Buddhista szójegyzék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez egy dinamikus lista, amelynek teljessége talán soha nem fogja tudni kielégíteni maradéktalanul mindenki igényeit. Megbízható források használata mellett te is segíthetsz a szócikk bővítésében.

A buddhista szójegyzékben található több buddhista fogalomra és koncepcióra nem létezik megfelelő magyar fordítás, amely visszaadná az eredeti értelmet. A cikkben szereplő buddhista fogalmak mellett szerepelnek az eredeti nyelvű elnevezések és a rövid meghatározások is.

A cikkben feltüntetett nyelvek:

Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

A[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
abhidhamma - Buddhista tanításokat tartalmazó művek egy csoportja, amely a világ jelenségeinek absztrakt leírását igyekszik rendszerbe foglalni.
  • abhi jelentése "fent" vagy "-ról, -ről", dhamma jelentése "tanítás"
  • páli: abhidhamma
  • szanszkrit: abhidharma
  • khmer: អភិធម្ម
  • burmai: အဘိဓမ္မာ abhidhamma (əbḭdəmà)
  • tib: ཆོས་མངོན་པ chos mngon pa
  • mongol: их ном, билиг ухаан; ikh nom, bilig ukhaan
  • thai: อภิธรรม a-pi-tam
  • 阿毘達磨/阿毗昙
    • kínai: Āpídámó
    • japán: Abidatsuma
    • koreai: 아비달마, Abidalma
    • vietnami: a-tì-đạt-ma
Abhidhamma-pitaka - A páli kánon harmadik kosara, a tanok felosztása szisztematikus módon.
  • páli: Abhidhamma-piṭaka
  • szanszkrit: Abhidharma-piṭaka
  • burmai: အဘိဓမ္မာပိဋကတ် Abidhamma Pitakat (əbḭdamà pḭdəɡaʔ)
  • mon: အဘိဓဝ်ပိတကတ (əpʰìʔtʰò pɔeʔtəkɔt)
  • thai: อภิธรรมปิฎก a-pi-tam-pi-dok
  • 論藏, 論蔵
    • kínai: Lùnzàng
    • japán: Ronzō
    • koreai: 논장, Nonjang
    • vietnami: Luận tạng, Tạng luận, tạng thứ ba trong ba tạng là kinh, luật và luận
  • mongol: Илт ном, Ilt nom
ácsárja - szó szerint: "tanító", a papnövendékek egyik tanítója - a másik tanító neve upádhjája
  • páli: ācariya[1]
  • szanszkrit: ācārya
  • burmai: ဆရာ szaja (sʰəjà)
  • shan: ဢႃႇၸရီႉယႃႉ atsariya (ʔaː˨ tsa˩ ri˥ jaː˥)
  • thai: อาจารย์ ajahn
  • 阿闍梨 vagy 阿闍梨耶
    • kínai: āshélí vagy āshélíyē
    • japán: ajari vagy ajariya
    • koreai: 아사리, asari vagy 아사리야 asariya
    • vietnami: a-xà-lê vagy a-xà-lê-da
adhitthána - eltökéltség, imádkozik, kíván
  • páli: Adhiṭṭhāna
  • szanszkrit:
  • burmai: အဓိဋ္ဌာန် (ədeɪʔtʰàɴ)
  • thai: อธิษฐาน ah-tid-taan
  • 決心 vagy 決意
    • kínai: Juéxīn, juéyì
    • japán: kesshin
    • koreai: 결심, gyeolsim vagy 결의, gyeolui
    • vietnami:
ágama - a Szútra-pitaka nem-mahájána felosztása
  • szanszkrit: Āgama
  • páli: Āgama (de általában az elnevezése nikája)
  • 阿含
    • kínai: Āhán
    • japán: Agon
    • koreai: 아함, Aham
    • vietnami: A-hàm
ahimsza - Az erőszakmentesség és az élet minden formája felé mutatott tisztelet mellett való elköteleződés. Az ahimszá gyakorlói gyakran vegetáriánusok vagy vegánok.
  • szanszkrit: ahiṃsā
  • páli: ahiṃsā
  • thai: อหิงสา 'ah-hing-sa'
  • 不害
    • kínai: bù hài
    • japán: fugai
    • koreai: 불해, bulhae
    • vietnami: bất hại
aksobhja
  • szanszkrit: Akṣobhya
  • mongol: ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ᠂ ᠦᠯᠦ ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠭᠴᠢ;
    Үл Хөдлөгч, Хөдөлшгүй;
  • 阿閦如來
    • kínai: Āchùrúlái
    • japán: Ashuku Nyorai

Ködelüsi ügei, Ülü hödelügci

álaja-vidzsnyána - lásd nyolcfajta tudatosság
  • szanszkrit: ālayavijñāna
  • tib: ཀུན་གཞི་རྣམ་པར་ཤེས་པ་
    kun gzhi rnam par shes pa
  • 阿賴耶識, 阿頼耶識
    • kínai: ālàiyēshí
    • japán: araya-shiki
    • koreai: 아뢰야식, aroeyasik
    • vietnami: a-lại-da thức
Amitábha - szó szerint a "Buddha végtelen fénye". A Tiszta Föld iskola fő Buddhája, de népszerű a mahájána irányzatban is. A kép fényből van, amely a bölcsesség formája - amely forma nélküli. Másik értelmezése: a Tathágata akadálytalan fénye, amely áthatol a tíz negyeden (Tan Luan, Shinran és más szerzetesek szerint).
  • szanszkrit: amitābha (szó szerint: "határtalan fény") és amitāyus (szó szerint: "határtalan élet")
  • 阿彌陀 vagy 阿彌陀佛, 阿弥陀 vagy 阿弥陀仏
    • kínai: Ēmítuó vagy Ēmítuó fó
    • japán: Amida vagy Amida-butsu
    • koreai: 아미타, Amita vagy 아미타불, Amitabul
    • vietnami: A-Di-Đà, A-Di-Đà Phật, vagy Phật A-Di-Đà
  • tib: འོད་དཔག་མེད།
  • mongol: ᠠᠮᠢᠨᠳᠠᠸᠠ᠂ ᠴᠠᠭᠯᠠᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ;
    Аминдаваа, Цаглашгүй гэрэлт;
    Amindava, Tsaglasi ügei gereltü
Amóghasziddhi
  • szanszkrit: Amoghasiddhi
  • tib: Dön yö drub pa
  • mongol: ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠨᠥᠭᠴᠢᠭᠰᠡᠨ᠂ ᠦᠢᠢᠯᠡ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡ᠋᠌᠋᠋ᠺᠴᠢ;
    Төгс Нөгчигсөн, Үйл Бүтээгч;
    Tegüs nögcigsen, Üyile Bütügegci
anágárika - A théraváda hagyományban egy fehér ruhás tanítvány, aki hónapokon át várakozik, hogy felvételt nyerjen papnövendékként (Srámanera).
  • páli: anāgarika
  • thai: อนาคาริก a-na-ka-rik
ánápánaszati - Tudatos légzés meditáció.
  • páli: ánápánaszati
  • szanszkrit: ānāpānasmṛti
  • burmai: အာနာပါန anapana (ànàpàna̰)
anatta - Az én-nélküliség fogalma, amely szerint minden jelenség mentes a független "én" természetétől. A dolgok csak más dolgok függvényében léteznek.
  • páli: anattā
  • szanszkrit: anātman
  • burmai: အနတ္တ anatta (ənaʔta̰)
  • shan: ဢၼတ်ႉတႃႉ (ʔa˩ nat˥ taː˥)
  • 無我
    • kínai: wúwǒ
    • japán: muga
    • koreai: 무아, mua
    • vietnami: vô ngã
aniccsa - Állandótlanság
  • páli: anicca
  • szanszkrit: anitya
  • burmai: အနိစ္စ aneissa (əneɪʔsa̰)
  • shan: ဢၼိၵ်ႈၸႃႉ (ʔa˩ nik˧ tsaː˥)
  • 無常
    • kínai: wúcháng
    • japán: mujō
    • koreai: 무상, musang
    • vietnami: vô thường
anuttara - Felül nem múlható tökéletes megvilágosodás. Az anuttara tantrák közé tartoznak a jogottara, a pradzsna, a kálacsakra tantra.
  • páli: anuttara
  • szanszkrit: anuttara
  • 阿耨多羅/阿耨多罗 (無上/无上)
    • kínai: Ānòuduōluó ("wǔshàng")
    • japán: anokutara
    • koreai: 아뇩다라, anyokdara
    • vietnami: A-nậu-đà-la (vô thượng)
    • Fi: Ylittämätön
anuttara szamjak szambodhi - felülmúlhatatlan, teljes, tökéletes megvilágosodás.
  • páli:
  • szanszkrit:
  • tib: ,
  • thai: อรหันต์ uh-ra-hann
  • 阿耨多罗三藐三菩提 (vagy 無上正等正覺)
    • kínai: ānòuduōluó sānmiǎosānpútí (vagy wúshàng zhèngděng zhèngjué)
    • japán: anokutara sanmyakusanbodai
    • koreai: 아뇩다라삼먁삼보리, Anyokdara sammyak sambori
    • vietnami: A-nậu-đà-la tam-miệu tam-bồ-đề, Vô-thượng chánh-đẳng chánh-giác, Sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
arhat - szó szerint: "az érdemes". Élő személy, aki elérte a megvilágosodás szintjét.
  • páli: arahat vagy arahant
  • szanszkrit: arhat vagy arhant
  • burmai: ရဟန္တာ yahanda (jaháɴdà)
  • shan: ရႁၢၼ်းတႃႇ rahanta (ra˩ haːn˦ taː˨)
  • tib: དགྲ་ཅོམ་པ་, dgra com pa
  • mongol: архад, arkhad
  • 阿羅漢
    • kínai: āluóhàn
    • japán: arakan
    • koreai: 아라한, arahan
    • vietnami: a-la-hán
Átadási vonal - A dharma tanítások hivatalos, történelmi átadási hagyományvonala, amely tanítóról száll tanítványra.
  • 傳承
átman - szó szerint: "önvaló", néha "lélek" vagy "ego". A buddhizmusban a fő tanítás szerint nem létezik az állandó lélek, amely csak a nem tudás által létrejött képzet eredménye, amely a szamszára okozója.
  • páli: atta
  • szanszkrit: ātman
  • burmai: အတ္တ atta (aʔta̰)
    • kínai:
    • japán: ga
    • koreai: 아, a
    • vietnami: ngã
Avalókitésvara - szó szerint: "aki hallja a világ szenvedő sírását". Az együttérzés bodhiszattvája (lásd még: Kannon)
  • szanszkrit: Avalokiteśvara
  • burmai: လောကနတ် lawka nat (lɔ́ka̰ naʔ)
  • tib: སྤྱན་རས་གཟིགས་ spyan ras gzigs
  • mongol: Жанрайсиг, Janraisig
  • 觀世音 vagy 觀音
    • kínai: Guānshì Yīn vagy Guān Yīn
    • japán: Kanzeon vagy Kannon
    • koreai: 관세음, Gwanse-eum vagy 관음, Gwaneum
    • vietnami: "Quan Thế Âm Bồ Tát" , "Quán Thế Âm Bồ Tát' vagy "Quan Âm"
avidjá - "tévelygés" vagy "nem-tudás"
  • szanszkrit: avidyā
  • páli: avijjā
  • burmai: အဝိဇ္ဇာ aweizza (əweɪʔ zà)
  • shan: ဢဝိၵ်ႉၸႃႇ awitsa (ʔa wik˥ tsaː˨)
  • thai: อวิชชา aa-wit-sha
  • tib: མ་རིག་པ་ ma rig-pa
  • 無明
    • kínai: wúmíng
    • japán: mumyō
    • koreai: 무명, mumyeong
    • vietnami: vô minh
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

B[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
bardo - szó szerint: "köztes állapot" vagy "köztes létállapot". A tibeti hagyományban a két élet közötti állapotot jelöli.
  • tib: བར་མ་དོའི་སྲིད་པ་ bar ma do'i srid pa
  • szanszkrit: antarābhava
  • mongol: зуурд, zuurd
  • 中有,中陰身
    • kínai: zhongyǒu
    • japán: chūu
    • koreai: 중유 jungyu vagy 바르도 bareudo
    • vietnami: trung hữu, trung ấm thân, thân trung-ấm
bhavacsakra/bhavacsakka - A szamszára kör alakú ábrázolása, más néven a létesülés kereke vagy létkerék.
  • páli: bhavacakka
  • szanszkrit: bhava-cakra
  • burmai: ဘဝစက် bawa set (bəwa̰ sɛʔ|IPA)
  • Mon: ဘဝစက်, (həwɛ̀ʔ cɛk)
  • shan: ၽဝႃႉၸၢၵ်ႈ (pʰa˩ waː˥ tsaːk˧|)
  • tib: སྲིད་པའི་འཁོར་ལ
  • mongol: Орчлонгийн хүрдэн, Orchlongiin khurden
  • 有輪
    • kínai: yǒulún
    • japán: ariwa
    • koreai: 유륜, yuryun
    • vietnami: hữu luân
bhante - Tisztelet kifejező szótag, amely a buddhista szerzeteseknek jár a théraváda hagyományban. Bhante - szó szerint "Tiszteletreméltó úr."
  • páli
  • burmai: ဘန္တေ bhante (bàɴdè)
bhava - létesülés, lét, létezés - A pratítja-szamutpáda tizedik láncszeme
  • páli, szanszkrit: bhava
  • burmai: ဘဝ bawa (bəwa̰)
  • Mon: ဘဝ (həwɛ̀ʔ|)
  • shan: ၽဝႃႉ (pʰa˩ waː˥)
  • thai: ภาวะ pa-wah
  • 有(十二因緣)
    • kínai: yǒu
    • japán: u
    • koreai: 유, yu
    • vietnami: hữu (thập nhị nhân duyên)
bhikkhu/bhikshu - szó szerint: "koldus". Buddhista szerzetes, pap.
  • páli: bhikkhu
  • szanszkrit: bhikṣu
  • burmai: ဘိက္ခု}} bheikkhu (beɪʔkʰù)
  • shan: ၽိၵ်ႈၶူႇ ([pʰik˧ kʰu˨])
  • tib: དགེ་སློང་ dge slong
  • mongol: гэлэн, gelen
  • thai: ภิกขุ bhikku
  • 比丘
    • kínai: bǐ qiū
    • japán: biku
    • koreai: 비구, bigu vagy 스님 seunim, also 중, jung (pejoratív)
    • vietnami: tỉ-khâu, tỉ-khưu vagy tì-kheo, tăng
bhikkhuni/bhikshuni - Buddhista apáca, papnő.
  • a bhikkhu szóból
  • páli: bhikkhuni
  • szanszkrit: bhikṣuni
  • burmai: ဘိက္ခုနီ bheikkhuni (beɪʔkʰùnì)
  • shan: ၽိၵ်ႈၶူႇၼီႇ}} (pʰik˧ kʰu˨ ni˨)
  • tib: དགེ་སློང་མ་ sde slong ma
  • mongol: гэлэнмаа, gelenmaa
  • thai: ภิกษุณี bhiksuni
  • 比丘尼
    • kínai: bǐqiūní"
    • japán: bikuni
    • koreai: 비구니, biguni, 여승 (女僧), yeoseung
    • vietnami: tỉ-khâu-ni, tỉ-khưu-ni vagy tì-kheo-ni, ni
bídzsa - szó szerint: "mag". A dolgok vagy okok eredetének metaforája, amelyet a jógácsára iskola tanításaiban használnak
  • szanszkrit: bīja
  • burmai: ဗီဇ biza (bì za̰)
  • 種子
    • kínai: zhŏngzi
    • japán: shūji
    • koreai: 종자, jongja
    • vietnami: chủng tử, hạt giống, hột giống
bodhi - felébredés, megvilágosodás
  • páli, szanszkrit: bodhi
  • burmai: ဗောဓိ bawdhi (bɔ́dḭ|IPA)
  • shan: ပေႃးထီႉ ([pɔ˦ tʰi˥])
  • thai: โพธิ์ poe
  • tib: བྱང་ཆུབ byang chub
  • mongol: бодь, bodi
  • 菩提
    • kínai: pútí
    • japán: bodai
    • koreai: 보리, bori
    • vietnami: bồ-đề, giác, giác ngộ
Bódhifa - A szent fügefa (Ficus religiosa), amely alatt Gautama Sziddhártha elérte a megvilágosodást
  • a fent említett bodhi szóból
  • burmai: ဗောဓိညောင် bawdhi nyaung (bɔ́ dḭ ɲàʊɴ)
  • shan: ၺွင်ႇပေႃးထီႉ (IPA-shn|ɲɔŋ˨ pɔ˦ tʰi˥|)
  • 菩提樹
    • kínai: Pútíshù
    • japán: Bodaiju
    • koreai: 보리수, Borisu
    • vietnami: Bồ-đề thụ, Bồ-đề thọ, cây Bồ-đề
bódhicsitta - A bodhiszattva motivációja.
  • páli, szanszkrit: bodhicitta
  • burmai: ဗောဓိစိတ္တ bawdhi seitta (bɔ́dḭ seɪʔ da̰)
  • tib: བྱང་ཆུབ་ཀྱི་སེམས་, byang chub kyi sems
  • mongol: бодь сэтгэл, bodi setgel
  • 菩提心
    • kínai: pútíxīn
    • japán: bodaishin
    • koreai: 보리심, borisim
    • vietnami: bồ-đề tâm
bodhiszattva - Akinek az a szándéka, hogy buddhává váljon, hogy minden érző lényt megszabadíthasson a szenvedéstől.
  • páli: bodhisatta
  • szanszkrit: bodhisattva
  • burmai: ဗောဓိသတ် bawdhi that (bɔ́ dḭ θaʔ)
  • Mon: တြုံ လၟောဝ် ကျာ် (kraoh kəmo caik)
  • thai: โพธิสัตว์ poe-ti-satt
  • tib: བྱང་ཆུབ་སེམས་དཔའ, byang chub sems dpaʼ
  • mongol: бодьсад(ва), bodisad(va)
  • 菩薩
    • kínai: púsà
    • japán: bosatsu
    • koreai: 보살, bosal
    • vietnami: bồ-tát
boghda - Szent, élő Buddha vagy bodhiszattva. A dzsebcundamba khutuktu címet jelöli, amelyet a legmagasabb buddhista mestereknek adnak, például boghda Congkapa, Panchen boghda
  • shan: ၽၵ်ႈၵဝႃႇ ([pʰak˧ ka˩ waː˨])
  • mongol: богд, bogd
  • tib: བོག་ད་ bogda
Buddha - Egy Buddha, például Buddha Gautama Sziddhártha.
  • from √budh: to awaken
  • páli, szanszkrit: buddha
  • burmai: ဗုဒ္ဓ bodha (boʊʔda̰)
  • shan: ပုၵ်ႉထႃႉ ([puk˥ tʰaː˥])
  • tib: སངས་རྒྱས sangs rgyas
  • mongol: бурхан, burhan
  • 佛, 仏, 仏陀
    • kínai:
    • japán: butsu vagy hotoke vagy budda
    • koreai: 불, Bul vagy 부처, Bucheo
    • vietnami: Phật vagy Bụt
buddha-természet - A keletkezés- és halálmentes buddha elem vagy lényegiség, amely megtalálható minden érző lényben, hogy elérhesse a megvilágosodást. Egy ; the innate (latent) Buddha essence (első sorban a tathagata-garbha szútrákban, a Tendai/Tientaj és nicsiren irányzatokban)
  • szanszkrit: buddha-dhatu, buddha-svabhāva, "tathagata-dhatu", vagy tathagata-garbha.
  • 佛性, 仏性
    • kínai: fóxìng
    • japán: busshō
    • koreai: 불성, bulseong
    • vietnami: Phật tính, Phật tánh, Cái tánh sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
buddhizmus
  • a √budh szóból: felébredni
  • páli, szanszkrit:
  • burmai: ဗုဒ္ဓဘာသာ boddha batha (boʊʔda̰ bàðà)
  • shan: ပုၵ်ႉထႃႉၽႃႇသႃႇ (puk˥ tʰaː˥ pʰaː˨ sʰaː˨|)
  • Mon: ဗုဒ္ဓဘာသာ (pùttʰɛ̀ʔ pʰɛ̀asa)
  • tib: ནང་བསྟན།
  • mongol: Бурханы Шашин, Burhanii Shashin
  • 佛教, 仏教
    • kínai: Fójiào
    • japán: bukkyō
    • koreai: 불교, bulgyo
    • vietnami: Phật-giáo
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

C[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
csetana - akarás
  • Pali: cetana
  • burmai: စေတနာ sedana sèdənà)
csetija - Szent tárgyat őrző ereklyehely.
  • Pali: cetiya
  • szanszkrit: caitya
  • burmai: စေတီ zedi zèdi)
  • Khm:
  • Mon: စေတဳ setaow cetɔe)
  • shan: ၸေႇတီႇ tseti (PA-shn|tse˨ ti˨|)
  • Sin: චෛත්යයය chedi
  • thai: เจดีย์ chedi
  • tib: མཆོད་རྟེན༏ mchod rten (csorten)
    • Zh: Ta
    • vietnami: Tháp
    • koreai: Tap
    • japán: 卒塔婆 sotōba

D[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
Dalai láma - szó szerint: "láma bölcsességgel, mint az óceán", Tibet világi és spirituális vezetője.
  • mongol: далай, dalai, szó szerint: "óceán"
  • Tibetan: ཏཱ་ལའི་བླ་མ་ taa-la'i bla-ma
  • 達賴喇嘛
    • kínai: Dálài Lǎma
    • japán: Darai Rama
    • koreai: 달라이 라마 dalai rama
    • vietnami: Đạt Lai Lạt Ma vagy Đạt-lại Lạt-ma
dána - Nagylelkűség vagy adás. A buddhizmusban a nagylelkűség gyakorlására is utal.
  • páli, szanszkrit: dāna
  • burmai: ဒါန dana dàna̰)
  • Mon: ဒါန tɛ̀anɛ̀ʔ) vagy ဒါန် [tàn])
  • thai: ทาน taan
  • 布施
    • kínai: bùshī
    • japán: fuse
    • koreai: 보시 bosi
    • vietnami: bố thí
  • mongol: өглөг
dákiní - A megvilágosodás ösvényét járó női buddhista gyakorló, akiket olykor mezítelenül ábrázolnak, amely az igazság szimbóluma.
  • szanszkrit: ḍākinī
  • tib: མཁའ་འགྲོ་མ་ mkha` `gro ma
  • mongol: дагина, dagina
  • 空行女, 荼枳尼天
    • kínai: khong xing mu
    • japán: Dakini-ten
    • koreai: 다키니 dakini vagy 공행녀 gonghaengnyeo
    • vietnami: không hành nữ
déva - többféle nem emberi lényre is utalhat, akik erőteljesebbek, tovább élnek és általában elégedettebb életet élnek, mint az átlagos ember.
  • Pāli and szanszkrit: deva
  • burmai: ဒေဝ dewa dèwa̰)
  • khmer: ទេព vagy preah (ព្រះ)
  • mongol: тэнгэр tenger
  • Mon: ဒေဝတဴ tewetao [tèwətao])
  • shan: တေႇဝႃႇ [a˨ wɔ˨])
    • Zh: tiān
    • koreai: cheon
    • japán: ten
    • vietnami: thiên
dhamma/dharma - Gyakran a buddhizmussal kapcsolatos tanokra utal, de lehet tágabb értelmezése is. Emellett fontos fogalom, amely a "fenomenológiai összetevőkkel kapcsolatos." Ez összezavarodáshoz vezethet és negatív másodlagos jelentésekhez.
  • from √dhṛ: to hold
  • páli: dhamma
  • szanszkrit: dharma
  • burmai: ဓမ္မ}} dhamma dəma̰)
  • Mon: ဓဝ်}} [thò])
  • thai: ธรรมะ tam-ma
  • tib: ཆོས་, chos
  • mongol: дээдийн ном, deediin nom
    • kínai:
    • japán:
    • koreai: beop
    • vietnami: pháp
dhammacsakka/dharmacsakra - A dharma szimbolikus megjelenítése - más néven a dharma kerék.
  • szanszkrit: dharmacakra
  • páli: dhammacakka
  • burmai: ဓမ္မစကြာ dhamma sekya dəməsɛʔtɕà)
  • tib: ཆོས་ཀྱི་འཁོར་ལོ, chos kyi ʼkhor lo
  • mongol: номын хүрдэн, momiin khurden
  • 法輪
    • kínai: Fǎlún
    • japán: hōrin
    • koreai: beopryun
    • vietnami: pháp luân
Dhammapada - Megversesített buddhista írás, amelyet hagyományosan Buddhának tulajdonítanak.
  • páli: Dhammapada
  • szanszkrit: Dharmapada
  • burmai: ဓမ္မပဒ Dhammapada dəma̰pəda̰)
  • 法句經
    • kínai: Fǎ jù jīng (egyszerűsített kínai: 法句经)
    • japán: Hokkukyō (sindzsitai: 法句経)
    • koreai:
    • vietnami: Kinh Pháp Cú
dhammapála/dharmapála - Rémisztő istenség, a dharma védelmezője.
  • szanszkrit: dharmapāla
  • páli: dhammapāla
  • tib: ཆོས་སྐྱོང་ chos skyong
  • mongol: догшид, dogshid; хангал, khangal
  • 護法
    • kínai: hùfǎ
    • japán: gohō
    • koreai: hobeop
    • vietnami: Hộ Pháp
dhammavinaja - A dharma és a vinaja (mintegy "tan és fegyelem") fogalmát együtt kezelik - lényegében a buddhista szerzeteseknek tanított tanok összessége.
  • mongol: суртгаал номхотгол, surtgaal nomkhotgol
dhjána lásd: jhána
  • páli: jhāna
  • szanszkrit: dhyāna
  • burmai: ဈာန် zan zàɴ)
  • Mon: ဇျာန် [chàn])
  • mongol: дияан, diyan
  • 禪 vagy 禪那, 禅 vagy 禅那
    • kínai: Chán vagy Chánnà
    • japán: Zen vagy Zenna
    • koreai: Seon
    • vietnami: Thiền vagy Thiền-na
Dípankara Buddha
  • páli: Dīpamkara
  • szanszkrit: Dīpankara
  • burmai: ဒီပင်္ကရာ dipankara dìpɪ̀ɴkəɹà)
  • thai: พระทีปังกรพุทธเจ้า
  • 燃燈佛
    • kínai: Rándēng Fo
    • japán: Nentōbutsu
dóan - A zen buddhizmusban a zazen kezdetét és végét jelző harangot megszólaltató személy.
  • japán: 堂行 dōan
dokuszán - Magán találkozó a zen tanítvány és mestere között. Ez a rinzai zen gyakorlat fontos része, mivel a tanítvány bizonyíthatja tudását.
  • japán: 独参 dokusan
  • 獨參
    • kínai: dúcān
    • koreai: dokcham
    • vietnami: độc tham
dudie - A kormány által kiállított hivatalos bizonyítvány szerzetesek részére.
  • 度牒
    • kínai: dùdié
    • japán: dochō
    • koreai: ??
    • vietnami: ??
dukkha - Szenvedés, elégedetlenség, stressz.
  • páli: dukkha
  • szanszkrit: duḥkha
  • burmai: ဒုက္ခ doukkha doʊʔkʰa̰)
  • shan: တုၵ်ႉၶႃႉ ([tuk˥ kʰaː˥])
  • thai: ทุกข์ took
  • tib: སྡུག་བསྔལ་}} sdug bsngal
  • mongol: зовлон, zovlon
    • kínai:
    • japán: ku
    • koreai: go
    • vietnami: khổ
dzogcsen - Minden érző lény természetes, belső állapota.
  • tibeti: རྫོགས་པ་ཆེན་པོ་ rdzogs pa chen po
  • szanszkrit: atiyoga
  • 大究竟
    • kínai: dàjiūjìng
    • japán: daikukyō
    • koreai: daegugyeong
    • vietnami: đại cứu cánh
dzsisa - A zen buddhizmusban a főpap tanítványa
  • japán: 侍者 jisha
dzsukai - Zen buddhista beavatási ceremónia, amely során a világi tanítvány letesz bizonyos esküket.
  • kínai: 受戒, shou jie
  • koreai: 수계, sugye
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

E[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
(helyes) éberség - Buddhista gyakorlat, amelyben a személy tudatosan megfigyeli a saját gondolatait és cselekedeteit a jelen pillanatban, megítélés nélkül. A nemes nyolcrétű ösvény hetedik lépése.
  • páli: (sammā)-sati
  • szanszkrit: (samyag)-smṛti
  • burmai: သတိ (thadi ðadḭ)
  • thai: สัมมาสติ samma-sati
  • 正念
    • kínai: zhèngniàn
    • japán: shōnen
    • vietnami: chính niệm
érdem
  • páli: puñña
  • szanszkrit: puṇya
  • burmai: ကုသိုလ် kutho kṵðò)
  • mon: ကုသဵု (kaoʔsɒ|) vagy ပိုန် [pɒn])
  • shan: ပုင်ႇၺႃႇ (puŋ˨ ɲaː˨|) vagy ၵူႉသူဝ်ႇ [ku˥ sʰo˨]) vagy ၵူႉသလႃႉ [ku˥ sʰa˩ laː˥])
  • 功徳
    • japán: kudoku
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

F[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
fukudo In Zen, term for person who strikes the han
  • japán: 副堂 fukudō
függő keletkezés, lásd pratítja-szamutpáda
  • páli: paṭicca-samuppāda
  • szanszkrit: pratītya-samutpāda
  • burmai: ပဋိစ္စသမုပ္ပါဒ် padeissa thamopad (pədeɪʔsa̰ θəmoʊʔpaʔ)
  • tibeti: rten.cing.'brel.bar.'byung.ba
  • mongol: шүтэн барилдлага suten barildlaga
  • 因縁, also 緣起, 縁起
    • kínai: yīnyuan, also yuánqǐ
    • japán: innen, also engi
    • koreai: 인연 inyeon, also 연기 yeongi
    • vietnami: nhân duyên, duyên khởi
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

G[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
gassó - Üdvözlési forma különböző buddhista hagyományban - illetve Ázsia sok részén - tenyerek összeszorítva az ujjak az ég felé mutatnak imádkozó állásban. Üdvözlést, tiszteletet, hálát és imádságot fejez ki. A japán singon buddhizmusban gassót mudraként vagy inkeiként (szimbolikus kéztartásként) használják. Lásd még: Andzsali Mudrá, Namaszté, Sampeah és Vai.
  • szanszkrit: anjali
  • 合掌
    • kínai: hézhǎng (more common to say 合十 héshí)
    • vietnami: hiệp chưởng
Gautama Buddha
  • páli: Gotama
  • szanszkrit: Gautama
  • burmai: ဂေါတမ (ɡɔ́dəma̰)
  • 瞿曇 悉達多
    • japán: Kudon Shiddatta
gese - Tibeti buddhista tudományos fokozat a gelugpa iskolában, amelyet hosszú tanulmányok elvégzése után lehet megszerezni (kilenc vagy akár több év).
  • tibeti: དགེ་ཤེས་
  • mongol: гэвш gevs
  • 格西
gongan - szó szerint: "közügy". Meditációs módszer, amelyet a csan/szon/zen hagyományokban használnak olyan problémára, amelyet racionálisan nem lehet megoldani - lásd: kóan
  • kínai: 公案 gōng-àn
  • 公案
    • japán: kōan
    • koreai: gong'an
    • vietnami: công án
Kuan Jin - Az együttérzés bodhiszattvája a kelet-ázsiai buddhizmusban - teljes nevén Guan Si Jin. Guan Jint Avalókitésvara női alakjának tekintik, azonban több megkülönböztető jellegzetességet is kapott.
  • kínai: 觀音 Guān Yīn vagy 觀世音 Guān Shì Yīn
  • 觀音 vagy 觀世音
    • japán: Kannon vagy Kanzeon
    • koreai: Gwaneum vagy Gwanse-eum
    • vietnami: Quan Âm vagy Quan Thế Âm
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

H[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
han - A zen kolostorokban található fatábla, amely a napkeltét, napnyugtát és a nap végét jelzi.
  • japán: 板
Három drágaság - Három dolog, amiben a buddhisták menedéket vesznek: a Buddha, a tanításai (dharma) és a közösség (szangha). Ezektől várnak útmutatást is viszonzásul (Lásd még: menedékvétel (buddhizmus))
  • páli: tiratana
  • szanszkrit: triratna
  • burmai: သရဏဂုံသုံးပါး (tharanagon thon ba θəɹənəɡòʊɴ θóʊɴ bá) OR ရတနာသုံးပါး (yadana thon ba jədənà θóʊɴ bá))
  • thai: ไตรรัตน์ trai-rut
  • tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum
  • mongol: чухаг дээд гурав chuhag deed gurav
  • 三寶
    • kínai: sānbăo
    • japán: sanbō
    • vietnami: tam bảo
Három korszak
  • A történelmi Buddha halála utáni időszak hármas felosztása: a Törvény Előbbi (vagy Korai) Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō), az első ezer év; a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō), a következő ezer év; és a Törvény Későbbi Napja (末法 kínai: mòfǎ; japán: mappō), amely 10 000 évig tart.
  • A korszakok a mahájána irányzat számára fontos, első sorban a Lótusz szútra gyakorlóinak - például a tientaj (tendai) és a nicsiren buddhisták. Ezek úgy tartják, hogy a különböző korokra különböző buddhista tanítások vonatkoznak, amiatt, hogy az emberek különböző képességek szerint képesek megérteni a tanításokat.
  • 三時
    • kínai: Sānshí
    • japán: Sanji
    • vietnami: Tam thời
három méreg vagy három tűz
A három nem üdvös cselekedet oka, amely negatív karmához vezet a három gyökér, klésa:
  1. kapzsiság (páli: lobha; szanszkrit: rāga; tibeti: འདོད་ཆགས་ 'dod chags)
  2. gyűlölet (Pali: doha; szanszkrit: dveṣa; tibeti: ཞེ་སྡང་ zhe sdang; mongol: урин хилэн, urin khilen; 瞋 kínai: chēn; japán: jin; vietnami: sân)
  3. tévelygés (páli: moha; szanszkrit: moha; tibeti: གཏི་མུག་ gti mug)
  • páli: kilesa (szennyeződések)
  • szanszkrit: kleśa
  • Sanskit: triviṣa
  • tibeti: düsum (dug gsum)
  • burmai: မီးသုံးပါး (mi thon ba mí θóʊɴ bá)
  • mongol: гурван хор, gurvan khor
  • 三毒
    • kínai: Sāndú
    • japán: Sandoku
    • vietnami: Tam độc
hínajána - szó szerint "kis szekér". A mahájána irányzat által formált jelző, azokra a buddhista tanokra, amelyekben a nirvánát Srávakabuddhakén vagy Pratjékabuddhaként érik el - nem pedig Szamjakszam-Buddhaként.
  • szanszkrit: hīnayāna
  • burmai: ဟီနယာန hinayana hḭna̰jàna̰)
  • 小乘 vagy 小乗, 二乘
    • kínai: Xiǎoshèng
    • japán: Shōjō
    • vietnami: Tiểu thừa
  • mongol: Бага хөлгөн, Baga hölgön
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

I[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
Ino (japán) - Szó szerint: "az öröm hozója a gyülekezet számára". Eredetileg a szanszkrit karmadana szóból, melynek szó szerinti jelentése "a viselkedés adományozója" (karma). A zen buddhizmusban a meditációs terem (szodo) felügyelője. A hat legfőbb templomi ügyintéző egyike.
  • japán: 維那
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

[1]

J[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
jána - Iskola vagy irányzat a buddhizmusban (szó szerint: "jármű")
  • páli: yāna
  • szanszkrit: yāna
    • kínai: shèng
    • japán:
    • vietnami: ??
jhána - Meditációs kontempláció, amelyet gyakrabban párosítanak a samatha gyakorlatokkal mint a vipasjánával. Lásd még: szamápatti, szamádhi
  • √dhyā-ból: gondolni vmi-re, elmélkedni, meditálni vmi-n
  • páli: jhāna
  • szanszkrit: dhyāna
  • burmai: ဈာန် zan zàɴ)
  • mon: ဇျာန် [chàn])
  • thai: ฌาน chaan
  • 禪 vagy 禪那, 禅 vagy 禅那
  • sinhala: ජාන jhāna
    • kínai: Chán vagy Chánnà
    • japán: Zen vagy Zenna
    • koreai: Seon
    • vietnami: Thiền vagy Thiền-na
  • mongol: дияан, diyan
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

K[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
Kakuszandha Buddha
  • páli: Kakusandha
  • szanszkrit: Krakkucchanda
  • burmai: ကကုသန် (Kakuthan ka̰kṵθàɴ)
  • 拘留孙佛
    • Zh: Jūliúsūn Fó
karma - szó szerint: "cselekvés". Az ok-okozat törtvénye a buddhizmusban.
  • a √kri szóból: tenni
  • szanszkrit: karma
  • páli: kamma
  • burmai: ကံ (kan kàɴ) vagy ကြမ္မာ (kyamma tɕəmà)
  • mon: ကံ ([kɔm])
  • shan: ၵျၢမ်ႇမႃႇ [kjaːm˨ maː˨) vagy ၵၢမ်ႇ [kaːm˨)
  • thai: กรรม gum
  • tibeti: ལས, las
  • mongol: үйлийн үр, uiliin ür
  • 業¹, 因果²
    • kínai: ¹, comm.: ²yīnguǒ
    • japán: , inga
    • koreai: 업 eob
    • vietnami: nghiệp
Kasszapa Buddha
  • páli: Kassapa

szanszkrit: Kasyapa

  • burmai: ကဿပ Kathapa (kaʔθəpa̰)
  • 迦葉佛
    • kínai: Jiāyè Fó
    • japán: Kashōbutsu
kensó - A zen buddhizmusban a megvilágosodást hívják így. A jelentése azonos a szatori kifejezéssel, azonban ezt a megvilágosodási élmény legelejének jelölésére szokták használni.
  • japán: 見性 kenshō
  • 見性
    • kínai: jiànxìng
    • vietnami: kiến tính
khjenpo vagy khenpo - Nyugati viszonylatban teológiai, filozófiai és pszichológiai doktorátusnak felel meg.
  • tibeti
khanti - Tolerancia, tökéletes tűrés
  • burmai: ခန္တီ khanti (kʰàɴ dì)
  • shan: ၶၼ်ႇထီႇ ([kʰan˨ tʰi˨])
  • thai: ขันติ kanti
  • 耐心
    • kínai: Nàixīn
    • vietnami:
kinhin - Zen sétáló meditáció
  • japán: 経行 kinhin vagy kyōgyō
  • 經行
    • kínai: jīngxíng
    • vietnami: ??
kóan Egy történet, kérdés, probléma vagy állítás, amely általában a racionális megértéstől távol esik, mégis az intuíció révén megfogható.
  • japán: 公案 kōan
  • 公案
    • kínai: gōng-àn
    • koreai: gong'an
    • vietnami: công án
ksanti - A türelem és tolerancia gyakorlása, azok irányában, akik nem feltétlenül érdemlik meg. Tudatosan választott - nem kényerűségből - türelemmel történő ajándékozás.
  • szanszkrit
  • 忍辱
    • japán: ninniku
Konágamana Buddha
  • páli és szanszkrit: Koṇāgamana
  • burmai: ကောဏာဂုံ Kawnagon (kɔ́nəɡòʊɴ)
  • 拘那含佛
    • kínai: Jūnàhán Fó
kjoszaku - A zen buddhizmusban a zazen során használatos lapos rúd, amellyel elűzik a fáradtságot vagy ennek segítségével érik el a szatorit.
  • japán: 警策 kyōsaku, amely keisaku a rinzai-ban
  • 香板
    • kínai: xiangban
középút - A szélsőséges nézetek és életvitel kerülésének gyakorlata.
  • páli: majjhimāpaṭipadā
  • szanszkrit: madhyamāpratipad
  • burmai: မဇ္ဇိမပဋိပဒါ myizima badi bada (mjɪʔzḭma̰ bədḭ bədà)
  • 中道
    • kNai: zhōngdào
    • japán: chūdō
    • vietnami: trung đạo
  • mongol: дундаж зам мөр, dundaj zam mör
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

L[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
láma - Tibeti tanító vagy mester, amely a szanszkrit "guru" megfelelője
  • tibeti: བླ་མ་ bla ma
  • szanszkrit: guru
  • 喇嘛
    • kínai: lǎma
    • japán: rama
    • vietnami: lạt-ma
  • mongol: лам, lam
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

M[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
madhjamaka - Buddhista filozófiai iskola, amelyet Nágárdzsuna alapított. Az iskola tagjait madhjamikáknak nevezik.
  • szanszkrit: mādhyamika
  • tib: དབུ་མ་པ་ dbu ma pa
  • mongol: төв үзэл, töv üzel
  • 中觀宗, 中観派
    • kínai: Zhōngguānzōng
    • japán: Chūganha
    • vietnami: Trung quán tông
mahábhúta - A hagyományos buddhista tudományban a négy fő elem
  • páli és szanszkrit: Mahābhūta
  • burmai: မဟာဘုတ် Mahabhot məhà boʊʔ)
mahámudrá - A valóság Nagy Pecsétje – Buddha ígérete arra, hogy ez a legmagasabb szintű tanítás (súnjata, szamszára valamint, hogy a kettő elválaszthatatlan). Főleg a Kagyüpa hagyományban tanítják, és a hívők szerint a tudat közvetlen tapasztalatát hozza.
  • szanszkrit: mahāmudrā
  • burmai: မဟာမုဒြာ maha modra məhà moʊʔdɹà)
  • tib: ཕྱག་རྒྱ་ཆེན་པོ་ chag-je chen-po
  • mongol: махамудра, mahamudra
  • 大手印
    • kínai: dàshŏuyìn
    • japán: daishuin
    • vietnami: đại thủ ấn
mahásziddha - szó szerint: hatalmas spirituális beteljesítés. A tantrikus buddhizmusban a jógi, akit gyakran azonosítanak azzal a személlyel, aki elérte a megvilágosodás szintjét.
  • szanszkrit: mahāsiddha
  • burmai: မဟာသိဒ္ဒ maha theidda məhà θeɪʔda̰)
  • thai: มหายาน
  • 大成就
    • kínai: dàchéngjiù
    • japán: daijōju
    • vietnami: đại thành tựu
mahájána - szó szerint: "nagy szekér". A buddhizmus egyik népszerű ága, amelyet hagyományosan Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnamban és Tajvanon gyakorolnak. A legfőbb céljuk a buddhaság vagy szamjakszambódhi elérése.
  • szanszkrit: mahāyāna
  • burmai: မဟာယာန mahayana məhàjàna̰)
  • 大乘 vagy 大乗
    • kínai: Dàshèng
    • japán: Daijō
    • vietnami: Đại thừa
  • mongol: Ikh khölgön
Maitréja - A következő időszak Buddhája
  • páli: Metteyya
  • szanszkrit: Maitreya
  • burmai: အရိမေတ္တေယျ arimetteya əɹḭmèdja̰)
  • shan: ဢရီႉမိတ်ႈတေႇယႃႉ [ʔa˩ ri˥ mit˧ ta˨ jɔ˥])
  • tibeti: བྱམས་པ, byams pa
  • mongol: Майдар, maidar
  • 彌勒 vagy 彌勒佛, 弥勒 vagy 弥勒仏
    • kínai: Mílè vagy Mílè Fó
    • japán: Miroku vagy Miroku-butsu
    • vietnami: Di-lặc vagy Phật Di-lặc
makjó - A zen buddhizmusban a kellemetlen, zavaró gondolatok thoughts vagy illúziók, amelyek a zazen során lépnek fel.
  • japán: 魔境 makyō
Mána - önteltség, arrogancia, helytelen értelmezés
  • páli és szanszkrit: Māna
  • burmai: မာန mana màna̰)
  • mon: မာန် man ([màn])
  • shan: မႃႇၼႃႉ ([maː˨ naː˥])
    • japán: man
mandala - A világegyetem spirituális és rituális szimbóluma.
  • szanszkrit: मण्डल Maṇḍala (szó szerint: "kör")
  • 曼荼羅
    • kínai: màntúluó
    • japán: mandara
    • vietnami: ??
mantra - Buddhista ének, amelyet a koncentráció segítése érdekében kántálnak, hogy végső célként elérjék a megvilágosodást. A legismertebb buddhista mantra valószínűleg az Om mani padme hum
  • szanszkrit: mantra
  • thai: มนตร์ moan
  • mongol: маань, тарни; maani, tarni
  • 咒, 真言
    • kínai: zou
    • japán: shingon, ju
    • vietnami: chân âm
Mappo - A törvény későbbi napja - az "elkorcsosulás" - amely állítólag Sákjamuni Buddha után 2000 évvel kezdődött és mintegy 10 000 évig tart. Azelőtt volt az ezer évig tartó a Törvény Korai Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō) és a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō). Az elkorcsosulás időszakában a káosz fog eluralkodni és az emberek nem lesznek képesek elérni a megvilágosodást. Lásd: Három korszak
  • japán: 末法 mappō
  • 末法
    • kínai: mòfǎ
    • vietnami: ??
menedékvétel - Amikor a buddhizmusban menedéket vesznek, az általában a három drágaságra vonatkozik (Buddha, dharma, szangha).
  • páli: saraṇa
  • szanszkrit: śaraṇa
  • burmai: သရဏဂုံ (tharanagon θəɹənəɡòʊɴ)
  • mongol: аврал, avral
  • tibeti: skyabs
  • thai: สรณะ sorana
  • 歸依
    • kínai: guīyī
    • japán: kie
    • vietnami: quy y
mettá - szerető kedvesség
  • páli:
  • szanszkrit:
  • burmai: မေတ္တာ myitta mjɪʔtà)
  • mon: မေတ္တာ [mètta])
  • shan: မိတ်ႈတႃႇ ([mit˧ taː˨]) vagy မႅတ်ႈတႃႇ ([mɛt˧ taː˨])
  • thai: เมตตา metta
    • kínai:
    • japán: ji
    • vietnami:
móksa - teljes megszabadulás
  • szanszkrit: mokṣa}
  • páli: vimutti
  • burmai: ဝိမုတ္တိ (wimouti wḭmoʊʔtḭ)
  • 解脱
    • kínai: jiětuō
    • japán: gedatsu
    • vietnami: giải thoát
mokugyo - A buddhista recitáció alapütemét adó fa hangszer, amelyet „fahal”-ként is emlegetnek
  • Japanese: 木魚 mokugyo
  • 木魚
    • kínai: mùyú
    • vietnami:
mondo - A zen buddhizmusban a tanító és tanítvány közötti rövid párbeszédet jelenti.
  • japán: 問答 mondō
  • 問答
    • kínai: wèndǎ
    • vietnami: ??
mudrá - szó szerint: "pecsét". Szertartásos kézmozdulat a kézfejjel és az ujjakkal meditáció közben.
  • szanszkrit: mudrā
  • burmai: မုဒြာ (modra moʊʔdɹà)
  • tib: ཕྱག་རྒྱ་ phyag rgya
  • mongol: чагжаа, chagjaa
  • 手印
    • kínai: sohyìn (vagy egyszerűen: yìn)
    • japán: shuin
    • vietnami: ấn
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

N[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
namo - Tisztelet és elkötelezettség kifejező szava, amelyet gyakran használnak együtt nevekkel, például egy Buddha nevével vagy szútrával (Nam(u) Mjóhó Renge Kyó). A kínai-japán nyelvekben a 帰命 kimyō kifejezés azt jelzi, hogy valaki feltette rá az életét, illetve teljesen elkötelezte magát.

származékok:

  • Namo Amitabha
  • páli: namo
  • szanszkrit: namaḥ vagy namas

származékok:

  • szanszkrit: namo-'mitābhāya
  • burmai: နမော (namaw nəmɔ́)
  • tibeti: ཕྱག་འཚལ་(ལོ), chag tsal (lo)
  • mongol: мөргөмү, mörgömü
  • 南無
    • kínai: nánmó
    • japán: namu vagy nam
    • koreai: namu
    • vietnami: nam-mô

származékok:

  • 南無阿弥陀佛
    • kínai: Nánmó Ēmítuó fó
    • japán: Namu Amida butsu
    • koreai: Namu Amita Bul
    • vietnami: Nam-mô A-di-đà Phật
  • 南無觀世音菩薩
    • kínai: Nánmó Guán Syr Yín Pū Sá
    • japán: Namu Kanzeon Butsu
    • koreai: Namu Gwan Se Eum Bo Sal
    • vietnami: Nam-mô Quan Thế Âm Bồ Tát
nekkhamma - Lemondás
  • páli:
  • szanszkrit:
  • burmai: နိက္ခမ (neikhama neɪʔkʰəma̰)
  • thai: เนกขัมมะ nekkamma
  • mongol: магад гарахуй, magad garahui
  • 出世
    • kínai: Chūshì
    • japán: shusse
    • vietnami:
nemes nyolcrétű ösvény
  1. Helyes szemlélet (páli: sammā-diṭṭhi; szanszkrit: samyag-dṛṣṭi; 正見 kínai: zhèngjiàn; vietnami: chính kiến)
  2. Helyes szándék (páli: sammā-saṅkappa; szanszkrit: samyak-saṃkalpa; 正思唯 kínai: zhèngsīwéi; vietnami: chính tư duy)
    Ez a kettő jelenti a bölcsesség ösvényét (páli: paññā; szanszkrit: prajñā)
  3. Helyes beszéd (páli: sammā-vācā; szanszkrit: samyag-vāk; 正語 kínai: zhèngyǔ; vietnami: chính ngữ)
  4. Helyes cselekedet (páli: sammā-kammanta; szanszkrit: samyak-karmānta; 正業 kínai: zhèngyè; vietnami: chính nghiệp)
  5. Helyes életmód (páli: sammā-ājīva; szanszkrit: samyag-ājīva; 正命 kínai: zhèngmìng; vietnami: chính mệnh)
    Ez a három jelenti az erény ösvényét (páli: sīla; szanszkrit: śīla)
  6. Helyes erőfeszítés (páli: sammā-vāyāma; szanszkrit: samyag-vyāyāma; 正精進 kínai: zhèngjīngjìn; vietnami: chính tinh tiến)
  7. Helyes éberség (páli: sammā-sati; szanszkrit: samyag-smṛti}}; 正念 kínai: zhèngniàn; vietnami: chính niệm)
  8. Helyes elmélyedés (páli: sammā-samādhi; szanszkrit: samyak-samādhi; 正定 kínai: zhèngdìng; vietnami: chính định)
    Ez a három jelenti a helyes elmélyedés ösvényét (páli, szanszkrit: samādhi)
  • páli: aṭṭhāṅgika-magga
  • szanszkrit: aṣṭāṅgika-mārga
  • burmai: မဂ္ဂင် (meggin mɛʔɡɪ̀ɴ)
  • thai: อริยมรรค ariya-mak
  • 八正道
    • kínai: Bāzhèngdào
    • japán: Hasshōdō
    • koreai: Paljeongdo
    • vietnami: Bát chính đạo
nirvána - A buddhizmusban kioltást, megszüntetést, azaz a legvégső megvilágosodást jelenti.
  • a niḥ-√vā szóból: kiolt
  • páli: nibbāna
  • szanszkrit: nirvana
  • burmai: နိဗ္ဗာန် (neibban neɪʔbàɴ)
  • thai: นิพพาน nípphaan
  • tib: མྱ་ངན་ལས་འདས་པ, mya-ngan-las-'das-pa
  • mongol: нирван, nirvan
  • 涅槃
    • kínai: Nièpán
    • japán: Nehan
    • koreai: Yeolban
    • vietnami: Niết-bàn
négy nemes igazság
  1. a dukkha (szenvedés, aggodalom, stressz) (szanszkrit: duḥkhāryasatya; burmai: ဒုက္ခ dokkha; thai: ทุกข์; 苦諦 kínai: kǔdì; japán: kutai; vietnami: khổ đế; mongol: зовлон, zovlon) igazsága
  2. a dukkha eredetének (szamudaja) igazsága (szanszkrit: samudayāryasatya; burmai: သမုဒယ thamodaya; thai: สมุทัย; 集諦 kínai: jídì; japán: jittai; vietnami: tập khổ đế; ; mongol: зовлонгийн шалтгаан, zovlongiin shaltgaan)
  3. a dukkha megszüntetésének (niródha) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhāryasatya; burmai: နိရောဓ niyawdha; thai: นิโรธ; 滅諦 kínai: mièdì; japán: mettai; vietnami: diệt khổ đế; mongol: гэтлэх, getlekh)
  4. A dukkha megszüntetéséhez vezető ösvény (márga) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhagāminī pratipad; burmai: မဂ် meg; thai: มรรค; 道諦 kínai: dàodì; japán: dōtai; vietnami: đạo đế; mongol: мөр, mör)
  • páli: cattāri ariya-saccāni
  • szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि catvāry āryasatyāni
  • burmai: သစ္စာလေးပါး (thissa lei ba θɪʔsà lé bá)
  • Khmr: អរិយសច្ចៈទាំង៤
  • 四諦, 四聖諦, 苦集滅道
    • kínai: Sìdì
    • japán: shitai, shishōtai, kujūmetsudō
    • vietnami: Tứ diệu đế
  • mongol: Хутагтын дөрвөн үнэн, khutagtiin dörvön unen
nikája - szó szerint: "kötet". A páli kánon buddhista szövegei.
  • páli: nikāya
  • szanszkrit: Āgama
  • burmai: နိကာယ (nikaya nḭkəja̰)
  • 部經
    • kínai: Bùjīng
    • japán: bukyō
    • vietnami: Bộ kinh
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

O[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
órjóki - A zen étkezési szertartáson használatos edények
  • Japanese: 応量器 ōryōki
osó - a zen buddhizmusban a szerzetesek megszólítása. Eredetileg a magas rangú papokra használták, ma már bármely papot jelölhet.
  • japán: 和尚 oshō
Ötszáz éves időszak - A buddhizmus három korszakának Buddha utáni ötös felosztása (三時繫念 kínai: sānshí; japán: sanji; vietnami: tam thời), amelynek a mahájána hívek számára a következő a jelentése:
  1. A megvilágosodás kora (解脱堅固 kínai: jiětuō jiāngù; japán: gedatsu kengo)
  2. A meditáció kora (禅定堅固 kínai: chándìng jiāngù; japán: zenjō kengo)
    Ez a két kor a Törvény Korai Napjába tartozik (正法時期 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō)
  3. Az olvasás, recitálás és hallgatás kora (読誦多聞堅固 kínai: sòngduōwén jiāngù; japán: dokuju tamon kengo)
  4. A templom és sztúpa építés kora (多造塔寺堅固 kínai: duōzào tǎsì jiāngù; japán: tazō tōji kengo)
    Ez a két kor a Törvény Középső Napjába tartozik (像法時期 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō)
  5. A konfliktus kora (闘諍堅固 kínai: zhēng jiāngù; japán: tōjō kengo) - a nyugtalanság, éhezés és egyéb természeti katasztrófák és ember alkotta szörnyűségek kora.
    Ez a kor a Törvény Kései Napjába tartozik (末法時期 kínai: mòfǎ; japán: mappō) amikor a (történelmi) Buddha tanításai elvesztik megszabadító erejüket, elenyésznek (白法隠没 kínai: báifǎméi; japán: byakuhō onmotsu) és egy új Buddha jelenik meg, hogy megmentse az embereket.
  • A három kor és az ötszáz éves időszak a Nagy Gyűlés (大集 kínai: dàjí; japán: Daishutu-kyō, Daijuku-kyō, Daijikkyō, vagy Daishukkyō) szútrában szerepel.
  • 五箇五百歲, 五箇五百歳
    • kínai: 五箇五百歲 wǔ ge wǔbǎi suì
    • japán: 五箇の五百歳 go no gohyaku sai
    • vietnami: ??
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

P[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
pabbaddzsa - A világi személy otthontalanságba távozása, hogy csatlakozzon a szerzetesek közösségéhez (szó szerint: "elmenni")
  • szanszkrit: pravrajya
  • Pali: Pabbajja
  • 出家
    • kínai: chūjiā
    • japán: shukke
    • vietnami: ??
panycsa szkandha - Az 5 szkandha (szanszkrit: Skandha, páli: khandha, jelentése magyarul: "összesség", "halom", "tömeg", "lét-csoport") a buddhista tudomány szerint a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik:
  1. "forma": páli, szanszkrit: rūpa; Bu: ရူပ yupa; 色 kínai: ; japán: shiki
  2. "érzés": páli, szanszkrit: vedanā; Bu: ဝေဒန wedana; 受 kínai: shòu; japán: ju
  3. "észlelés": páli: saññā; szanszkrit: saṃjñā; Bu: သညာ thinnya; 想 kínai: xiàng; japán:
  4. "késztetések": páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; Bu: သင်္ခါရ thinkhaya; 行 kínai: xíng; japán: gyō
  5. "maga a tudat": páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; Bu: ဝိညာဉ် winyin; 識 kínai: shí; japán: shiki
  • szanszkrit: pañca skandha
  • páli: pañca khandha
  • burmai: ခန္ဒာငါးပါး (khanda nga ba kʰàɴdà ŋá bá)
  • shan: ႁႃႈ ၶၼ်ႇထႃႇ ([haː˧ kʰan˨ tʰaː˨])
  • 五蘊, 五陰, 五薀
    • kínai: wǔyùn
    • japán: go-on, sometimes go-un
    • vietnami: ngũ uẩn
Pancsen láma - A gelug rendhez tartozó tibeti buddhista vallási vezető, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóság.
  • Tibetan: པན་ཆེན་བླ་མ་ pan-chen bla-ma
  • szanszkrit: paṇḍitaguru
  • mongol: Банчин Богд, Banchin Bogd
  • 班禪喇嘛
    • kínai: Bānchán Lǎma
    • japán: ??
    • vietnami: Ban-thiền Lạt-ma
panná - Lásd: pradzsná
  • szanszkrit:
  • burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà)
  • mon: ပညာ (pɔnɲa|)
  • shan: ပိင်ႇၺႃႇ (piŋ˨ ɲaː˨|)
  • Tibetan: ཤེས་རབ་ shes rab
  • mongol: билиг, bilig
  • 智慧 vagy 知恵 vagy 般若
    • kínai: Zhìhuì, zhīhuì, bōrě
    • japán: chie,hannya
    • vietnami:
paramártha - Az abszolút, a legvégső, avagy az egyetemes igazság, amely nem konvencionális. Lásd még: szamvriti
  • szanszkrit: paramārtha
  • burmai: ပရမတ် (paramat pəɹəmaʔ)
  • thai: ปรมัตถ์ paramutt
  • 真諦
    • japán: shintai
páramitá - szó szerint: "elérni a másik partot" - magyarul általában "tökéletesség." A mahájána gyakorlatokban a megvilágosodás, etika, türelem, erőfeszítés, elmélyedés és bölcsesség elérése.
  • páli: pāramī
  • szanszkrit: pāramitā
  • burmai: ပါရမီ (parami pàɹəmì)
  • mon: ပါရမဳ (parəmɔe)
  • thai: บารมี baramee
  • mongol: барамид, baramid
  • 波羅蜜 vagy 波羅蜜多
    • kínai: bōluómì vagy bōluómìduō
    • japán: haramitsu vagy haramita
    • vietnami: ba-la-mật vagy ba-la-mật-đa
parinibbana/parinirvána - A legvégső nibbana/nirvána.
  • a nibbana/nirvána szóból
  • páli: parinibbāna
  • szanszkrit: parinirvāṇa
  • burmai: ပရိနိဗ္ဗာန် (pareineibban pəɹeɪʔneɪʔbàɴ)
  • thai: ปรินิพพาน pari-nippaan
  • 般涅槃
    • kínai: bōnièpán
    • japán: hatsunehan
    • vietnami: bát-niết-bàn
pradzsnyápáramitá (a bölcsesség tökéletessége) - A pradzsnyápáramitá a mahájána buddhizmus egyik legfőbb koncepciója, amelynek gyakorlása és megértése a bodhiszattva út elengedhetetlen eleme.
  • a fenti páramitá ("tökéletesség") és az alábbi pradzsnyá/panná ("bölcseesség") szavakból
  • szanszkrit: prajñāpāramitā
  • páli: paññāparami
  • burmai: ပညာပါရမီ (pyinnya parami pjɪ̀ɴɲà pàɹəmì)
  • mon: ပညာပါရမဳ (pɔnɲa parəmɔe)
  • mongol: билиг барамид, bilig baramid
  • 般若波羅蜜 vagy 般若波羅蜜多
    • kínai: bōrě-bōluómì vagy bōrě-bōluómìduō
    • japán: hannya-haramitsu vagy hannya-haramita
    • vietnami: bát-nhã-ba-la-mật vagy bát-nhã-ba-la-mật-đa
pradzsnyá/panná - "bölcsesség", "belátás"
  • páli: paññā
  • szanszkrit: prajñā
  • burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà)
  • thai: ปัญญา pun-ya
  • tibeti: ཤེས་རབ་ shes rab
  • mongol: хөтлөх, khötlökh
  • 般若
    • kínai: bōrě vagy bānruò
    • japán: hannya
    • vietnami: bát-nhã
pratítja-szamutpáda - A "függő keletkezés" tana, amely szerint a jelenségek nem léteznek (vagy keletkeznek) más jelenségektől vagy feltételektől függetlenül.

A függő keletkezés egyik leghíresebb alkalmazása a tizenkét nidána vagy 12 oksági láncszem (szanszkrit: dvādaśāṅgapratītyasamutpāda; 十二因緣, 十二因縁 kínai: shíàr yīnyuán; japán: jūni innen; vietnami: thập nhị nhân duyên), which are:

  1. tévelygés (páli: avijjā; szanszkrit: avidyā; 無明 kínai: wúmíng; japán: mumyō; vietnami: vô minh; mongol: мунхрахуй, munhrahui)
  2. a tévelygés okozza a késztetéseket (páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; 行 kínai: xíng; japán: gyō; vietnami: hành; mongol: хуран үйлдэхүй, khuran uildehui)
  3. a késztetések okozzák a tudatosságot (páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; 識 kínai: shí; japán: shiki; vietnami: thức; mongol: тийн мэдэхүй, tiin medehui)
  4. a tudatosság okozza a név-és-formát (páli, szanszkrit: nāmarūpa; 名色 kínai: míngsè; japán: myōshiki; vietnami: danh sắc; mongol: нэр өнгө, ner öngö)
  5. Na név-és-forma okozza a hat érzékterületet (páli: saḷāyatana; szanszkrit: ṣaḍāyatana; 六入 vagy 六処 kínai: liùrù; japán: rokunyū vagy rokusho; vietnami: lục căn; mongol: төрөн түгэхүй, törön tugehui)
  6. a hat érzékterület okozza a kapcsolódást (páli: phassa; szanszkrit: sparśa; 觸, 触 kínai: chù; japán: soku; vietnami: xúc; mongol: хүрэлцэхүй, khureltsehui)
  7. a kapcsolódás okozza az érzést (páli, szanszkrit: vedanā; 受 kínai: shòu; japán: ju; vietnami: thụ; mongol: сэрэхүй, serehui)
  8. az érzés okozza a sóvárgást (páli: taṇhā}}; szanszkrit: tṛṣṇā; 愛 kínai: ài; japán: ai; vietnami: ái; mongol: хурьцахуй, khuritsahui)
  9. a sóvárgás okozza a ragaszkodást (páli, szanszkrit: upādāna; 取 kínai: ; japán: shu; vietnami: thủ; mongol: авахуй, avahui)
  10. a ragaszkodás okozza a létesülést (páli, szanszkrit: bhava; 有 kínai: yǒu; japán: u; vietnami: hữu; mongol: сансар, sansar)
  11. a létesülés okozza a születést (páli, szanszkrit: jāti; 生 kínai: shēng; japán: shō; vietnami: sinh; mongol: төрөхүй, töröhui )
  12. a születés vezet az öregedéshez és a halálhoz (páli, szanszkrit: jarāmaraṇa; 老死 kínai: láosǐ; japán: rōshi; vietnami: lão tử; mongol: өтлөх үхэхүй, ötlöh uhehui)
  • páli: paṭicca-samuppāda
  • szanszkrit: pratitya-samutpāda
  • burmai: ပဋိစ္စသမုပ္ပါဒ် (padeissa thamopad pədeɪʔsa̰ θəmoʊʔpaʔ)
  • tibeti: རྟེན་ཅིང་འབྲེལ་བར་འབྱུང་བ་ rten cing `brel bar `byung ba
  • mongol: шүтэн барилдлага, shuten barildlaga
  • 緣起 (úgy tartják, hogy a 因 rövidítése), 縁起
    • kínai: yuánqǐ
    • japán: engi
    • vietnami: duyên khởi
  • Also called 因緣, 因縁
    • kínai: yīnyuán
    • japán: innen
    • vietnami: nhân duyên
Pratjéka-Buddha/Paccséka-Buddha - szó szerint: "egyedülálló Buddha", aki saját magától éri el a megvilágosodást.
  • páli: paccekabuddha
  • szanszkrit: pratyekabuddha
  • burmai: ပစ္စေကဗုဒ္ဓါ (pyiseka boddha pjɪʔsèka̰ boʊʔdà)
  • 辟支佛
    • kínai: Bìzhī Fó
    • japán: Hyakushibutsu
    • vietnami: Bích-chi Phật
purisza - A gyakorló buddhista közösség egésze - a szangha és a világi gyakorlók.
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

R[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
Rámutató tanítás - A tudat természetébe való közvetlen beavatás a mahámudrá és a dzogcsen hagyományvonalakban. A gyökér guru az a mester, aki a beavatást adja a tanítvány részére.
  • tibeti: ངོ་སྤྲོད་ ngo-szprod
Ratnaszambhava
  • szanszkrit: Ratnasambhava
  • tibeti: རིན་ཆེན་འབྱུང་གནས Rincsen dzsung ne
  • mongol: ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠭᠠᠷᠬᠣ ᠢᠢᠨ ᠣᠷᠣᠨ᠂ ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ;
    Эрдэнэ гарахын орон, Төгс Эрдэнэ;
    Erdeni garkhu yin oron, Tegüs Erdeni
  • 寶生佛, 宝生如来
    • japán: hósó njorai
Rigpa - Az a tudás a dolgok való természetének megértése után.
  • tibeti: རིག་པ (rig pa)
  • szanszkrit: विद्या (vidjá)
rinpocse - szó szerint: "az értékes". Tiszteletre méltó tibeti lámáknak járó elismerő cím.
  • tibeti: རིན་པོ་ཆེ་, rin-po-cse
  • mongol: римбүчий, rimbucsii
  • 仁波切
    • kínai: rénbōqiē
    • japán: リンポチェ rinpoche
    • vietnami: ??
Rinzai - Zen szekta, amely kihangsúlyozza a kóan tanulmányokat. Az alapító a kínai Linji mester volt.
  • japán: 臨済宗 rinzai-sú
  • 臨濟宗
    • kínai: Línjì-zōng
    • vietnami: Lâm Tế tông
Rohacu - Buddha megvilágosodásának tiszteletet állító hagyományos ünnepnap. Vagy december 8-án, vagy a holdnaptár 12. hónapjának 8. napján.
  • japán: 臘八 róhacu vagy rohacsi
rósi - szó szerint: "mester" - zen mesterek tiszteletre méltó címe a tinzai és az obaku szektákban.
  • japán: 老師 rósi
  • 禅師
    • kínai: '’csan si (szó szerint: öreg mester)
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

S[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
szaccsa - Igazság
  • szanszkrit: szatja
  • burmai: သစ္စာ (thissza)
  • mon: သစ္စ (sɔtcɛʔ)
  • shan: သဵတ်ႈၸႃႇ (sʰet˧ tsaː˨)
  • thai: สัจจะ sadja
    • kínai: csen
    • japán: sin
    • vietnami:
számanera/srámanera - Papnövendék fiú, aki egy éven át, vagy 20 éves korig marad növendék - ezután lehet belőle bhikkhu (szerzetes).
  • szanszkrit: srámanera
  • burmai: (ရှင်)သာမဏေ ((sin) thamane (ʃɪ̀ɴ) θàmənè)
  • Mon: သာမ္မဏဳ ([samənɔe])
  • shan: သႃႇမၼေႇ (sʰaː˨ mne˨)
  • thai: สามเณร sama-naen
  • 沙彌
    • kínai: sa-mi
    • japán: sami
    • vietnami: ??
szamatha - Nyugodtság meditáció, amely különbözik a vipasszaná meditációtól
  • páli: szamatha
  • szanszkrit: samatha
  • burmai: သမထ}} thamahta θəmətʰa̰|IPA}})
  • thai: สมถะ szamatha
  • 舍摩他
    • kínai: se-mo-ta
    • japán: ??
    • vietnami: ??
szamszára - A buddhizmusban a szamszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata, amely a közönséges lények énhez és tapasztaláshoz való ragaszkodásából és berögzüléseiből fakad.
  • páli, szanszkrit: szamszára
  • burmai: သံသရာ (thanthaja θàɴðəjà)
  • thai: สังสารวัฏ szung-szara-vat
  • tib: འཁོར་བ khor ba
  • burmai: သံသရာ
  • mongol: орчлон, orchlon
  • 輪迴, 輪廻
    • kínai: lun-huj
    • japán: rinne
    • vietnami: luân hồi
szamu - A zen gyakorlatok során végzett munkavégzés.
  • japán: 作務 samu
  • 作務
    • kínai: cuo-vu
    • vietnami: ??
szamvriti - A konvencionális igazság, amely nem abszolút vagy egyetemes (paramártha)
  • szanszkrit: saṃvriti
  • burmai: သမ္မုတိ (thamudi θəmṵdḭ)
  • thai: สมมุติ sommoot
  • 俗諦
    • japán: zokutai
szangha - A buddhista szerzetesek és apácák közössége. Tanítók és tanítványok.
  • szanszkrit: saṅgha
  • burmai: သံဃာ (thangha θàɴɡà)
  • mon: သဳလ (sɛŋ)
  • shan: သၢင်ႇၶႃႇ (sʰaːŋ˨ kʰaː˨)
  • thai: สงฆ์ szong
  • tibeti: ཚོགས་ཀ་མཆོག tsog gyu chog
  • mongol: хуврагийн чуулган, khuvragiin chuulgan
  • 僧團
    • kínai: szeng tuan
    • japán: , sórjó
    • vietnami: tăng già
Szánlun - A mádhjamaka iskola alapjaira támaszkodó buddhista filozófiai iskola.
  • kínai: 三論 sānlùn
  • 三論宗
    • kínai: Szan-lun-cung
    • japán: Szanron-sú
    • vietnami: Tam luận tông
szanzen A zen buddhizmus több iskolájában szokásos hivatalos meghallgatás - hasonlatos a dokuszan-hoz.
  • japán
szatori - Megvilágosodás, megértés (japán).
  • japán: 悟り szatori
    • kínai: vu
    • vietnami: ngộ
szajadav - Burmai meditációs mester.
  • burmai: ဆရာတော် (szajadav sʰəjàdɔ̀)
seicsu - A zen buddhista naptár egyik tartós, formális szerzetesi képzési időszaka, amelynek jellegzetes részei az egy hetes Daiszessin és a szanzen.
  • japán: 制中 seicsu
szessin - Zen elvonulási gyakorlat, amely alkalmával a gyakorlók napokig együtt meditálnak, esznek és dolgoznak.
  • japán: 接心, 摂心
  • 佛七
    • kínai: '’fo-csi
  • 坐臘/坐腊
    • kínai: cuo-la
sikantaza - Az ülésen való koncentráció gyakorlata a japán zen buddhizmus szótó iskolájában.
  • japán: 只管打座
  • 默照
    • kínai: mo-csao
súnjata - Üresség. Lásd még: Nágárdzsuna
  • páli: suññatā
  • szanszkrit: śūnyatā
  • burmai: သုည (' θòʊɴɲa̰)
  • shan: သုင်ႇၺႃႉ (sʰuŋ˨ ɲaː˥)
  • tib: stong pa nyid
  • mongol: хоосон чанар, khooson chanar
    • kínai: kung
    • japán:
    • vietnami: tính Không
Szikhí Buddha - A tudás Buddhája.
  • páli: Sikhī Buddha
  • szanszkrit: Śikhīn Buddha
  • japán: Siki Bucu
síla - "Morál", "moralitás", "etika": előírás
  • páli: sīla
  • szanszkrit: śīla
  • burmai: သီလ (thila θìla̰)
  • mon: သဳ}} sɔelaʔ|}})
  • shan: သီႇလႃႉ (sʰi˨ laː˥)
  • thai: ศีล seen
  • 尸羅,戒
    • kínai: csie
    • japán: kai
    • vietnami: giới
  • mongol: шагшаабад, shagshaabad
szótó A japán zen buddhizmus egyik iskolája, amelynek fő gyakorlata a sikantaza. Lásd még: Dógen
  • japán: 曹洞宗 Sōtō-shū
  • 曹洞宗
    • kínai: Cao-tung-cung
    • vietnami: Tào Động tông
tárház-tudat - Az alap tudat (álaja-vidzsnjána), amelyet a jógácsára buddhizmus tanába tartozik.
  • páli, szanszkrit: ālayavijñāna
  • 阿頼耶識
    • kínai: aje-si
    • japán: arajasiki
    • vietnami: a-lại-da thức
szukha - Elégedett boldogság, öröm.
  • páli: sukha
  • szanszkrit: sukha
  • burmai: ??
  • mon: ??
  • mongol: ??
    • kínai:
    • japán: ??
    • vietnami: ??
szútra - Írás, amely eredetileg rövid, aforizmás mondások gyűjteménye volt.
  • a √siv szóból: varrni
  • szanszkrit: sutra
  • páli: sutta
  • burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ)
  • mon: သုတ် (sɔt)
  • mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧)
  • thai: สูตร soothe
  • mongol: судар, sudar
  • 經, 経
    • kínai: csing
    • japán: kjó
    • vietnami: kinh
Szutta-pitaka - Buddha tanításait tartalmazó Tipitaka, hármas kosár, második része.
  • páli: Sutta-piṭaka
  • szanszkrit: Sūtra-piṭaka
  • burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ)
  • Mon: သုတ် (sɔt)
  • Mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧)
  • mongol: Судрын аймаг Sudriin aimag
  • 經藏, 経蔵
    • kínai: csing-cang
    • japán: kjózó
    • vietnami: Kinh tạng
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

T[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
tangarjó - A zen kolostorokba való belépés előtti várakozás a kapuban, amely egy naptól hetekig is eltarthat.
  • japán: 旦過寮 
tanhá - Sóvárgás vagy vágy.
  • páli: taṇhā
  • szanszkrit: tṛṣṇā
  • burmai: တဏှာ (tahna tən̥à)
  • thai: ตัณหา tunha
  • mongol: хурьцахуй, khuritsahui
    • kínai: ài
    • japán: ai
    • Kr: 애 ae
    • vietnami: ái
Tanto A zen buddhizmusban a templom egyik legfőbb vezetője. A két tiszt egyike.[2]
  • japán:単頭
tantra - Ezoterikus vallásos gyakorlatok, amelybe bele tartozik a jóga, mantra, stb. Lásd még: vadzsrajána.
  • szanszkrit: tantra
  • mongol: тарнийн ёс, дандар, tarniin yos, dandar
  • 續部,怛特羅
    • kínai: dátèluó
    • japán: ??
    • vietnami: đát-đặc-la
Tathágata - Buddha tíz tanítványa közül az egyik.
  • szanszkrit: tathāgata; The "Thus-Gone One"
  • burmai: တထာဂတ (tahtagata ta̰tʰàɡəta̰)
  • thai: ตถาคต tatha-kohd
  • mongol: түүнчлэн ирсэн, tuunchlen irsen
  • 如来
    • kínai: rúlái
    • japán: nyorai
    • vietnami: như lai
tathágata-garbha - Buddha-természet avagy a megvilágosodás magja.
  • szanszkrit: tathāgatagarbha
  • 佛性, 仏性
    • kínai: fóxìng
    • japán: busshō
  • Also 覚性
    • kínai: juéxìng
    • japán: kakushō
    • vietnami: giác tính
  • illetve: 如来藏, 如来蔵
    • kínai: rúláizàng
    • japán: nyuoraizō
    • vietnami: như lai tạng
teisó - Egy zen mester bemutatója a szessin időszakában.
  • japán: 提唱 teishō
tenzo - Zen szakácsa a szessin időszakában. A zen templomokban a konyhával megbízott tiszt.
  • japán: 典座 tenzo
  • 典座
    • kínai: diǎnzuò
    • vietnami: điển toạ
théraváda - szó szerint: "az idősebbek szavai". A buddhizmus legnépszerűbb formája Délkelet-Ázsiában és Srí Lankán.
  • páli: theravāda
  • szanszkrit: sthaviravāda
  • burmai: ထေရဝါဒ (hterawada tʰèɹa̰wàda̰ vagy tʰèja̰wàda̰)
  • thai: เถรวาท tera-waad
  • 上座部
    • kínai: shàngzuòbù
    • japán: jōzabu
    • vietnami: Thượng toạ bộ
théra vagy théri - szó szerint: "idősebb". Szerzetesek és apácák megtisztelő címe a théraváda hagyományban.
  • páli: thera
  • burmai: ထေရ (htera tʰèɹa̰)
tientaj/tendai - Kínai mahájána iskola, amelyben a Lótusz szútra kiemelt szerepet kapott.
  • kínai: 天台 tiāntái
  • 天台宗
    • kínai: tiāntái zōng
    • japán: tendai-shū
    • vietnami: Thiên Thai tông
Tiszta Föld buddhizmus - A mahájána buddhizmus egyik jelentős iskolája, főként Kelet-Ázsiában. A Tiszta Föld buddhizmusban a cél újjászületni Amitábha Buddha nyugati paradicsomában (szukhávatí).
  • 净土宗(Ch), 浄土教(Jp)
    • kínai: Jìngtǔ-zōng
    • japán: Jōdo-kyo
    • koreai: Jeongtojong
    • vietnami: Tịnh độ tông
trailokja - A világ három régiója:
  1. Kámaloka vagy Kamadhatu: érzéki vágyak világa (szanszkrit, páli: kāmaloka, kāmadhātu; tibeti: འདོད་ཁམས་ `dod khams; mongol: амармагийн орон, amarmagiin oron; 欲界 kínai: yùjiè, japán: yokkai vietnami: dục giới)
  2. Rúpaloka vagy Rúpadhatu: forma világa (szanszkrit: rūpaloka, rūpadhātu; tibeti: གཟུགས་ཁམས་ gzugs khams; mongol: дүрстийн орон, durstiin oron; 色界 kínai: sèjiè; japán: shikikai , vietnami: sắc giới)
  3. Arúpaloka vagy Arupadhatu: forma nélküli világ (szanszkrit: arūpaloka, arūpadhātu; tibeti: གཟུགས་མེད་ཁམས་ gzugs med khams; mongol: дүрсгүйн орон, dursquin oron; 無色界 kínai: wú sèjiè, japán: mushikikai vietnami: vô sắc giới)
  • szanszkrit: triloka
  • páli: tisso dhātuyo
  • tibeti: ཁམས་གསུམ་ khams gsum
  • mongol: гурван орон, gurvan oron
  • 三界
    • kínai: sānjiè
    • japán: sangai
    • vietnami: tam giới
trikája - Buddha három "teste":
  • Dharma-kája (szanszkrit: dharmakāya; 法身 kínai: fǎshēn; japán: hosshin; vietnami: pháp thân)
  • Szambhoga-kája (szanszkrit: saṃbhogakāya; 報身 kínai: bàoshēn; japán: hōshin; vietnami: báo thân)
  • Nirmána-kája (szanszkrit: nirmāṇakāya; 應身,化身,応身 kínai: yìngshēn; japán: ōjin; vietnami: ứng thân)
  • szanszkrit: trikāya
  • 三身
    • kínai: sānshēn
    • japán: sanjin
    • vietnami: tam thân
Tripitaka - A "három kosár" - buddhista szövegeket tartalmazó kánon (páli)
  • Vinaja-pitaka (páli, szanszkrit: Vinaya-piṭaka; tibeti: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ `dul ba`i sde snod; mongol: винайн аймаг сав vinain aimag sav; 律藏, 律蔵 kínai: lǜzàng; japán: Ritsuzō; vietnami: Luật tạng)
  • Szutta-pitaka (páli: Sutta-piṭaka; szanszkrit: Sūtra-piṭaka; tib: མདོ་སྡེའི་སྡེ་སྣོད་ mdo sde`i sde snod; mongol: судрын аймаг сав sudriin aimag sav; 經藏, 経蔵 kínai: jīngzàng; japán: Kyōzō; vietnami: Kinh tạng)
  • Abhidhamma-pitaka (páli: Abhidhamma-piṭaka; szanszkrit: Abhidharma-piṭaka; tib: མངོན་པའི་སྡེ་སྣོད་ mngon pa`i sde snod; mongol: авидармын аймаг сав avidarmiin aimag sav; 論藏, 論蔵 kínai: lùnzàng; japán: Ronzō; vietnami: Luận tạng)
  • páli: tipiṭaka
  • szanszkrit: tripiṭaka
  • burmai: တိပိဋက (Tipitaka tḭpḭtəka̰)
  • thai: ไตรปิฎก Traipidok
  • སྡེ་སྣོད་་གསུམ, sde snod gsum
  • mongol: гурван аймаг сав, gurvan aimag sav
  • 三藏, 三蔵
    • kínai: Sānzàng
    • japán: Sanzō
    • koreai: Samjang
    • vietnami: Tam tạng
Triratna/Tiratana - Lásd: Három drágaság
  • páli: tiratana
  • szanszkrit: triratna
  • tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum
  • mongol: гурван эрдэнэ, gurvan erdene
trsna - Lásd: tanhá
tulku - Újjászületett tibeti tanító
  • tibeti: སྤྲུལ་སྐུ་ tulku
  • mongol: хувилгаан, khuvilgaan
  • 再來人 (轉世再來的藏系師長)
    • kínai: Zài lái rén
    • japán: keshin
    • vietnami: hoá thân
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

U[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
upádána - Ragaszkodás, a pratítja-szamutpáda 12 oksági láncszeme közül a kilencedik.
  • páli, szanszkrit: upādāna
  • burmai: ဥပါဒါန် (upadan ṵpàdàɴ)
  • shan: ဢူႉပႃႇတၢၼ်ႇ (ʔu˥ paː˨ taːn˨)
  • thai: อุปาทาน u-pa-taan
  • tibeti: ལེན་པ, len pa
  • mongol: авахуй, avahui
  • 取(十二因緣第九支)
    • kínai:
    • japán: shu
    • vietnami: thủ
Upaddzshaja - Spirituális tanító Indiában és Nepálban.
  • páli: Upajjhaya
  • szanszkrit: upādhyāy
  • burmai: ဥပဇ္ဇာယ်ဆရာ (Upyizesaya ṵ pjɪʔzèsʰajà)
upászaka - A buddhizmus világi gyakorlója (férfi).
  • szanszkrit: upāsaka
  • burmai: ဥပါသကာ (upathaka ṵpàθəkà)
  • Mon: ဥပါသကာ (ʊʔpasəka)
  • thai: อุบาสก u-ba-sok
  • 近事男, 優婆塞
    • kínai: jìnshìnán
    • japán: ubasoku
    • vietnami: cận sự nam
upásziká - A buddhizmus világi gyakorlója (nő).
  • burmai: ဥပါသိကာ (upathika ṵpàθḭkà)
  • thai: อุบาสิกา u-ba-sika
  • 近事女, 優婆夷
    • kínai: jìnshìnǚ
    • japán: ubai
    • vietnami: cận sự nữ
upaja - Célszerűség, azonban nem feltétlenül legvégső igazság. Eredetileg más iskolák lekicsinylő jelzőjeként használták, amelyekből hiányzott az egyetemes igazság. Később a saját iskoláikra is használták, hogy a gyakorlók ne kötődjenek a saját tanaikhoz.
  • szanszkrit: upāya
  • burmai: ဥပါယ် (upe ṵ pè)
  • tibeti: ཐབས, thabs
  • mongol: арга, arga
  • 方便
    • kínai: fāngbiàn
    • japán: hōben
    • vietnami: phương tiện
upekkhá - Egykedvűség
  • páli: upekkhā
  • szanszkrit: upekṣā
  • burmai: ဥပက္ခာ (upyikkha ṵpjɪʔkʰà)
  • thai: อุเบกขา u-bek-kha
  • tibeti: བཏང་སྙོམས་, btang snyoms
  • mongol: тэгшид барихуй, tegshid barihui
  • 镇定,沉着, 捨
    • kínai: Zhèndìng, chénzhuó
    • japán: sha
úrná - A szemöldökök közötti szőrbodor.
  • szanszkrit: urna
  • mongol: билгийн мэлмий, bilgiin melmii
  • 白毫
    • japán: byakugō
újjászületés - A tudat folytonossága halál után, majd összekapcsolódása egy új formával.
  • páli: punabbhava
  • szanszkrit: punarbhava
  • 輪廻
    • kínai: lunhui
    • japán: rinne
    • vietnami: luân hồi
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

V[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
vadzsrajána - A hínajána és mahájána mellett a buddhizmus harmadik legnépszerűbb irányzata.
  • szanszkrit: vajrayāna, lit. "diamond vehicle"
  • burmai: ဝဇိရယာန (wazeirayana wəzeiɹa̰ jàna̰)
  • thai: วชิรญาณ wachira-yaan
  • mongol: Очирт хөлгөн, ochirt khölgön
  • 金剛乘
    • kínai: Jīngāng shèng
    • japán: Kongō jō
    • vietnami: Kim cương thừa
Vairócsana,
  • szanszkrit: वैरोचन
  • tibeti: རྣམ་པར་སྣང་མཛད། rNam-par-snang mdzad
  • mongol: ᠪᠢᠷᠦᠵᠠᠨ ᠠ᠂ ᠮᠠᠰᠢᠳᠠ ᠋᠋ᠭᠡᠢᠢᠭᠦᠯᠦᠨ ᠵᠣᠬᠢᠶᠠᠭᠴᠢ᠂ ᠭᠡᠭᠡᠭᠡᠨ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ;
    Бярузана, Машид Гийгүүлэн Зохиогч, Гэгээн Гэрэлт;
    Biruzana, Masida Geyigülün Zohiyaghci, Gegegen Gereltü
  • 毗盧遮那佛, 大日如來
    • kínai: Pílúzhēnàfó
    • japán: Dainichi Nyorai, Birushana-butsu
Vászaná - Karmikus hatások.
  • páli és szanszkrit: Vāsanā
  • burmai: ဝါသနာ (wathana wàðanà)
  • 習気
    • japán: jikke
Vinaja-pitaka - A Tipitaka kánon egyik része, amely a szerzetesek életének szabályait tartalmazza.
  • páli, szanszkrit: vinaya-piṭaka, szó szerint: "magaviselet kosár"
  • burmai: ဝိနည်းပိဋကတ် (wini pitakat wḭní pḭdəɡaʔ)
  • Mon: ဝိနဲź (wìʔnòa)
  • shan: ဝီႉၼႄး (wi˥˩ ɛ˦)
  • thai: วินัย wi-nai
  • tib: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ dul-bai sde-snod
  • mongol: Винайн аймаг сав, vinain aimag sav
  • 律藏
    • kínai: Lǜzàng
    • japán: Ritsuzō
    • vietnami: Luật tạng
vipasszaná - "belátás" meditáció - leginkább a théraváda irányzatra jellemző, de jelen van például a tientaj szektában is. Gyakran ötvözik a szamatha meditációval.
  • a vi-√dṛś szóból: megkülönböztet
  • páli: vipassanā
  • szanszkrit: vipaśyanā, vidarśanā
  • burmai: ဝိပဿနာ (wipathana wḭpaʔθanà)
  • shan: ဝီႉပၢတ်ႈသၼႃႇ (wi˥ paːt˧ sʰa˩ naː˨)
  • thai: วิปัสสนา wipadsana
  • tibeti: ལྷག་མཐོངlhag mthong
  • mongol: үлэмж үзэл, ulemj uzel
  • 觀,観
    • kínai: guān
    • japán: kan
    • vietnami: quán
vírja - Energia, lelkes kitartás, tetterő, állhatatosság
  • a szóból
  • páli: viriya
  • szanszkrit: vīrya,
  • tibeti: brtson-grus
  • thai: วิริยะ wiriya
  • 能量
    • kínai: néngliàng
    • japán: nōryō
    • vietnami: năng-lượng
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Z[szerkesztés]

Meghatározás Etimológia Más nyelveken
zazen - A zen buddhizmus ülő meditációja.
  • japán: 坐禅
  • 坐禪
    • kínai: zuòchán
    • koreai: jwaseon
    • vietnami: toạ thiền
Zen buddhizmus - A mahájána egyik irányzata, amely Kínából ered.
  • japán: 禅宗 Zen-shu
  • 禪宗
    • kínai: Chánzōng
    • vietnami: Thiền tông
zendo - A zen buddhizmusban az a terem, ahol a zazen gyakorlatot végzik.
  • japán: 禅堂
  • 禪堂
    • kínai: chántáng
    • vietnami: thiền đường
Tartalomjegyzék Elejére · 0–9 · A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Leighton / Okumura. Dogen's Pure Standards for the Zen Community. Albany, NY: SUNY, 214. o (1996). ISBN 0-7914-2710-2 
  2. Leighton/ Okumura. Dogen's Pure Standards for the Zen Community. Albany: SUNY, 231. o (1996). ISBN 0-7914-2710-2 

Külső hivatkozások[szerkesztés]