|
- burmai: သစ္စာ (thissza)
- mon: သစ္စ (sɔtcɛʔ)
- shan: သဵတ်ႈၸႃႇ (sʰet˧ tsaː˨)
- thai: สัจจะ sadja
- 真
- kínai: csen
- japán: sin
- vietnami:
|
| számanera/srámanera - Papnövendék fiú, aki egy éven át, vagy 20 éves korig marad növendék - ezután lehet belőle bhikkhu (szerzetes). |
|
- burmai: (ရှင်)သာမဏေ ((sin) thamane (ʃɪ̀ɴ) θàmənè)
- Mon: သာမ္မဏဳ ([samənɔe])
- shan: သႃႇမၼေႇ (sʰaː˨ mne˨)
- thai: สามเณร sama-naen
- 沙彌
- kínai: sa-mi
- japán: sami
- vietnami: ??
|
| szamatha - Nyugodtság meditáció, amely különbözik a vipasszaná meditációtól |
- páli: szamatha
- szanszkrit: samatha
|
- burmai: သမထ}} thamahta θəmətʰa̰|IPA}})
- thai: สมถะ szamatha
- 舍摩他
- kínai: se-mo-ta
- japán: ??
- vietnami: ??
|
| szamszára - A buddhizmusban a szamszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata, amely a közönséges lények énhez és tapasztaláshoz való ragaszkodásából és berögzüléseiből fakad. |
- páli, szanszkrit: szamszára
|
- burmai: သံသရာ (thanthaja θàɴðəjà)
- thai: สังสารวัฏ szung-szara-vat
- tib: འཁོར་བ khor ba
- burmai: သံသရာ
- mongol: орчлон, orchlon
- 輪迴, 輪廻
- kínai: lun-huj
- japán: rinne
- vietnami: luân hồi
|
| szamu - A zen gyakorlatok során végzett munkavégzés. |
|
- 作務
- kínai: cuo-vu
- vietnami: ??
|
| szamvriti - A konvencionális igazság, amely nem abszolút vagy egyetemes (paramártha) |
|
- burmai: သမ္မုတိ (thamudi θəmṵdḭ)
- thai: สมมุติ sommoot
- 俗諦
|
| szangha - A buddhista szerzetesek és apácák közössége. Tanítók és tanítványok. |
|
- burmai: သံဃာ (thangha θàɴɡà)
- mon: သဳလ (sɛŋ)
- shan: သၢင်ႇၶႃႇ (sʰaːŋ˨ kʰaː˨)
- thai: สงฆ์ szong
- tibeti: ཚོགས་ཀ་མཆོག tsog gyu chog
- mongol: хуврагийн чуулган, khuvragiin chuulgan
- 僧團
- kínai: szeng tuan
- japán: só, sórjó
- vietnami: tăng già
|
| Szánlun - A mádhjamaka iskola alapjaira támaszkodó buddhista filozófiai iskola. |
|
- 三論宗
- kínai: Szan-lun-cung
- japán: Szanron-sú
- vietnami: Tam luận tông
|
| szanzen A zen buddhizmus több iskolájában szokásos hivatalos meghallgatás - hasonlatos a dokuszan-hoz. |
|
|
| szatori - Megvilágosodás, megértés (japán). |
|
|
| szajadav - Burmai meditációs mester. |
- burmai: ဆရာတော် (szajadav sʰəjàdɔ̀)
|
|
| seicsu - A zen buddhista naptár egyik tartós, formális szerzetesi képzési időszaka, amelynek jellegzetes részei az egy hetes Daiszessin és a szanzen. |
|
|
| szessin - Zen elvonulási gyakorlat, amely alkalmával a gyakorlók napokig együtt meditálnak, esznek és dolgoznak. |
|
|
| sikantaza - Az ülésen való koncentráció gyakorlata a japán zen buddhizmus szótó iskolájában. |
|
|
| súnjata - Üresség. Lásd még: Nágárdzsuna |
- páli: suññatā
- szanszkrit: śūnyatā
|
- burmai: သုည (' θòʊɴɲa̰)
- shan: သုင်ႇၺႃႉ (sʰuŋ˨ ɲaː˥)
- tib: stong pa nyid
- mongol: хоосон чанар, khooson chanar
- 空
- kínai: kung
- japán: kú
- vietnami: tính Không
|
| Szikhí Buddha - A tudás Buddhája. |
- páli: Sikhī Buddha
- szanszkrit: Śikhīn Buddha
|
|
| síla - "Morál", "moralitás", "etika": előírás |
- páli: sīla
- szanszkrit: śīla
|
- burmai: သီလ (thila θìla̰)
- mon: သဳ}} sɔelaʔ|}})
- shan: သီႇလႃႉ (sʰi˨ laː˥)
- thai: ศีล seen
- 尸羅,戒
- kínai: csie
- japán: kai
- vietnami: giới
- mongol: шагшаабад, shagshaabad
|
| szótó A japán zen buddhizmus egyik iskolája, amelynek fő gyakorlata a sikantaza. Lásd még: Dógen |
|
- 曹洞宗
- kínai: Cao-tung-cung
- vietnami: Tào Động tông
|
| tárház-tudat - Az alap tudat (álaja-vidzsnjána), amelyet a jógácsára buddhizmus tanába tartozik. |
- páli, szanszkrit: ālayavijñāna
|
- 阿頼耶識
- kínai: aje-si
- japán: arajasiki
- vietnami: a-lại-da thức
|
| szukha - Elégedett boldogság, öröm. |
- páli: sukha
- szanszkrit: sukha
|
- burmai: ??
- mon: ??
- mongol: ??
- 樂
- kínai: lè
- japán: ??
- vietnami: ??
|
| szútra - Írás, amely eredetileg rövid, aforizmás mondások gyűjteménye volt. |
- a √siv szóból: varrni
- szanszkrit: sutra
- páli: sutta
|
- burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ)
- mon: သုတ် (sɔt)
- mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧)
- thai: สูตร soothe
- mongol: судар, sudar
- 經, 経
- kínai: csing
- japán: kjó
- vietnami: kinh
|
| Szutta-pitaka - Buddha tanításait tartalmazó Tipitaka, hármas kosár, második része. |
- páli: Sutta-piṭaka
- szanszkrit: Sūtra-piṭaka
|
- burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ)
- Mon: သုတ် (sɔt)
- Mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧)
- mongol: Судрын аймаг Sudriin aimag
- 經藏, 経蔵
- kínai: csing-cang
- japán: kjózó
- vietnami: Kinh tạng
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| tangarjó - A zen kolostorokba való belépés előtti várakozás a kapuban, amely egy naptól hetekig is eltarthat. |
|
|
| tanhá - Sóvárgás vagy vágy. |
- páli: taṇhā
- szanszkrit: tṛṣṇā
|
- burmai: တဏှာ (tahna tən̥à)
- thai: ตัณหา tunha
- mongol: хурьцахуй, khuritsahui
- 愛
- kínai: ài
- japán: ai
- Kr: 애 ae
- vietnami: ái
|
| Tanto A zen buddhizmusban a templom egyik legfőbb vezetője. A két tiszt egyike.[2] |
|
|
| tantra - Ezoterikus vallásos gyakorlatok, amelybe bele tartozik a jóga, mantra, stb. Lásd még: vadzsrajána. |
|
- mongol: тарнийн ёс, дандар, tarniin yos, dandar
- 續部,怛特羅
- kínai: dátèluó
- japán: ??
- vietnami: đát-đặc-la
|
| Tathágata - Buddha tíz tanítványa közül az egyik. |
- szanszkrit: tathāgata; The "Thus-Gone One"
|
- burmai: တထာဂတ (tahtagata ta̰tʰàɡəta̰)
- thai: ตถาคต tatha-kohd
- mongol: түүнчлэн ирсэн, tuunchlen irsen
- 如来
- kínai: rúlái
- japán: nyorai
- vietnami: như lai
|
| tathágata-garbha - Buddha-természet avagy a megvilágosodás magja. |
- szanszkrit: tathāgatagarbha
|
- 佛性, 仏性
- kínai: fóxìng
- japán: busshō
- Also 覚性
- kínai: juéxìng
- japán: kakushō
- vietnami: giác tính
- illetve: 如来藏, 如来蔵
- kínai: rúláizàng
- japán: nyuoraizō
- vietnami: như lai tạng
|
| teisó - Egy zen mester bemutatója a szessin időszakában. |
|
|
| tenzo - Zen szakácsa a szessin időszakában. A zen templomokban a konyhával megbízott tiszt. |
|
- 典座
- kínai: diǎnzuò
- vietnami: điển toạ
|
| théraváda - szó szerint: "az idősebbek szavai". A buddhizmus legnépszerűbb formája Délkelet-Ázsiában és Srí Lankán. |
- páli: theravāda
- szanszkrit: sthaviravāda
|
- burmai: ထေရဝါဒ (hterawada tʰèɹa̰wàda̰ vagy tʰèja̰wàda̰)
- thai: เถรวาท tera-waad
- 上座部
- kínai: shàngzuòbù
- japán: jōzabu
- vietnami: Thượng toạ bộ
|
| théra vagy théri - szó szerint: "idősebb". Szerzetesek és apácák megtisztelő címe a théraváda hagyományban. |
|
- burmai: ထေရ (htera tʰèɹa̰)
|
| tientaj/tendai - Kínai mahájána iskola, amelyben a Lótusz szútra kiemelt szerepet kapott. |
|
- 天台宗
- kínai: tiāntái zōng
- japán: tendai-shū
- vietnami: Thiên Thai tông
|
| Tiszta Föld buddhizmus - A mahájána buddhizmus egyik jelentős iskolája, főként Kelet-Ázsiában. A Tiszta Föld buddhizmusban a cél újjászületni Amitábha Buddha nyugati paradicsomában (szukhávatí). |
|
- 净土宗(Ch), 浄土教(Jp)
- kínai: Jìngtǔ-zōng
- japán: Jōdo-kyo
- koreai: Jeongtojong
- vietnami: Tịnh độ tông
|
trailokja - A világ három régiója:
- Kámaloka vagy Kamadhatu: érzéki vágyak világa (szanszkrit, páli: kāmaloka, kāmadhātu; tibeti: འདོད་ཁམས་ `dod khams; mongol: амармагийн орон, amarmagiin oron; 欲界 kínai: yùjiè, japán: yokkai vietnami: dục giới)
- Rúpaloka vagy Rúpadhatu: forma világa (szanszkrit: rūpaloka, rūpadhātu; tibeti: གཟུགས་ཁམས་ gzugs khams; mongol: дүрстийн орон, durstiin oron; 色界 kínai: sèjiè; japán: shikikai , vietnami: sắc giới)
- Arúpaloka vagy Arupadhatu: forma nélküli világ (szanszkrit: arūpaloka, arūpadhātu; tibeti: གཟུགས་མེད་ཁམས་ gzugs med khams; mongol: дүрсгүйн орон, dursquin oron; 無色界 kínai: wú sèjiè, japán: mushikikai vietnami: vô sắc giới)
|
|
- páli: tisso dhātuyo
- tibeti: ཁམས་གསུམ་ khams gsum
- mongol: гурван орон, gurvan oron
- 三界
- kínai: sānjiè
- japán: sangai
- vietnami: tam giới
|
trikája - Buddha három "teste":
- Dharma-kája (szanszkrit: dharmakāya; 法身 kínai: fǎshēn; japán: hosshin; vietnami: pháp thân)
- Szambhoga-kája (szanszkrit: saṃbhogakāya; 報身 kínai: bàoshēn; japán: hōshin; vietnami: báo thân)
- Nirmána-kája (szanszkrit: nirmāṇakāya; 應身,化身,応身 kínai: yìngshēn; japán: ōjin; vietnami: ứng thân)
|
|
- 三身
- kínai: sānshēn
- japán: sanjin
- vietnami: tam thân
|
Tripitaka - A "három kosár" - buddhista szövegeket tartalmazó kánon (páli)
- Vinaja-pitaka (páli, szanszkrit: Vinaya-piṭaka; tibeti: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ `dul ba`i sde snod; mongol: винайн аймаг сав vinain aimag sav; 律藏, 律蔵 kínai: lǜzàng; japán: Ritsuzō; vietnami: Luật tạng)
- Szutta-pitaka (páli: Sutta-piṭaka; szanszkrit: Sūtra-piṭaka; tib: མདོ་སྡེའི་སྡེ་སྣོད་ mdo sde`i sde snod; mongol: судрын аймаг сав sudriin aimag sav; 經藏, 経蔵 kínai: jīngzàng; japán: Kyōzō; vietnami: Kinh tạng)
- Abhidhamma-pitaka (páli: Abhidhamma-piṭaka; szanszkrit: Abhidharma-piṭaka; tib: མངོན་པའི་སྡེ་སྣོད་ mngon pa`i sde snod; mongol: авидармын аймаг сав avidarmiin aimag sav; 論藏, 論蔵 kínai: lùnzàng; japán: Ronzō; vietnami: Luận tạng)
|
- páli: tipiṭaka
- szanszkrit: tripiṭaka
|
- burmai: တိပိဋက (Tipitaka tḭpḭtəka̰)
- thai: ไตรปิฎก Traipidok
- སྡེ་སྣོད་་གསུམ, sde snod gsum
- mongol: гурван аймаг сав, gurvan aimag sav
- 三藏, 三蔵
- kínai: Sānzàng
- japán: Sanzō
- koreai: Samjang
- vietnami: Tam tạng
|
| Triratna/Tiratana - Lásd: Három drágaság |
- páli: tiratana
- szanszkrit: triratna
|
- tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum
- mongol: гурван эрдэнэ, gurvan erdene
|
| trsna - Lásd: tanhá |
|
|
| tulku - Újjászületett tibeti tanító |
|
- mongol: хувилгаан, khuvilgaan
- 再來人 (轉世再來的藏系師長)
- kínai: Zài lái rén
- japán: keshin
- vietnami: hoá thân
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| upádána - Ragaszkodás, a pratítja-szamutpáda 12 oksági láncszeme közül a kilencedik. |
- páli, szanszkrit: upādāna
|
- burmai: ဥပါဒါန် (upadan ṵpàdàɴ)
- shan: ဢူႉပႃႇတၢၼ်ႇ (ʔu˥ paː˨ taːn˨)
- thai: อุปาทาน u-pa-taan
- tibeti: ལེན་པ, len pa
- mongol: авахуй, avahui
- 取(十二因緣第九支)
- kínai: qǔ
- japán: shu
- vietnami: thủ
|
| Upaddzshaja - Spirituális tanító Indiában és Nepálban. |
- páli: Upajjhaya
- szanszkrit: upādhyāy
|
- burmai: ဥပဇ္ဇာယ်ဆရာ (Upyizesaya ṵ pjɪʔzèsʰajà)
|
| upászaka - A buddhizmus világi gyakorlója (férfi). |
|
- burmai: ဥပါသကာ (upathaka ṵpàθəkà)
- Mon: ဥပါသကာ (ʊʔpasəka)
- thai: อุบาสก u-ba-sok
- 近事男, 優婆塞
- kínai: jìnshìnán
- japán: ubasoku
- vietnami: cận sự nam
|
| upásziká - A buddhizmus világi gyakorlója (nő). |
|
- burmai: ဥပါသိကာ (upathika ṵpàθḭkà)
- thai: อุบาสิกา u-ba-sika
- 近事女, 優婆夷
- kínai: jìnshìnǚ
- japán: ubai
- vietnami: cận sự nữ
|
| upaja - Célszerűség, azonban nem feltétlenül legvégső igazság. Eredetileg más iskolák lekicsinylő jelzőjeként használták, amelyekből hiányzott az egyetemes igazság. Később a saját iskoláikra is használták, hogy a gyakorlók ne kötődjenek a saját tanaikhoz. |
|
- burmai: ဥပါယ် (upe ṵ pè)
- tibeti: ཐབས, thabs
- mongol: арга, arga
- 方便
- kínai: fāngbiàn
- japán: hōben
- vietnami: phương tiện
|
| upekkhá - Egykedvűség |
- páli: upekkhā
- szanszkrit: upekṣā
|
- burmai: ဥပက္ခာ (upyikkha ṵpjɪʔkʰà)
- thai: อุเบกขา u-bek-kha
- tibeti: བཏང་སྙོམས་, btang snyoms
- mongol: тэгшид барихуй, tegshid barihui
- 镇定，沉着, 捨
- kínai: Zhèndìng, chénzhuó
- japán: sha
|
| úrná - A szemöldökök közötti szőrbodor. |
|
- mongol: билгийн мэлмий, bilgiin melmii
- 白毫
|
| újjászületés - A tudat folytonossága halál után, majd összekapcsolódása egy új formával. |
- páli: punabbhava
- szanszkrit: punarbhava
|
- 輪廻
- kínai: lunhui
- japán: rinne
- vietnami: luân hồi
|
| Meghatározás |
Etimológia |
Más nyelveken |
| vadzsrajána - A hínajána és mahájána mellett a buddhizmus harmadik legnépszerűbb irányzata. |
- szanszkrit: vajrayāna, lit. "diamond vehicle"
|
- burmai: ဝဇိရယာန (wazeirayana wəzeiɹa̰ jàna̰)
- thai: วชิรญาณ wachira-yaan
- mongol: Очирт хөлгөн, ochirt khölgön
- 金剛乘
- kínai: Jīngāng shèng
- japán: Kongō jō
- vietnami: Kim cương thừa
|
| Vairócsana, |
|
- tibeti: རྣམ་པར་སྣང་མཛད། rNam-par-snang mdzad
- mongol: ᠪᠢᠷᠦᠵᠠᠨ ᠠ᠂ ᠮᠠᠰᠢᠳᠠ ᠋᠋ᠭᠡᠢᠢᠭᠦᠯᠦᠨ ᠵᠣᠬᠢᠶᠠᠭᠴᠢ᠂ ᠭᠡᠭᠡᠭᠡᠨ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ;
Бярузана, Машид Гийгүүлэн Зохиогч, Гэгээн Гэрэлт;
Biruzana, Masida Geyigülün Zohiyaghci, Gegegen Gereltü
- 毗盧遮那佛, 大日如來
- kínai: Pílúzhēnàfó
- japán: Dainichi Nyorai, Birushana-butsu
|
| Vászaná - Karmikus hatások. |
- páli és szanszkrit: Vāsanā
|
- burmai: ဝါသနာ (wathana wàðanà)
- 習気
|
| Vinaja-pitaka - A Tipitaka kánon egyik része, amely a szerzetesek életének szabályait tartalmazza. |
- páli, szanszkrit: vinaya-piṭaka, szó szerint: "magaviselet kosár"
|
- burmai: ဝိနည်းပိဋကတ် (wini pitakat wḭní pḭdəɡaʔ)
- Mon: ဝိနဲź (wìʔnòa)
- shan: ဝီႉၼႄး (wi˥˩ ɛ˦)
- thai: วินัย wi-nai
- tib: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ dul-bai sde-snod
- mongol: Винайн аймаг сав, vinain aimag sav
- 律藏
- kínai: Lǜzàng
- japán: Ritsuzō
- vietnami: Luật tạng
|
| vipasszaná - "belátás" meditáció - leginkább a théraváda irányzatra jellemző, de jelen van például a tientaj szektában is. Gyakran ötvözik a szamatha meditációval. |
- a vi-√dṛś szóból: megkülönböztet
- páli: vipassanā
- szanszkrit: vipaśyanā, vidarśanā
|
- burmai: ဝိပဿနာ (wipathana wḭpaʔθanà)
- shan: ဝီႉပၢတ်ႈသၼႃႇ (wi˥ paːt˧ sʰa˩ naː˨)
- thai: วิปัสสนา wipadsana
- tibeti: ལྷག་མཐོངlhag mthong
- mongol: үлэмж үзэл, ulemj uzel
- 觀,観
- kínai: guān
- japán: kan
- vietnami: quán
|
| vírja - Energia, lelkes kitartás, tetterő, állhatatosság |
- a szóból
- páli: viriya
- szanszkrit: vīrya,
|
- tibeti: brtson-grus
- thai: วิริยะ wiriya
- 能量
- kínai: néngliàng
- japán: nōryō
- vietnami: năng-lượng
|
