Buddhista szójegyzék

Ez egy dinamikus lista, amelynek teljessége talán soha nem fogja tudni kielégíteni maradéktalanul mindenki igényeit. Megbízható források használata mellett te is segíthetsz a szócikk bővítésében.

A buddhista szójegyzékben található több buddhista fogalomra és koncepcióra nem létezik megfelelő magyar fordítás, amely visszaadná az eredeti értelmet. A cikkben szereplő buddhista fogalmak mellett szerepelnek az eredeti nyelvű elnevezések és a rövid meghatározások is.

A cikkben feltüntetett nyelvek:

• angol - angol
• páli: théraváda buddhizmus
• szanszkrit: első sorban mahájána buddhizmus
• burmai: buddhizmus Burmában
• khmer: théraváda buddhizmus
• mon: théraváda buddhizmus
• mongol: mongol buddhizmus
• shan: théraváda buddhizmus
• tibeti: tibeti buddhizmus
• thai: théraváda buddhizmus
• kínai: kínai buddhizmus
• japán: japán buddhizmus
• koreai: koreai buddhizmus
• vietnámi: vietnámi buddhizmus

A

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
abhidhamma - Buddhista tanításokat tartalmazó művek egy csoportja, amely a világ jelenségeinek absztrakt leírását igyekszik rendszerbe foglalni.	abhi jelentése "fent" vagy "-ról, -ről", dhamma jelentése "tanítás" páli: abhidhamma szanszkrit: abhidharma khmer: អភិធម្ម	burmai: အဘိဓမ္မာ abhidhamma (əbḭdəmà) tib: ཆོས་མངོན་པ chos mngon pa mongol: их ном, билиг ухаан; ikh nom, bilig ukhaan thai: อภิธรรม a-pi-tam 阿毘達磨／阿毗昙 kínai: Āpídámó japán: Abidatsuma koreai: 아비달마, Abidalma vietnámi: a-tì-đạt-ma
Abhidhamma-pitaka - A páli kánon harmadik kosara, a tanok felosztása szisztematikus módon.	páli: Abhidhamma-piṭaka szanszkrit: Abhidharma-piṭaka	burmai: အဘိဓမ္မာပိဋကတ် Abidhamma Pitakat (əbḭdamà pḭdəɡaʔ) mon: အဘိဓဝ်ပိတကတ (əpʰìʔtʰò pɔeʔtəkɔt) thai: อภิธรรมปิฎก a-pi-tam-pi-dok 論藏, 論蔵 kínai: Lùnzàng japán: Ronzō koreai: 논장, Nonjang vietnámi: Luận tạng, Tạng luận, tạng thứ ba trong ba tạng là kinh, luật và luận mongol: Илт ном, Ilt nom
ácsárja - szó szerint: "tanító", a papnövendékek egyik tanítója - a másik tanító neve upádhjája	páli: ācariya[1] szanszkrit: ācārya	burmai: ဆရာ szaja (sʰəjà) shan: ဢႃႇၸရီႉယႃႉ atsariya (ʔaː˨ tsa˩ ri˥ jaː˥) thai: อาจารย์ ajahn 阿闍梨 vagy 阿闍梨耶 kínai: āshélí vagy āshélíyē japán: ajari vagy ajariya koreai: 아사리, asari vagy 아사리야 asariya vietnámi: a-xà-lê vagy a-xà-lê-da
adhitthána - eltökéltség, imádkozik, kíván	páli: Adhiṭṭhāna szanszkrit:	burmai: အဓိဋ္ဌာန် (ədeɪʔtʰàɴ) thai: อธิษฐาน ah-tid-taan 決心 vagy 決意 kínai: Juéxīn, juéyì japán: kesshin koreai: 결심, gyeolsim vagy 결의, gyeolui vietnámi:
ágama - a Szútra-pitaka nem-mahájána felosztása	szanszkrit: Āgama	páli: Āgama (de általában az elnevezése nikája) 阿含 kínai: Āhán japán: Agon koreai: 아함, Aham vietnámi: A-hàm
ahimsza - Az erőszakmentesség és az élet minden formája felé mutatott tisztelet mellett való elköteleződés. Az ahimszá gyakorlói gyakran vegetáriánusok vagy vegánok.	szanszkrit: ahiṃsā páli: ahiṃsā	thai: อหิงสา 'ah-hing-sa' 不害 kínai: bù hài japán: fugai koreai: 불해, bulhae vietnámi: bất hại
aksobhja	szanszkrit: Akṣobhya	mongol: ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ᠂ ᠦᠯᠦ ᠬᠥᠳᠡᠯᠦᠭᠴᠢ; Үл Хөдлөгч, Хөдөлшгүй; 阿閦如來 kínai: Āchùrúlái japán: Ashuku Nyorai Ködelüsi ügei, Ülü hödelügci
álaja-vidzsnyána - lásd nyolcfajta tudatosság	szanszkrit: ālayavijñāna	tib: ཀུན་གཞི་རྣམ་པར་ཤེས་པ་ kun gzhi rnam par shes pa 阿賴耶識, 阿頼耶識 kínai: ālàiyēshí japán: araya-shiki koreai: 아뢰야식, aroeyasik vietnámi: a-lại-da thức
Amitábha - szó szerint a "Buddha végtelen fénye". A Tiszta Föld iskola fő Buddhája, de népszerű a mahájána irányzatban is. A kép fényből van, amely a bölcsesség formája - amely forma nélküli. Másik értelmezése: a Tathágata akadálytalan fénye, amely áthatol a tíz negyeden (Tan Luan, Shinran és más szerzetesek szerint).	szanszkrit: amitābha (szó szerint: "határtalan fény") és amitāyus (szó szerint: "határtalan élet")	阿彌陀 vagy 阿彌陀佛, 阿弥陀 vagy 阿弥陀仏 kínai: Ēmítuó vagy Ēmítuó fó japán: Amida vagy Amida-butsu koreai: 아미타, Amita vagy 아미타불, Amitabul vietnámi: A-Di-Đà, A-Di-Đà Phật, vagy Phật A-Di-Đà tib: འོད་དཔག་མེད། mongol: ᠠᠮᠢᠨᠳᠠᠸᠠ᠂ ᠴᠠᠭᠯᠠᠰᠢ ᠦᠭᠡᠢ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ; Аминдаваа, Цаглашгүй гэрэлт; Amindava, Tsaglasi ügei gereltü
Amóghasziddhi	szanszkrit: Amoghasiddhi	tib: Dön yö drub pa mongol: ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠨᠥᠭᠴᠢᠭᠰᠡᠨ᠂ ᠦᠢᠢᠯᠡ ᠪᠦᠲᠦᠭᠡ᠋᠌᠋᠋ᠺᠴᠢ; Төгс Нөгчигсөн, Үйл Бүтээгч; Tegüs nögcigsen, Üyile Bütügegci
anágárika - A théraváda hagyományban egy fehér ruhás tanítvány, aki hónapokon át várakozik, hogy felvételt nyerjen papnövendékként (Srámanera).	páli: anāgarika	thai: อนาคาริก a-na-ka-rik
ánápánaszati - Tudatos légzés meditáció.	páli: ánápánaszati szanszkrit: ānāpānasmṛti burmai: အာနာပါန anapana (ànàpàna̰)
anatta - Az én-nélküliség fogalma, amely szerint minden jelenség mentes a független "én" természetétől. A dolgok csak más dolgok függvényében léteznek.	páli: anattā szanszkrit: anātman	burmai: အနတ္တ anatta (ənaʔta̰) shan: ဢၼတ်ႉတႃႉ (ʔa˩ nat˥ taː˥) 無我 kínai: wúwǒ japán: muga koreai: 무아, mua vietnámi: vô ngã
aniccsa - Állandótlanság	páli: anicca szanszkrit: anitya	burmai: အနိစ္စ aneissa (əneɪʔsa̰) shan: ဢၼိၵ်ႈၸႃႉ (ʔa˩ nik˧ tsaː˥) 無常 kínai: wúcháng japán: mujō koreai: 무상, musang vietnámi: vô thường
anuttara - Felül nem múlható tökéletes megvilágosodás. Az anuttara tantrák közé tartoznak a jogottara, a pradzsna, a kálacsakra tantra.	páli: anuttara szanszkrit: anuttara	阿耨多羅／阿耨多罗 (無上／无上) kínai: Ānòuduōluó ("wǔshàng") japán: anokutara koreai: 아뇩다라, anyokdara vietnámi: A-nậu-đà-la (vô thượng) Fi: Ylittämätön
anuttara szamjak szambodhi - felülmúlhatatlan, teljes, tökéletes megvilágosodás.	páli: szanszkrit:	tib: , thai: อรหันต์ uh-ra-hann 阿耨多罗三藐三菩提 (vagy 無上正等正覺) kínai: ānòuduōluó sānmiǎosānpútí (vagy wúshàng zhèngděng zhèngjué) japán: anokutara sanmyakusanbodai koreai: 아뇩다라삼먁삼보리, Anyokdara sammyak sambori vietnámi: A-nậu-đà-la tam-miệu tam-bồ-đề, Vô-thượng chánh-đẳng chánh-giác, Sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
arhat - szó szerint: "az érdemes". Élő személy, aki elérte a megvilágosodás szintjét.	páli: arahat vagy arahant szanszkrit: arhat vagy arhant	burmai: ရဟန္တာ yahanda (jaháɴdà) shan: ရႁၢၼ်းတႃႇ rahanta (ra˩ haːn˦ taː˨) tib: དགྲ་ཅོམ་པ་, dgra com pa mongol: архад, arkhad 阿羅漢 kínai: āluóhàn japán: arakan koreai: 아라한, arahan vietnámi: a-la-hán
Átadási vonal - A dharma tanítások hivatalos, történelmi átadási hagyományvonala, amely tanítóról száll tanítványra.		傳承
átman - szó szerint: "önvaló", néha "lélek" vagy "ego". A buddhizmusban a fő tanítás szerint nem létezik az állandó lélek, amely csak a nem tudás által létrejött képzet eredménye, amely a szamszára okozója.	páli: atta szanszkrit: ātman	burmai: အတ္တ atta (aʔta̰) 我 kínai: wǒ japán: ga koreai: 아, a vietnámi: ngã
Avalókitésvara - szó szerint: "aki hallja a világ szenvedő sírását". Az együttérzés bodhiszattvája (lásd még: Kannon)	szanszkrit: Avalokiteśvara burmai: လောကနတ် lawka nat (lɔ́ka̰ naʔ)	tib: སྤྱན་རས་གཟིགས་ spyan ras gzigs mongol: Жанрайсиг, Janraisig 觀世音 vagy 觀音 kínai: Guānshì Yīn vagy Guān Yīn japán: Kanzeon vagy Kannon koreai: 관세음, Gwanse-eum vagy 관음, Gwaneum vietnámi: "Quan Thế Âm Bồ Tát" , "Quán Thế Âm Bồ Tát' vagy "Quan Âm"
avidjá - "tévelygés" vagy "nem-tudás"	szanszkrit: avidyā	páli: avijjā burmai: အဝိဇ္ဇာ aweizza (əweɪʔ zà) shan: ဢဝိၵ်ႉၸႃႇ awitsa (ʔa wik˥ tsaː˨) thai: อวิชชา aa-wit-sha tib: མ་རིག་པ་ ma rig-pa 無明 kínai: wúmíng japán: mumyō koreai: 무명, mumyeong vietnámi: vô minh

B

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
bardo - szó szerint: "köztes állapot" vagy "köztes létállapot". A tibeti hagyományban a két élet közötti állapotot jelöli.	tib: བར་མ་དོའི་སྲིད་པ་ bar ma do'i srid pa	szanszkrit: antarābhava mongol: зуурд, zuurd 中有,中陰身 kínai: zhongyǒu japán: chūu koreai: 중유 jungyu vagy 바르도 bareudo vietnámi: trung hữu, trung ấm thân, thân trung-ấm
bhavacsakra/bhavacsakka - A szamszára kör alakú ábrázolása, más néven a létesülés kereke vagy létkerék.	páli: bhavacakka szanszkrit: bhava-cakra	burmai: ဘဝစက် bawa set (bəwa̰ sɛʔ|IPA) Mon: ဘဝစက်, (həwɛ̀ʔ cɛk) shan: ၽဝႃႉၸၢၵ်ႈ (pʰa˩ waː˥ tsaːk˧|) tib: སྲིད་པའི་འཁོར་ལ mongol: Орчлонгийн хүрдэн, Orchlongiin khurden 有輪 kínai: yǒulún japán: ariwa koreai: 유륜, yuryun vietnámi: hữu luân
bhante - Tisztelet kifejező szótag, amely a buddhista szerzeteseknek jár a théraváda hagyományban. Bhante - szó szerint "Tiszteletreméltó úr."	páli	burmai: ဘန္တေ bhante (bàɴdè)
bhava - létesülés, lét, létezés - A pratítja-szamutpáda tizedik láncszeme	páli, szanszkrit: bhava	burmai: ဘဝ bawa (bəwa̰) Mon: ဘဝ (həwɛ̀ʔ|) shan: ၽဝႃႉ (pʰa˩ waː˥) thai: ภาวะ pa-wah 有(十二因緣) kínai: yǒu japán: u koreai: 유, yu vietnámi: hữu (thập nhị nhân duyên)
bhikkhu/bhikshu - szó szerint: "koldus". Buddhista szerzetes, pap.	páli: bhikkhu szanszkrit: bhikṣu	burmai: ဘိက္ခု bheikkhu (beɪʔkʰù) shan: ၽိၵ်ႈၶူႇ ([pʰik˧ kʰu˨]) tib: དགེ་སློང་ dge slong mongol: гэлэн, gelen thai: ภิกขุ bhikku 比丘 kínai: bǐ qiū japán: biku koreai: 비구, bigu vagy 스님 seunim, also 중, jung (pejoratív) vietnámi: tỉ-khâu, tỉ-khưu vagy tì-kheo, tăng
bhikkhuni/bhikshuni - Buddhista apáca, papnő.	a bhikkhu szóból páli: bhikkhuni szanszkrit: bhikṣuni	burmai: ဘိက္ခုနီ bheikkhuni (beɪʔkʰùnì) shan: ၽိၵ်ႈၶူႇၼီႇ}} (pʰik˧ kʰu˨ ni˨) tib: དགེ་སློང་མ་ sde slong ma mongol: гэлэнмаа, gelenmaa thai: ภิกษุณี bhiksuni 比丘尼 kínai: bǐqiūní" japán: bikuni koreai: 비구니, biguni, 여승 (女僧), yeoseung vietnámi: tỉ-khâu-ni, tỉ-khưu-ni vagy tì-kheo-ni, ni
bídzsa - szó szerint: "mag". A dolgok vagy okok eredetének metaforája, amelyet a jógácsára iskola tanításaiban használnak	szanszkrit: bīja	burmai: ဗီဇ biza (bì za̰) 種子 kínai: zhŏngzi japán: shūji koreai: 종자, jongja vietnámi: chủng tử, hạt giống, hột giống
bodhi - felébredés, megvilágosodás	páli, szanszkrit: bodhi	burmai: ဗောဓိ bawdhi (bɔ́dḭ|IPA) shan: ပေႃးထီႉ ([pɔ˦ tʰi˥]) thai: โพธิ์ poe tib: བྱང་ཆུབ byang chub mongol: бодь, bodi 菩提 kínai: pútí japán: bodai koreai: 보리, bori vietnámi: bồ-đề, giác, giác ngộ
Bódhifa - A szent fügefa (Ficus religiosa), amely alatt Gautama Sziddhártha elérte a megvilágosodást	a fent említett bodhi szóból	burmai: ဗောဓိညောင် bawdhi nyaung (bɔ́ dḭ ɲàʊɴ) shan: ၺွင်ႇပေႃးထီႉ (IPA-shn|ɲɔŋ˨ pɔ˦ tʰi˥|) 菩提樹 kínai: Pútíshù japán: Bodaiju koreai: 보리수, Borisu vietnámi: Bồ-đề thụ, Bồ-đề thọ, cây Bồ-đề
bódhicsitta - A bodhiszattva motivációja.	páli, szanszkrit: bodhicitta	burmai: ဗောဓိစိတ္တ bawdhi seitta (bɔ́dḭ seɪʔ da̰) tib: བྱང་ཆུབ་ཀྱི་སེམས་, byang chub kyi sems mongol: бодь сэтгэл, bodi setgel 菩提心 kínai: pútíxīn japán: bodaishin koreai: 보리심, borisim vietnámi: bồ-đề tâm
bodhiszattva - Akinek az a szándéka, hogy buddhává váljon, hogy minden érző lényt megszabadíthasson a szenvedéstől.	páli: bodhisatta szanszkrit: bodhisattva	burmai: ဗောဓိသတ် bawdhi that (bɔ́ dḭ θaʔ) Mon: တြုံ လၟောဝ် ကျာ် (kraoh kəmo caik) thai: โพธิสัตว์ poe-ti-satt tib: བྱང་ཆུབ་སེམས་དཔའ, byang chub sems dpaʼ mongol: бодьсад(ва), bodisad(va) 菩薩 kínai: púsà japán: bosatsu koreai: 보살, bosal vietnámi: bồ-tát
boghda - Szent, élő Buddha vagy bodhiszattva. A Dzsepcundamba Kutuktu címet jelöli, amelyet a legmagasabb buddhista mestereknek adnak, például boghda Congkapa, Panchen boghda	shan: ၽၵ်ႈၵဝႃႇ ([pʰak˧ ka˩ waː˨]) mongol: богд, bogd	tib: བོག་ད་ bogda
Buddha - Egy Buddha, például Buddha Gautama Sziddhártha.	from √budh: to awaken páli, szanszkrit: buddha	burmai: ဗုဒ္ဓ bodha (boʊʔda̰) shan: ပုၵ်ႉထႃႉ ([puk˥ tʰaː˥]) tib: སངས་རྒྱས sangs rgyas mongol: бурхан, burhan 佛, 仏, 仏陀 kínai: fó japán: butsu vagy hotoke vagy budda koreai: 불, Bul vagy 부처, Bucheo vietnámi: Phật vagy Bụt
buddha-természet - A keletkezés- és halálmentes buddha elem vagy lényegiség, amely megtalálható minden érző lényben, hogy elérhesse a megvilágosodást. Egy ; the innate (latent) Buddha essence (első sorban a tathagata-garbha szútrákban, a Tendai/Tientaj és nicsiren irányzatokban)	szanszkrit: buddha-dhatu, buddha-svabhāva, "tathagata-dhatu", vagy tathagata-garbha.	佛性, 仏性 kínai: fóxìng japán: busshō koreai: 불성, bulseong vietnámi: Phật tính, Phật tánh, Cái tánh sáng-suốt giác-ngộ hoàn-toàn
buddhizmus	a √budh szóból: felébredni páli, szanszkrit:	burmai: ဗုဒ္ဓဘာသာ boddha batha (boʊʔda̰ bàðà) shan: ပုၵ်ႉထႃႉၽႃႇသႃႇ (puk˥ tʰaː˥ pʰaː˨ sʰaː˨|) Mon: ဗုဒ္ဓဘာသာ (pùttʰɛ̀ʔ pʰɛ̀asa) tib: ནང་བསྟན། mongol: Бурханы Шашин, Burhanii Shashin 佛教, 仏教 kínai: Fójiào japán: bukkyō koreai: 불교, bulgyo vietnámi: Phật-giáo

C

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
csetana - akarás	Pali: cetana	burmai: စေတနာ sedana sèdənà)
csetija - Szent tárgyat őrző ereklyehely.	Pali: cetiya szanszkrit: caitya	burmai: စေတီ zedi zèdi) Khm: Mon: စေတဳ setaow cetɔe) shan: ၸေႇတီႇ tseti (PA-shn|tse˨ ti˨|) Sin: චෛත්යයය chedi thai: เจดีย์ chedi tib: མཆོད་རྟེན༏ mchod rten (csorten) 塔 Zh: Ta vietnámi: Tháp koreai: Tap japán: 卒塔婆 sotōba

D

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
Dalai láma - szó szerint: "láma bölcsességgel, mint az óceán", Tibet világi és spirituális vezetője.	mongol: далай, dalai, szó szerint: "óceán" Tibetan: ཏཱ་ལའི་བླ་མ་ taa-la'i bla-ma	達賴喇嘛 kínai: Dálài Lǎma japán: Darai Rama koreai: 달라이 라마 dalai rama vietnámi: Đạt Lai Lạt Ma vagy Đạt-lại Lạt-ma
dána - Nagylelkűség vagy adás. A buddhizmusban a nagylelkűség gyakorlására is utal.	páli, szanszkrit: dāna	burmai: ဒါန dana dàna̰) Mon: ဒါန tɛ̀anɛ̀ʔ) vagy ဒါန် [tàn]) thai: ทาน taan 布施 kínai: bùshī japán: fuse koreai: 보시 bosi vietnámi: bố thí mongol: өглөг
dákiní - A megvilágosodás ösvényét járó női buddhista gyakorló, akiket olykor mezítelenül ábrázolnak, amely az igazság szimbóluma.	szanszkrit: ḍākinī	tib: མཁའ་འགྲོ་མ་ mkha` `gro ma mongol: дагина, dagina 空行女, 荼枳尼天 kínai: khong xing mu japán: Dakini-ten koreai: 다키니 dakini vagy 공행녀 gonghaengnyeo vietnámi: không hành nữ
déva - többféle nem emberi lényre is utalhat, akik erőteljesebbek, tovább élnek és általában elégedettebb életet élnek, mint az átlagos ember.	Pāli and szanszkrit: deva	burmai: ဒေဝ dewa dèwa̰) khmer: ទេព vagy preah (ព្រះ) mongol: тэнгэр tenger Mon: ဒေဝတဴ tewetao [tèwətao]) shan: တေႇဝႃႇ [a˨ wɔ˨]) 天 Zh: tiān koreai: cheon japán: ten vietnámi: thiên
dhamma/dharma - Gyakran a buddhizmussal kapcsolatos tanokra utal, de lehet tágabb értelmezése is. Emellett fontos fogalom, amely a "fenomenológiai összetevőkkel kapcsolatos." Ez összezavarodáshoz vezethet és negatív másodlagos jelentésekhez.	from √dhṛ: to hold páli: dhamma szanszkrit: dharma	burmai: ဓမ္မ}} dhamma dəma̰) Mon: ဓဝ်}} [thò]) thai: ธรรมะ tam-ma tib: ཆོས་, chos mongol: дээдийн ном, deediin nom 法 kínai: fă japán: hō koreai: beop vietnámi: pháp
dhammacsakka/dharmacsakra - A dharma szimbolikus megjelenítése - más néven a dharma kerék.	szanszkrit: dharmacakra páli: dhammacakka	burmai: ဓမ္မစကြာ dhamma sekya dəməsɛʔtɕà) tib: ཆོས་ཀྱི་འཁོར་ལོ, chos kyi ʼkhor lo mongol: номын хүрдэн, momiin khurden 法輪 kínai: Fǎlún japán: hōrin koreai: beopryun vietnámi: pháp luân
Dhammapada - Megversesített buddhista írás, amelyet hagyományosan Buddhának tulajdonítanak.	páli: Dhammapada szanszkrit: Dharmapada	burmai: ဓမ္မပဒ Dhammapada dəma̰pəda̰) 法句經 kínai: Fǎ jù jīng (egyszerűsített kínai: 法句经) japán: Hokkukyō (sindzsitai: 法句経) koreai: vietnámi: Kinh Pháp Cú
dhammapála/dharmapála - Rémisztő istenség, a dharma védelmezője.	szanszkrit: dharmapāla páli: dhammapāla	tib: ཆོས་སྐྱོང་ chos skyong mongol: догшид, dogshid; хангал, khangal 護法 kínai: hùfǎ japán: gohō koreai: hobeop vietnámi: Hộ Pháp
dhammavinaja - A dharma és a vinaja (mintegy "tan és fegyelem") fogalmát együtt kezelik - lényegében a buddhista szerzeteseknek tanított tanok összessége.		mongol: суртгаал номхотгол, surtgaal nomkhotgol
dhjána lásd: jhána	páli: jhāna szanszkrit: dhyāna	burmai: ဈာန် zan zàɴ) Mon: ဇျာန် [chàn]) mongol: дияан, diyan 禪 vagy 禪那, 禅 vagy 禅那 kínai: Chán vagy Chánnà japán: Zen vagy Zenna koreai: Seon vietnámi: Thiền vagy Thiền-na
Dípankara Buddha	páli: Dīpamkara szanszkrit: Dīpankara	burmai: ဒီပင်္ကရာ dipankara dìpɪ̀ɴkəɹà) thai: พระทีปังกรพุทธเจ้า 燃燈佛 kínai: Rándēng Fo japán: Nentōbutsu
dóan - A zen buddhizmusban a zazen kezdetét és végét jelző harangot megszólaltató személy.	japán: 堂行 dōan
dokuszán - Magán találkozó a zen tanítvány és mestere között. Ez a rinzai zen gyakorlat fontos része, mivel a tanítvány bizonyíthatja tudását.	japán: 独参 dokusan	獨參 kínai: dúcān koreai: dokcham vietnámi: độc tham
dudie - A kormány által kiállított hivatalos bizonyítvány szerzetesek részére.		度牒 kínai: dùdié japán: dochō koreai: ?? vietnámi: ??
dukkha - Szenvedés, elégedetlenség, stressz.	páli: dukkha szanszkrit: duḥkha	burmai: ဒုက္ခ doukkha doʊʔkʰa̰) shan: တုၵ်ႉၶႃႉ ([tuk˥ kʰaː˥]) thai: ทุกข์ took tib: སྡུག་བསྔལ་}} sdug bsngal mongol: зовлон, zovlon 苦 kínai: kǔ japán: ku koreai: go vietnámi: khổ
dzogcsen - Minden érző lény természetes, belső állapota.	tibeti: རྫོགས་པ་ཆེན་པོ་ rdzogs pa chen po	szanszkrit: atiyoga 大究竟 kínai: dàjiūjìng japán: daikukyō koreai: daegugyeong vietnámi: đại cứu cánh
dzsisa - A zen buddhizmusban a főpap tanítványa	japán: 侍者 jisha
dzsukai - Zen buddhista beavatási ceremónia, amely során a világi tanítvány letesz bizonyos esküket.	kínai: 受戒, shou jie koreai: 수계, sugye

E

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
(helyes) éberség - Buddhista gyakorlat, amelyben a személy tudatosan megfigyeli a saját gondolatait és cselekedeteit a jelen pillanatban, megítélés nélkül. A nemes nyolcrétű ösvény hetedik lépése.		páli: (sammā)-sati szanszkrit: (samyag)-smṛti burmai: သတိ (thadi ðadḭ) thai: สัมมาสติ samma-sati 正念 kínai: zhèngniàn japán: shōnen vietnámi: chính niệm
érdem	páli: puñña szanszkrit: puṇya	burmai: ကုသိုလ် kutho kṵðò) mon: ကုသဵု (kaoʔsɒ|) vagy ပိုန် [pɒn]) shan: ပုင်ႇၺႃႇ (puŋ˨ ɲaː˨|) vagy ၵူႉသူဝ်ႇ [ku˥ sʰo˨]) vagy ၵူႉသလႃႉ [ku˥ sʰa˩ laː˥]) 功徳 japán: kudoku

F

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
fukudo In Zen, term for person who strikes the han	japán: 副堂 fukudō
függő keletkezés, lásd pratítja-szamutpáda	páli: paṭicca-samuppāda szanszkrit: pratītya-samutpāda	burmai: ပဋိစ္စသမုပ္ပါဒ် padeissa thamopad (pədeɪʔsa̰ θəmoʊʔpaʔ) tibeti: rten.cing.'brel.bar.'byung.ba mongol: шүтэн барилдлага suten barildlaga 因縁, also 緣起, 縁起 kínai: yīnyuan, also yuánqǐ japán: innen, also engi koreai: 인연 inyeon, also 연기 yeongi vietnámi: nhân duyên, duyên khởi

G

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
gassó - Üdvözlési forma különböző buddhista hagyományban - illetve Ázsia sok részén - tenyerek összeszorítva az ujjak az ég felé mutatnak imádkozó állásban. Üdvözlést, tiszteletet, hálát és imádságot fejez ki. A japán singon buddhizmusban gassót mudraként vagy inkeiként (szimbolikus kéztartásként) használják. Lásd még: Andzsali Mudrá, Namaszté, Sampeah és Vai.	japán: 合掌 gasshō	szanszkrit: anjali 合掌 kínai: hézhǎng (more common to say 合十 héshí) vietnámi: hiệp chưởng
Gautama Buddha	páli: Gotama szanszkrit: Gautama	burmai: ဂေါတမ (ɡɔ́dəma̰) 瞿曇 悉達多 japán: Kudon Shiddatta
gese - Tibeti buddhista tudományos fokozat a gelugpa iskolában, amelyet hosszú tanulmányok elvégzése után lehet megszerezni (kilenc vagy akár több év).	tibeti: དགེ་ཤེས་	mongol: гэвш gevs 格西
gongan - szó szerint: "közügy". Meditációs módszer, amelyet a csan/szon/zen hagyományokban használnak olyan problémára, amelyet racionálisan nem lehet megoldani - lásd: kóan	kínai: 公案 gōng-àn	公案 japán: kōan koreai: gong'an vietnámi: công án
Kuan Jin - Az együttérzés bodhiszattvája a kelet-ázsiai buddhizmusban - teljes nevén Guan Si Jin. Guan Jint Avalókitésvara női alakjának tekintik, azonban több megkülönböztető jellegzetességet is kapott.	kínai: 觀音 Guān Yīn vagy 觀世音 Guān Shì Yīn	觀音 vagy 觀世音 japán: Kannon vagy Kanzeon koreai: Gwaneum vagy Gwanse-eum vietnámi: Quan Âm vagy Quan Thế Âm

H

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
han - A zen kolostorokban található fatábla, amely a napkeltét, napnyugtát és a nap végét jelzi.	japán: 板
Három drágaság - Három dolog, amiben a buddhisták menedéket vesznek: a Buddha, a tanításai (dharma) és a közösség (szangha). Ezektől várnak útmutatást is viszonzásul (Lásd még: menedékvétel (buddhizmus))	páli: tiratana szanszkrit: triratna	burmai: သရဏဂုံသုံးပါး (tharanagon thon ba θəɹənəɡòʊɴ θóʊɴ bá) OR ရတနာသုံးပါး (yadana thon ba jədənà θóʊɴ bá)) thai: ไตรรัตน์ trai-rut tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum mongol: чухаг дээд гурав chuhag deed gurav 三寶 kínai: sānbăo japán: sanbō vietnámi: tam bảo
Három korszak A történelmi Buddha halála utáni időszak hármas felosztása: a Törvény Előbbi (vagy Korai) Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō), az első ezer év; a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō), a következő ezer év; és a Törvény Későbbi Napja (末法 kínai: mòfǎ; japán: mappō), amely 10 000 évig tart. A korszakok a mahájána irányzat számára fontos, első sorban a Lótusz szútra gyakorlóinak - például a tientaj (tendai) és a nicsiren buddhisták. Ezek úgy tartják, hogy a különböző korokra különböző buddhista tanítások vonatkoznak, amiatt, hogy az emberek különböző képességek szerint képesek megérteni a tanításokat.		三時 kínai: Sānshí japán: Sanji vietnámi: Tam thời
három méreg vagy három tűz A három nem üdvös cselekedet oka, amely negatív karmához vezet a három gyökér, klésa: kapzsiság (páli: lobha; szanszkrit: rāga; tibeti: འདོད་ཆགས་ 'dod chags) gyűlölet (Pali: doha; szanszkrit: dveṣa; tibeti: ཞེ་སྡང་ zhe sdang; mongol: урин хилэн, urin khilen; 瞋 kínai: chēn; japán: jin; vietnámi: sân) tévelygés (páli: moha; szanszkrit: moha; tibeti: གཏི་མུག་ gti mug)	páli: kilesa (szennyeződések) szanszkrit: kleśa	Sanskit: triviṣa tibeti: düsum (dug gsum) burmai: မီးသုံးပါး (mi thon ba mí θóʊɴ bá) mongol: гурван хор, gurvan khor 三毒 kínai: Sāndú japán: Sandoku vietnámi: Tam độc
hínajána - szó szerint "kis szekér". A mahájána irányzat által formált jelző, azokra a buddhista tanokra, amelyekben a nirvánát Srávakabuddhakén vagy Pratjékabuddhaként érik el - nem pedig Szamjakszam-Buddhaként.	szanszkrit: hīnayāna	burmai: ဟီနယာန hinayana hḭna̰jàna̰) 小乘 vagy 小乗, 二乘 kínai: Xiǎoshèng japán: Shōjō vietnámi: Tiểu thừa mongol: Бага хөлгөн, Baga hölgön

I

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
Ino (japán) - Szó szerint: "az öröm hozója a gyülekezet számára". Eredetileg a szanszkrit karmadana szóból, melynek szó szerinti jelentése "a viselkedés adományozója" (karma). A zen buddhizmusban a meditációs terem (szodo) felügyelője. A hat legfőbb templomi ügyintéző egyike.	japán: 維那

J

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
jána - Iskola vagy irányzat a buddhizmusban (szó szerint: "jármű")	páli: yāna szanszkrit: yāna	乘 kínai: shèng japán: jō vietnámi: ??
jhána - Meditációs kontempláció, amelyet gyakrabban párosítanak a samatha gyakorlatokkal mint a vipasjánával. Lásd még: szamápatti, szamádhi	√dhyā-ból: gondolni vmi-re, elmélkedni, meditálni vmi-n páli: jhāna szanszkrit: dhyāna	burmai: ဈာန် zan zàɴ) mon: ဇျာန် [chàn]) thai: ฌาน chaan 禪 vagy 禪那, 禅 vagy 禅那 sinhala: ජාන jhāna kínai: Chán vagy Chánnà japán: Zen vagy Zenna koreai: Seon vietnámi: Thiền vagy Thiền-na mongol: дияан, diyan

K

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
Kakuszandha Buddha	páli: Kakusandha szanszkrit: Krakkucchanda	burmai: ကကုသန် (Kakuthan ka̰kṵθàɴ) 拘留孙佛 Zh: Jūliúsūn Fó
karma - szó szerint: "cselekvés". Az ok-okozat törtvénye a buddhizmusban.	a √kri szóból: tenni szanszkrit: karma páli: kamma	burmai: ကံ (kan kàɴ) vagy ကြမ္မာ (kyamma tɕəmà) mon: ကံ ([kɔm]) shan: ၵျၢမ်ႇမႃႇ [kjaːm˨ maː˨) vagy ၵၢမ်ႇ [kaːm˨) thai: กรรม gum tibeti: ལས, las mongol: үйлийн үр, uiliin ür 業¹, 因果² kínai: ¹yè, comm.: ²yīnguǒ japán: gō, inga koreai: 업 eob vietnámi: nghiệp
Kasszapa Buddha	páli: Kassapa szanszkrit: Kasyapa	burmai: ကဿပ Kathapa (kaʔθəpa̰) 迦葉佛 kínai: Jiāyè Fó japán: Kashōbutsu
kensó - A zen buddhizmusban a megvilágosodást hívják így. A jelentése azonos a szatori kifejezéssel, azonban ezt a megvilágosodási élmény legelejének jelölésére szokták használni.	japán: 見性 kenshō	見性 kínai: jiànxìng vietnámi: kiến tính
khjenpo vagy khenpo - Nyugati viszonylatban teológiai, filozófiai és pszichológiai doktorátusnak felel meg.	tibeti
khanti - Tolerancia, tökéletes tűrés		burmai: ခန္တီ khanti (kʰàɴ dì) shan: ၶၼ်ႇထီႇ ([kʰan˨ tʰi˨]) thai: ขันติ kanti 耐心 kínai: Nàixīn vietnámi:
kinhin - Zen sétáló meditáció	japán: 経行 kinhin vagy kyōgyō	經行 kínai: jīngxíng vietnámi: ??
kóan Egy történet, kérdés, probléma vagy állítás, amely általában a racionális megértéstől távol esik, mégis az intuíció révén megfogható.	japán: 公案 kōan	公案 kínai: gōng-àn koreai: gong'an vietnámi: công án
ksanti - A türelem és tolerancia gyakorlása, azok irányában, akik nem feltétlenül érdemlik meg. Tudatosan választott - nem kényerűségből - türelemmel történő ajándékozás.	szanszkrit	忍辱 japán: ninniku
Konágamana Buddha	páli és szanszkrit: Koṇāgamana	burmai: ကောဏာဂုံ Kawnagon (kɔ́nəɡòʊɴ) 拘那含佛 kínai: Jūnàhán Fó
kjoszaku - A zen buddhizmusban a zazen során használatos lapos rúd, amellyel elűzik a fáradtságot vagy ennek segítségével érik el a szatorit.	japán: 警策 kyōsaku, amely keisaku a rinzai-ban	香板 kínai: xiangban
középút - A szélsőséges nézetek és életvitel kerülésének gyakorlata.	páli: majjhimāpaṭipadā szanszkrit: madhyamāpratipad	burmai: မဇ္ဇိမပဋိပဒါ myizima badi bada (mjɪʔzḭma̰ bədḭ bədà) 中道 kNai: zhōngdào japán: chūdō vietnámi: trung đạo mongol: дундаж зам мөр, dundaj zam mör

L

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
láma - Tibeti tanító vagy mester, amely a szanszkrit "guru" megfelelője	tibeti: བླ་མ་ bla ma	szanszkrit: guru 喇嘛 kínai: lǎma japán: rama vietnámi: lạt-ma mongol: лам, lam

M

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
madhjamaka - Buddhista filozófiai iskola, amelyet Nágárdzsuna alapított. Az iskola tagjait madhjamikáknak nevezik.	szanszkrit: mādhyamika	tib: དབུ་མ་པ་ dbu ma pa mongol: төв үзэл, töv üzel 中觀宗, 中観派 kínai: Zhōngguānzōng japán: Chūganha vietnámi: Trung quán tông
mahábhúta - A hagyományos buddhista tudományban a négy fő elem	páli és szanszkrit: Mahābhūta	burmai: မဟာဘုတ် Mahabhot məhà boʊʔ)
mahámudrá - A valóság Nagy Pecsétje – Buddha ígérete arra, hogy ez a legmagasabb szintű tanítás (súnjata, szamszára valamint, hogy a kettő elválaszthatatlan). Főleg a Kagyüpa hagyományban tanítják, és a hívők szerint a tudat közvetlen tapasztalatát hozza.	szanszkrit: mahāmudrā	burmai: မဟာမုဒြာ maha modra məhà moʊʔdɹà) tib: ཕྱག་རྒྱ་ཆེན་པོ་ chag-je chen-po mongol: махамудра, mahamudra 大手印 kínai: dàshŏuyìn japán: daishuin vietnámi: đại thủ ấn
mahásziddha - szó szerint: hatalmas spirituális beteljesítés. A tantrikus buddhizmusban a jógi, akit gyakran azonosítanak azzal a személlyel, aki elérte a megvilágosodás szintjét.	szanszkrit: mahāsiddha	burmai: မဟာသိဒ္ဒ maha theidda məhà θeɪʔda̰) thai: มหายาน 大成就 kínai: dàchéngjiù japán: daijōju vietnámi: đại thành tựu
mahájána - szó szerint: "nagy szekér". A buddhizmus egyik népszerű ága, amelyet hagyományosan Kínában, Tibetben, Japánban, Koreában, Vietnámban és Tajvanon gyakorolnak. A legfőbb céljuk a buddhaság vagy szamjakszambódhi elérése.	szanszkrit: mahāyāna	burmai: မဟာယာန mahayana məhàjàna̰) 大乘 vagy 大乗 kínai: Dàshèng japán: Daijō vietnámi: Đại thừa mongol: Ikh khölgön
Maitréja - A következő időszak Buddhája	páli: Metteyya szanszkrit: Maitreya	burmai: အရိမေတ္တေယျ arimetteya əɹḭmèdja̰) shan: ဢရီႉမိတ်ႈတေႇယႃႉ [ʔa˩ ri˥ mit˧ ta˨ jɔ˥]) tibeti: བྱམས་པ, byams pa mongol: Майдар, maidar 彌勒 vagy 彌勒佛, 弥勒 vagy 弥勒仏 kínai: Mílè vagy Mílè Fó japán: Miroku vagy Miroku-butsu vietnámi: Di-lặc vagy Phật Di-lặc
makjó - A zen buddhizmusban a kellemetlen, zavaró gondolatok thoughts vagy illúziók, amelyek a zazen során lépnek fel.	japán: 魔境 makyō
Mána - önteltség, arrogancia, helytelen értelmezés	páli és szanszkrit: Māna	burmai: မာန mana màna̰) mon: မာန် man ([màn]) shan: မႃႇၼႃႉ ([maː˨ naː˥]) 慢 japán: man
mandala - A világegyetem spirituális és rituális szimbóluma.	szanszkrit: मण्डल Maṇḍala (szó szerint: "kör")	曼荼羅 kínai: màntúluó japán: mandara vietnámi: ??
mantra - Buddhista ének, amelyet a koncentráció segítése érdekében kántálnak, hogy végső célként elérjék a megvilágosodást. A legismertebb buddhista mantra valószínűleg az Om mani padme hum	szanszkrit: mantra	thai: มนตร์ moan mongol: маань, тарни; maani, tarni 咒, 真言 kínai: zou japán: shingon, ju vietnámi: chân âm
Mappo - A törvény későbbi napja - az "elkorcsosulás" - amely állítólag Sákjamuni Buddha után 2000 évvel kezdődött és mintegy 10 000 évig tart. Azelőtt volt az ezer évig tartó a Törvény Korai Napja (正法 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō) és a Törvény Középső Napja (像法 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō). Az elkorcsosulás időszakában a káosz fog eluralkodni és az emberek nem lesznek képesek elérni a megvilágosodást. Lásd: Három korszak	japán: 末法 mappō	末法 kínai: mòfǎ vietnámi: ??
menedékvétel - Amikor a buddhizmusban menedéket vesznek, az általában a három drágaságra vonatkozik (Buddha, dharma, szangha).	páli: saraṇa szanszkrit: śaraṇa	burmai: သရဏဂုံ (tharanagon θəɹənəɡòʊɴ) mongol: аврал, avral tibeti: skyabs thai: สรณะ sorana 歸依 kínai: guīyī japán: kie vietnámi: quy y
mettá - szerető kedvesség	páli: szanszkrit:	burmai: မေတ္တာ myitta mjɪʔtà) mon: မေတ္တာ [mètta]) shan: မိတ်ႈတႃႇ ([mit˧ taː˨]) vagy မႅတ်ႈတႃႇ ([mɛt˧ taː˨]) thai: เมตตา metta 慈 kínai: Cí japán: ji vietnámi:
móksa - teljes megszabadulás	szanszkrit: mokṣa}	páli: vimutti burmai: ဝိမုတ္တိ (wimouti wḭmoʊʔtḭ) 解脱 kínai: jiětuō japán: gedatsu vietnámi: giải thoát
mokugyo - A buddhista recitáció alapütemét adó fa hangszer, amelyet „fahal”-ként is emlegetnek	Japanese: 木魚 mokugyo	木魚 kínai: mùyú vietnámi: mõ
mondo - A zen buddhizmusban a tanító és tanítvány közötti rövid párbeszédet jelenti.	japán: 問答　mondō	問答 kínai: wèndǎ vietnámi: ??
mudrá - szó szerint: "pecsét". Szertartásos kézmozdulat a kézfejjel és az ujjakkal meditáció közben.	szanszkrit: mudrā	burmai: မုဒြာ (modra moʊʔdɹà) tib: ཕྱག་རྒྱ་ phyag rgya mongol: чагжаа, chagjaa 手印 kínai: sohyìn (vagy egyszerűen: yìn) japán: shuin vietnámi: ấn

N

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
namo - Tisztelet és elkötelezettség kifejező szava, amelyet gyakran használnak együtt nevekkel, például egy Buddha nevével vagy szútrával (Nam(u) Mjóhó Renge Kyó). A kínai-japán nyelvekben a 帰命 kimyō kifejezés azt jelzi, hogy valaki feltette rá az életét, illetve teljesen elkötelezte magát. származékok: Namo Amitabha	páli: namo szanszkrit: namaḥ vagy namas származékok: szanszkrit: namo-'mitābhāya	burmai: နမော (namaw nəmɔ́) tibeti: ཕྱག་འཚལ་(ལོ), chag tsal (lo) mongol: мөргөмү, mörgömü 南無 kínai: nánmó japán: namu vagy nam koreai: namu vietnámi: nam-mô származékok: 南無阿弥陀佛 kínai: Nánmó Ēmítuó fó japán: Namu Amida butsu koreai: Namu Amita Bul vietnámi: Nam-mô A-di-đà Phật 南無觀世音菩薩 kínai: Nánmó Guán Syr Yín Pū Sá japán: Namu Kanzeon Butsu koreai: Namu Gwan Se Eum Bo Sal vietnámi: Nam-mô Quan Thế Âm Bồ Tát
nekkhamma - Lemondás	páli: szanszkrit:	burmai: နိက္ခမ (neikhama neɪʔkʰəma̰) thai: เนกขัมมะ nekkamma mongol: магад гарахуй, magad garahui 出世 kínai: Chūshì japán: shusse vietnámi:
nemes nyolcrétű ösvény Helyes szemlélet (páli: sammā-diṭṭhi; szanszkrit: samyag-dṛṣṭi; 正見 kínai: zhèngjiàn; vietnámi: chính kiến) Helyes szándék (páli: sammā-saṅkappa; szanszkrit: samyak-saṃkalpa; 正思唯 kínai: zhèngsīwéi; vietnámi: chính tư duy) Ez a kettő jelenti a bölcsesség ösvényét (páli: paññā; szanszkrit: prajñā) Helyes beszéd (páli: sammā-vācā; szanszkrit: samyag-vāk; 正語 kínai: zhèngyǔ; vietnámi: chính ngữ) Helyes cselekedet (páli: sammā-kammanta; szanszkrit: samyak-karmānta; 正業 kínai: zhèngyè; vietnámi: chính nghiệp) Helyes életmód (páli: sammā-ājīva; szanszkrit: samyag-ājīva; 正命 kínai: zhèngmìng; vietnámi: chính mệnh) Ez a három jelenti az erény ösvényét (páli: sīla; szanszkrit: śīla) Helyes erőfeszítés (páli: sammā-vāyāma; szanszkrit: samyag-vyāyāma; 正精進 kínai: zhèngjīngjìn; vietnámi: chính tinh tiến) Helyes éberség (páli: sammā-sati; szanszkrit: samyag-smṛti}}; 正念 kínai: zhèngniàn; vietnámi: chính niệm) Helyes elmélyedés (páli: sammā-samādhi; szanszkrit: samyak-samādhi; 正定 kínai: zhèngdìng; vietnámi: chính định) Ez a három jelenti a helyes elmélyedés ösvényét (páli, szanszkrit: samādhi)	páli: aṭṭhāṅgika-magga szanszkrit: aṣṭāṅgika-mārga	burmai: မဂ္ဂင် (meggin mɛʔɡɪ̀ɴ) thai: อริยมรรค ariya-mak 八正道 kínai: Bāzhèngdào japán: Hasshōdō koreai: Paljeongdo vietnámi: Bát chính đạo
nirvána - A buddhizmusban kioltást, megszüntetést, azaz a legvégső megvilágosodást jelenti.	a niḥ-√vā szóból: kiolt páli: nibbāna szanszkrit: nirvana	burmai: နိဗ္ဗာန် (neibban neɪʔbàɴ) thai: นิพพาน nípphaan tib: མྱ་ངན་ལས་འདས་པ, mya-ngan-las-'das-pa mongol: нирван, nirvan 涅槃 kínai: Nièpán japán: Nehan koreai: Yeolban vietnámi: Niết-bàn
négy nemes igazság a dukkha (szenvedés, aggodalom, stressz) (szanszkrit: duḥkhāryasatya; burmai: ဒုက္ခ dokkha; thai: ทุกข์; 苦諦 kínai: kǔdì; japán: kutai; vietnámi: khổ đế; mongol: зовлон, zovlon) igazsága a dukkha eredetének (szamudaja) igazsága (szanszkrit: samudayāryasatya; burmai: သမုဒယ thamodaya; thai: สมุทัย; 集諦 kínai: jídì; japán: jittai; vietnámi: tập khổ đế; ; mongol: зовлонгийн шалтгаан, zovlongiin shaltgaan) a dukkha megszüntetésének (niródha) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhāryasatya; burmai: နိရောဓ niyawdha; thai: นิโรธ; 滅諦 kínai: mièdì; japán: mettai; vietnámi: diệt khổ đế; mongol: гэтлэх, getlekh) A dukkha megszüntetéséhez vezető ösvény (márga) igazsága (szanszkrit: duḥkhanirodhagāminī pratipad; burmai: မဂ် meg; thai: มรรค; 道諦 kínai: dàodì; japán: dōtai; vietnámi: đạo đế; mongol: мөр, mör)		páli: cattāri ariya-saccāni szanszkrit: चत्वारि आर्यसत्यानि catvāry āryasatyāni burmai: သစ္စာလေးပါး (thissa lei ba θɪʔsà lé bá) Khmr: អរិយសច្ចៈទាំង៤ 四諦, 四聖諦, 苦集滅道 kínai: Sìdì japán: shitai, shishōtai, kujūmetsudō vietnámi: Tứ diệu đế mongol: Хутагтын дөрвөн үнэн, khutagtiin dörvön unen
nikája - szó szerint: "kötet". A páli kánon buddhista szövegei.	páli: nikāya	szanszkrit: Āgama burmai: နိကာယ (nikaya nḭkəja̰) 部經 kínai: Bùjīng japán: bukyō vietnámi: Bộ kinh

O

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
órjóki - A zen étkezési szertartáson használatos edények	Japanese: 応量器 ōryōki
osó - a zen buddhizmusban a szerzetesek megszólítása. Eredetileg a magas rangú papokra használták, ma már bármely papot jelölhet.	japán: 和尚 oshō
Ötszáz éves időszak - A buddhizmus három korszakának Buddha utáni ötös felosztása (三時繫念 kínai: sānshí; japán: sanji; vietnámi: tam thời), amelynek a mahájána hívek számára a következő a jelentése: A megvilágosodás kora (解脱堅固 kínai: jiětuō jiāngù; japán: gedatsu kengo) A meditáció kora (禅定堅固 kínai: chándìng jiāngù; japán: zenjō kengo) Ez a két kor a Törvény Korai Napjába tartozik (正法時期 kínai: zhèngfǎ; japán: shōbō) Az olvasás, recitálás és hallgatás kora (読誦多聞堅固 kínai: sòngduōwén jiāngù; japán: dokuju tamon kengo) A templom és sztúpa építés kora (多造塔寺堅固 kínai: duōzào tǎsì jiāngù; japán: tazō tōji kengo) Ez a két kor a Törvény Középső Napjába tartozik (像法時期 kínai: xiàngfǎ; japán: zōhō) A konfliktus kora (闘諍堅固 kínai: zhēng jiāngù; japán: tōjō kengo) - a nyugtalanság, éhezés és egyéb természeti katasztrófák és ember alkotta szörnyűségek kora. Ez a kor a Törvény Kései Napjába tartozik (末法時期 kínai: mòfǎ; japán: mappō) amikor a (történelmi) Buddha tanításai elvesztik megszabadító erejüket, elenyésznek (白法隠没 kínai: báifǎméi; japán: byakuhō onmotsu) és egy új Buddha jelenik meg, hogy megmentse az embereket. A három kor és az ötszáz éves időszak a Nagy Gyűlés (大集 kínai: dàjí; japán: Daishutu-kyō, Daijuku-kyō, Daijikkyō, vagy Daishukkyō) szútrában szerepel.		五箇五百歲, 五箇五百歳 kínai: 五箇五百歲 wǔ ge wǔbǎi suì japán: 五箇の五百歳 go no gohyaku sai vietnámi: ??

P

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
pabbaddzsa - A világi személy otthontalanságba távozása, hogy csatlakozzon a szerzetesek közösségéhez (szó szerint: "elmenni")	szanszkrit: pravrajya Pali: Pabbajja	出家 kínai: chūjiā japán: shukke vietnámi: ??
panycsa szkandha - Az 5 szkandha (szanszkrit: Skandha, páli: khandha, jelentése magyarul: "összesség", "halom", "tömeg", "lét-csoport") a buddhista tudomány szerint a létesülés öt alapvető csoportosulását (aggregátumát) jelentik: "forma": páli, szanszkrit: rūpa; Bu: ရူပ yupa; 色 kínai: sè; japán: shiki "érzés": páli, szanszkrit: vedanā; Bu: ဝေဒန wedana; 受 kínai: shòu; japán: ju "észlelés": páli: saññā; szanszkrit: saṃjñā; Bu: သညာ thinnya; 想 kínai: xiàng; japán: sō "késztetések": páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; Bu: သင်္ခါရ thinkhaya; 行 kínai: xíng; japán: gyō "maga a tudat": páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; Bu: ဝိညာဉ် winyin; 識 kínai: shí; japán: shiki	szanszkrit: pañca skandha páli: pañca khandha	burmai: ခန္ဒာငါးပါး (khanda nga ba kʰàɴdà ŋá bá) shan: ႁႃႈ ၶၼ်ႇထႃႇ ([haː˧ kʰan˨ tʰaː˨]) 五蘊, 五陰, 五薀 kínai: wǔyùn japán: go-on, sometimes go-un vietnámi: ngũ uẩn
Pancsen láma - A gelug rendhez tartozó tibeti buddhista vallási vezető, a dalai láma után a második legmagasabb egyházi méltóság.	Tibetan: པན་ཆེན་བླ་མ་ pan-chen bla-ma	szanszkrit: paṇḍitaguru mongol: Банчин Богд, Banchin Bogd 班禪喇嘛 kínai: Bānchán Lǎma japán: ?? vietnámi: Ban-thiền Lạt-ma
panná - Lásd: pradzsná	szanszkrit:	burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà) mon: ပညာ (pɔnɲa|) shan: ပိင်ႇၺႃႇ (piŋ˨ ɲaː˨|) Tibetan: ཤེས་རབ་ shes rab mongol: билиг, bilig 智慧 vagy 知恵 vagy 般若 kínai: Zhìhuì, zhīhuì, bōrě japán: chie,hannya vietnámi:
paramártha - Az abszolút, a legvégső, avagy az egyetemes igazság, amely nem konvencionális. Lásd még: szamvriti	szanszkrit: paramārtha	burmai: ပရမတ် (paramat pəɹəmaʔ) thai: ปรมัตถ์ paramutt 真諦 japán: shintai
páramitá - szó szerint: "elérni a másik partot" - magyarul általában "tökéletesség." A mahájána gyakorlatokban a megvilágosodás, etika, türelem, erőfeszítés, elmélyedés és bölcsesség elérése.	páli: pāramī szanszkrit: pāramitā	burmai: ပါရမီ (parami pàɹəmì) mon: ပါရမဳ (parəmɔe) thai: บารมี baramee mongol: барамид, baramid 波羅蜜 vagy 波羅蜜多 kínai: bōluómì vagy bōluómìduō japán: haramitsu vagy haramita vietnámi: ba-la-mật vagy ba-la-mật-đa
parinibbana/parinirvána - A legvégső nibbana/nirvána.	a nibbana/nirvána szóból páli: parinibbāna szanszkrit: parinirvāṇa	burmai: ပရိနိဗ္ဗာန် (pareineibban pəɹeɪʔneɪʔbàɴ) thai: ปรินิพพาน pari-nippaan 般涅槃 kínai: bōnièpán japán: hatsunehan vietnámi: bát-niết-bàn
pradzsnyápáramitá (a bölcsesség tökéletessége) - A pradzsnyápáramitá a mahájána buddhizmus egyik legfőbb koncepciója, amelynek gyakorlása és megértése a bodhiszattva út elengedhetetlen eleme.	a fenti páramitá ("tökéletesség") és az alábbi pradzsnyá/panná ("bölcseesség") szavakból szanszkrit: prajñāpāramitā páli: paññāparami	burmai: ပညာပါရမီ (pyinnya parami pjɪ̀ɴɲà pàɹəmì) mon: ပညာပါရမဳ (pɔnɲa parəmɔe) mongol: билиг барамид, bilig baramid 般若波羅蜜 vagy 般若波羅蜜多 kínai: bōrě-bōluómì vagy bōrě-bōluómìduō japán: hannya-haramitsu vagy hannya-haramita vietnámi: bát-nhã-ba-la-mật vagy bát-nhã-ba-la-mật-đa
pradzsnyá/panná - "bölcsesség", "belátás"	páli: paññā szanszkrit: prajñā	burmai: ပညာ (pyinnya pjɪ̀ɴɲà) thai: ปัญญา pun-ya tibeti: ཤེས་རབ་ shes rab mongol: хөтлөх, khötlökh 般若 kínai: bōrě vagy bānruò japán: hannya vietnámi: bát-nhã
pratítja-szamutpáda - A "függő keletkezés" tana, amely szerint a jelenségek nem léteznek (vagy keletkeznek) más jelenségektől vagy feltételektől függetlenül. A függő keletkezés egyik leghíresebb alkalmazása a tizenkét nidána vagy 12 oksági láncszem (szanszkrit: dvādaśāṅgapratītyasamutpāda; 十二因緣, 十二因縁 kínai: shíàr yīnyuán; japán: jūni innen; vietnámi: thập nhị nhân duyên), which are: tévelygés (páli: avijjā; szanszkrit: avidyā; 無明 kínai: wúmíng; japán: mumyō; vietnámi: vô minh; mongol: мунхрахуй, munhrahui) a tévelygés okozza a késztetéseket (páli: saṅkhāra; szanszkrit: saṃskāra; 行 kínai: xíng; japán: gyō; vietnámi: hành; mongol: хуран үйлдэхүй, khuran uildehui) a késztetések okozzák a tudatosságot (páli: viññāṇa; szanszkrit: vijñāna; 識 kínai: shí; japán: shiki; vietnámi: thức; mongol: тийн мэдэхүй, tiin medehui) a tudatosság okozza a név-és-formát (páli, szanszkrit: nāmarūpa; 名色 kínai: míngsè; japán: myōshiki; vietnámi: danh sắc; mongol: нэр өнгө, ner öngö) Na név-és-forma okozza a hat érzékterületet (páli: saḷāyatana; szanszkrit: ṣaḍāyatana; 六入 vagy 六処 kínai: liùrù; japán: rokunyū vagy rokusho; vietnámi: lục căn; mongol: төрөн түгэхүй, törön tugehui) a hat érzékterület okozza a kapcsolódást (páli: phassa; szanszkrit: sparśa; 觸, 触 kínai: chù; japán: soku; vietnámi: xúc; mongol: хүрэлцэхүй, khureltsehui) a kapcsolódás okozza az érzést (páli, szanszkrit: vedanā; 受 kínai: shòu; japán: ju; vietnámi: thụ; mongol: сэрэхүй, serehui) az érzés okozza a sóvárgást (páli: taṇhā}}; szanszkrit: tṛṣṇā; 愛 kínai: ài; japán: ai; vietnámi: ái; mongol: хурьцахуй, khuritsahui) a sóvárgás okozza a ragaszkodást (páli, szanszkrit: upādāna; 取 kínai: qǔ; japán: shu; vietnámi: thủ; mongol: авахуй, avahui) a ragaszkodás okozza a létesülést (páli, szanszkrit: bhava; 有 kínai: yǒu; japán: u; vietnámi: hữu; mongol: сансар, sansar) a létesülés okozza a születést (páli, szanszkrit: jāti; 生 kínai: shēng; japán: shō; vietnámi: sinh; mongol: төрөхүй, töröhui ) a születés vezet az öregedéshez és a halálhoz (páli, szanszkrit: jarāmaraṇa; 老死 kínai: láosǐ; japán: rōshi; vietnámi: lão tử; mongol: өтлөх үхэхүй, ötlöh uhehui)	páli: paṭicca-samuppāda szanszkrit: pratitya-samutpāda	burmai: ပဋိစ္စသမုပ္ပါဒ် (padeissa thamopad pədeɪʔsa̰ θəmoʊʔpaʔ) tibeti: རྟེན་ཅིང་འབྲེལ་བར་འབྱུང་བ་ rten cing `brel bar `byung ba mongol: шүтэн барилдлага, shuten barildlaga 緣起 (úgy tartják, hogy a 因緣生起 rövidítése), 縁起 kínai: yuánqǐ japán: engi vietnámi: duyên khởi Also called 因緣, 因縁 kínai: yīnyuán japán: innen vietnámi: nhân duyên
Pratjéka-Buddha/Paccséka-Buddha - szó szerint: "egyedülálló Buddha", aki saját magától éri el a megvilágosodást.	páli: paccekabuddha szanszkrit: pratyekabuddha	burmai: ပစ္စေကဗုဒ္ဓါ (pyiseka boddha pjɪʔsèka̰ boʊʔdà) 辟支佛 kínai: Bìzhī Fó japán: Hyakushibutsu vietnámi: Bích-chi Phật
purisza - A gyakorló buddhista közösség egésze - a szangha és a világi gyakorlók.

R

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
Rámutató tanítás - A tudat természetébe való közvetlen beavatás a mahámudrá és a dzogcsen hagyományvonalakban. A gyökér guru az a mester, aki a beavatást adja a tanítvány részére.	tibeti: ངོ་སྤྲོད་ ngo-szprod
Ratnaszambhava	szanszkrit: Ratnasambhava	tibeti: རིན་ཆེན་འབྱུང་གནས Rincsen dzsung ne mongol: ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ ᠭᠠᠷᠬᠣ ᠢᠢᠨ ᠣᠷᠣᠨ᠂ ᠲᠡᠭᠦᠰ ᠡᠷᠳᠡᠨᠢ; Эрдэнэ гарахын орон, Төгс Эрдэнэ; Erdeni garkhu yin oron, Tegüs Erdeni 寶生佛, 宝生如来 japán: hósó njorai
Rigpa - Az a tudás a dolgok való természetének megértése után.	tibeti: རིག་པ (rig pa)	szanszkrit: विद्या (vidjá)
rinpocse - szó szerint: "az értékes". Tiszteletre méltó tibeti lámáknak járó elismerő cím.	tibeti: རིན་པོ་ཆེ་, rin-po-cse	mongol: римбүчий, rimbucsii 仁波切 kínai: rénbōqiē japán: リンポチェ rinpoche vietnámi: ??
Rinzai - Zen szekta, amely kihangsúlyozza a kóan tanulmányokat. Az alapító a kínai Linji mester volt.	japán: 臨済宗 rinzai-sú	臨濟宗 kínai: Línjì-zōng vietnámi: Lâm Tế tông
Rohacu - Buddha megvilágosodásának tiszteletet állító hagyományos ünnepnap. Vagy december 8-án, vagy a holdnaptár 12. hónapjának 8. napján.	japán: 臘八 róhacu vagy rohacsi
rósi - szó szerint: "mester" - zen mesterek tiszteletre méltó címe a tinzai és az obaku szektákban.	japán: 老師 rósi	禅師 kínai: '’csan si (szó szerint: öreg mester)

S

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
szaccsa - Igazság	szanszkrit: szatja	burmai: သစ္စာ (thissza) mon: သစ္စ (sɔtcɛʔ) shan: သဵတ်ႈၸႃႇ (sʰet˧ tsaː˨) thai: สัจจะ sadja 真 kínai: csen japán: sin vietnámi:
számanera/srámanera - Papnövendék fiú, aki egy éven át, vagy 20 éves korig marad növendék - ezután lehet belőle bhikkhu (szerzetes).	szanszkrit: srámanera	burmai: (ရှင်)သာမဏေ ((sin) thamane (ʃɪ̀ɴ) θàmənè) Mon: သာမ္မဏဳ ([samənɔe]) shan: သႃႇမၼေႇ (sʰaː˨ mne˨) thai: สามเณร sama-naen 沙彌 kínai: sa-mi japán: sami vietnámi: ??
szamatha - Nyugodtság meditáció, amely különbözik a vipasszaná meditációtól	páli: szamatha szanszkrit: samatha	burmai: သမထ}} thamahta θəmətʰa̰|IPA}}) thai: สมถะ szamatha 舍摩他 kínai: se-mo-ta japán: ?? vietnámi: ??
szamszára - A buddhizmusban a szamszára a folyamatosan ismétlődő születések és halálok sorozata, amely a közönséges lények énhez és tapasztaláshoz való ragaszkodásából és berögzüléseiből fakad.	páli, szanszkrit: szamszára	burmai: သံသရာ (thanthaja θàɴðəjà) thai: สังสารวัฏ szung-szara-vat tib: འཁོར་བ khor ba burmai: သံသရာ mongol: орчлон, orchlon 輪迴, 輪廻 kínai: lun-huj japán: rinne vietnámi: luân hồi
szamu - A zen gyakorlatok során végzett munkavégzés.	japán: 作務 samu	作務 kínai: cuo-vu vietnámi: ??
szamvriti - A konvencionális igazság, amely nem abszolút vagy egyetemes (paramártha)	szanszkrit: saṃvriti	burmai: သမ္မုတိ (thamudi θəmṵdḭ) thai: สมมุติ sommoot 俗諦 japán: zokutai
szangha - A buddhista szerzetesek és apácák közössége. Tanítók és tanítványok.	szanszkrit: saṅgha	burmai: သံဃာ (thangha θàɴɡà) mon: သဳလ (sɛŋ) shan: သၢင်ႇၶႃႇ (sʰaːŋ˨ kʰaː˨) thai: สงฆ์ szong tibeti: ཚོགས་ཀ་མཆོག tsog gyu chog mongol: хуврагийн чуулган, khuvragiin chuulgan 僧團 kínai: szeng tuan japán: só, sórjó vietnámi: tăng già
Szánlun - A mádhjamaka iskola alapjaira támaszkodó buddhista filozófiai iskola.	kínai: 三論 sānlùn	三論宗 kínai: Szan-lun-cung japán: Szanron-sú vietnámi: Tam luận tông
szanzen A zen buddhizmus több iskolájában szokásos hivatalos meghallgatás - hasonlatos a dokuszan-hoz.	japán
szatori - Megvilágosodás, megértés (japán).	japán: 悟り szatori	悟 kínai: vu vietnámi: ngộ
szajadav - Burmai meditációs mester.	burmai: ဆရာတော် (szajadav sʰəjàdɔ̀)
seicsu - A zen buddhista naptár egyik tartós, formális szerzetesi képzési időszaka, amelynek jellegzetes részei az egy hetes Daiszessin és a szanzen.	japán: 制中 seicsu
szessin - Zen elvonulási gyakorlat, amely alkalmával a gyakorlók napokig együtt meditálnak, esznek és dolgoznak.	japán: 接心, 摂心	佛七 kínai: '’fo-csi 坐臘/坐腊 kínai: cuo-la
sikantaza - Az ülésen való koncentráció gyakorlata a japán zen buddhizmus szótó iskolájában.	japán: 只管打座	默照 kínai: mo-csao
súnjata - Üresség. Lásd még: Nágárdzsuna	páli: suññatā szanszkrit: śūnyatā	burmai: သုည (' θòʊɴɲa̰) shan: သုင်ႇၺႃႉ (sʰuŋ˨ ɲaː˥) tib: stong pa nyid mongol: хоосон чанар, khooson chanar 空 kínai: kung japán: kú vietnámi: tính Không
Szikhí Buddha - A tudás Buddhája.	páli: Sikhī Buddha szanszkrit: Śikhīn Buddha	japán: Siki Bucu
síla - "Morál", "moralitás", "etika": előírás	páli: sīla szanszkrit: śīla	burmai: သီလ (thila θìla̰) mon: သဳ}} sɔelaʔ|}}) shan: သီႇလႃႉ (sʰi˨ laː˥) thai: ศีล seen 尸羅,戒 kínai: csie japán: kai vietnámi: giới mongol: шагшаабад, shagshaabad
szótó A japán zen buddhizmus egyik iskolája, amelynek fő gyakorlata a sikantaza. Lásd még: Dógen	japán: 曹洞宗 Sōtō-shū	曹洞宗 kínai: Cao-tung-cung vietnámi: Tào Động tông
tárház-tudat - Az alap tudat (álaja-vidzsnjána), amelyet a jógácsára buddhizmus tanába tartozik.	páli, szanszkrit: ālayavijñāna	阿頼耶識 kínai: aje-si japán: arajasiki vietnámi: a-lại-da thức
szukha - Elégedett boldogság, öröm.	páli: sukha szanszkrit: sukha	burmai: ?? mon: ?? mongol: ?? 樂 kínai: lè japán: ?? vietnámi: ??
szútra - Írás, amely eredetileg rövid, aforizmás mondások gyűjteménye volt.	a √siv szóból: varrni szanszkrit: sutra páli: sutta	burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ) mon: သုတ် (sɔt) mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧) thai: สูตร soothe mongol: судар, sudar 經, 経 kínai: csing japán: kjó vietnámi: kinh
Szutta-pitaka - Buddha tanításait tartalmazó Tipitaka, hármas kosár, második része.	páli: Sutta-piṭaka szanszkrit: Sūtra-piṭaka	burmai: သုတ် (thoht θoʊʔ) Mon: သုတ် (sɔt) Mon: သုၵ်ႈ (sʰuk˧) mongol: Судрын аймаг Sudriin aimag 經藏, 経蔵 kínai: csing-cang japán: kjózó vietnámi: Kinh tạng

T

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
tangarjó - A zen kolostorokba való belépés előtti várakozás a kapuban, amely egy naptól hetekig is eltarthat.	japán: 旦過寮
tanhá - Sóvárgás vagy vágy.	páli: taṇhā szanszkrit: tṛṣṇā	burmai: တဏှာ (tahna tən̥à) thai: ตัณหา tunha mongol: хурьцахуй, khuritsahui 愛 kínai: ài japán: ai Kr: 애 ae vietnámi: ái
Tanto A zen buddhizmusban a templom egyik legfőbb vezetője. A két tiszt egyike.	japán:単頭
tantra - Ezoterikus vallásos gyakorlatok, amelybe bele tartozik a jóga, mantra, stb. Lásd még: vadzsrajána.	szanszkrit: tantra	mongol: тарнийн ёс, дандар, tarniin yos, dandar 續部,怛特羅 kínai: dátèluó japán: ?? vietnámi: đát-đặc-la
Tathágata - Buddha tíz tanítványa közül az egyik.	szanszkrit: tathāgata; The "Thus-Gone One"	burmai: တထာဂတ (tahtagata ta̰tʰàɡəta̰) thai: ตถาคต tatha-kohd mongol: түүнчлэн ирсэн, tuunchlen irsen 如来 kínai: rúlái japán: nyorai vietnámi: như lai
tathágata-garbha - Buddha-természet avagy a megvilágosodás magja.	szanszkrit: tathāgatagarbha	佛性, 仏性 kínai: fóxìng japán: busshō Also 覚性 kínai: juéxìng japán: kakushō vietnámi: giác tính illetve: 如来藏, 如来蔵 kínai: rúláizàng japán: nyuoraizō vietnámi: như lai tạng
teisó - Egy zen mester bemutatója a szessin időszakában.	japán: 提唱 teishō
tenzo - Zen szakácsa a szessin időszakában. A zen templomokban a konyhával megbízott tiszt.	japán: 典座 tenzo	典座 kínai: diǎnzuò vietnámi: điển toạ
théraváda - szó szerint: "az idősebbek szavai". A buddhizmus legnépszerűbb formája Délkelet-Ázsiában és Srí Lankán.	páli: theravāda szanszkrit: sthaviravāda	burmai: ထေရဝါဒ (hterawada tʰèɹa̰wàda̰ vagy tʰèja̰wàda̰) thai: เถรวาท tera-waad 上座部 kínai: shàngzuòbù japán: jōzabu vietnámi: Thượng toạ bộ
théra vagy théri - szó szerint: "idősebb". Szerzetesek és apácák megtisztelő címe a théraváda hagyományban.	páli: thera	burmai: ထေရ (htera tʰèɹa̰)
tientaj/tendai - Kínai mahájána iskola, amelyben a Lótusz szútra kiemelt szerepet kapott.	kínai: 天台 tiāntái	天台宗 kínai: tiāntái zōng japán: tendai-shū vietnámi: Thiên Thai tông
Tiszta Föld buddhizmus - A mahájána buddhizmus egyik jelentős iskolája, főként Kelet-Ázsiában. A Tiszta Föld buddhizmusban a cél újjászületni Amitábha Buddha nyugati paradicsomában (szukhávatí).		净土宗(Ch), 浄土教(Jp) kínai: Jìngtǔ-zōng japán: Jōdo-kyo koreai: Jeongtojong vietnámi: Tịnh độ tông
trailokja - A világ három régiója: Kámaloka vagy Kamadhatu: érzéki vágyak világa (szanszkrit, páli: kāmaloka, kāmadhātu; tibeti: འདོད་ཁམས་ `dod khams; mongol: амармагийн орон, amarmagiin oron; 欲界 kínai: yùjiè, japán: yokkai vietnámi: dục giới) Rúpaloka vagy Rúpadhatu: forma világa (szanszkrit: rūpaloka, rūpadhātu; tibeti: གཟུགས་ཁམས་ gzugs khams; mongol: дүрстийн орон, durstiin oron; 色界 kínai: sèjiè; japán: shikikai , vietnámi: sắc giới) Arúpaloka vagy Arupadhatu: forma nélküli világ (szanszkrit: arūpaloka, arūpadhātu; tibeti: གཟུགས་མེད་ཁམས་ gzugs med khams; mongol: дүрсгүйн орон, dursquin oron; 無色界 kínai: wú sèjiè, japán: mushikikai vietnámi: vô sắc giới)	szanszkrit: triloka	páli: tisso dhātuyo tibeti: ཁམས་གསུམ་ khams gsum mongol: гурван орон, gurvan oron 三界 kínai: sānjiè japán: sangai vietnámi: tam giới
trikája - Buddha három "teste": Dharma-kája (szanszkrit: dharmakāya; 法身 kínai: fǎshēn; japán: hosshin; vietnámi: pháp thân) Szambhoga-kája (szanszkrit: saṃbhogakāya; 報身 kínai: bàoshēn; japán: hōshin; vietnámi: báo thân) Nirmána-kája (szanszkrit: nirmāṇakāya; 應身,化身,応身 kínai: yìngshēn; japán: ōjin; vietnámi: ứng thân)	szanszkrit: trikāya	三身 kínai: sānshēn japán: sanjin vietnámi: tam thân
Tripitaka - A "három kosár" - buddhista szövegeket tartalmazó kánon (páli) Vinaja-pitaka (páli, szanszkrit: Vinaya-piṭaka; tibeti: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ `dul ba`i sde snod; mongol: винайн аймаг сав vinain aimag sav; 律藏, 律蔵 kínai: lǜzàng; japán: Ritsuzō; vietnámi: Luật tạng) Szutta-pitaka (páli: Sutta-piṭaka; szanszkrit: Sūtra-piṭaka; tib: མདོ་སྡེའི་སྡེ་སྣོད་ mdo sde`i sde snod; mongol: судрын аймаг сав sudriin aimag sav; 經藏, 経蔵 kínai: jīngzàng; japán: Kyōzō; vietnámi: Kinh tạng) Abhidhamma-pitaka (páli: Abhidhamma-piṭaka; szanszkrit: Abhidharma-piṭaka; tib: མངོན་པའི་སྡེ་སྣོད་ mngon pa`i sde snod; mongol: авидармын аймаг сав avidarmiin aimag sav; 論藏, 論蔵 kínai: lùnzàng; japán: Ronzō; vietnámi: Luận tạng)	páli: tipiṭaka szanszkrit: tripiṭaka	burmai: တိပိဋက (Tipitaka tḭpḭtəka̰) thai: ไตรปิฎก Traipidok སྡེ་སྣོད་་གསུམ, sde snod gsum mongol: гурван аймаг сав, gurvan aimag sav 三藏, 三蔵 kínai: Sānzàng japán: Sanzō koreai: Samjang vietnámi: Tam tạng
Triratna/Tiratana - Lásd: Három drágaság	páli: tiratana szanszkrit: triratna	tibeti: དཀོན་མཆོག་གསུམ, dkon mchog gsum mongol: гурван эрдэнэ, gurvan erdene
trsna - Lásd: tanhá
tulku - Újjászületett tibeti tanító	tibeti: སྤྲུལ་སྐུ་ tulku	mongol: хувилгаан, khuvilgaan 再來人 (轉世再來的藏系師長) kínai: Zài lái rén japán: keshin vietnámi: hoá thân

U

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
upádána - Ragaszkodás, a pratítja-szamutpáda 12 oksági láncszeme közül a kilencedik.	páli, szanszkrit: upādāna	burmai: ဥပါဒါန် (upadan ṵpàdàɴ) shan: ဢူႉပႃႇတၢၼ်ႇ (ʔu˥ paː˨ taːn˨) thai: อุปาทาน u-pa-taan tibeti: ལེན་པ, len pa mongol: авахуй, avahui 取(十二因緣第九支) kínai: qǔ japán: shu vietnámi: thủ
Upaddzshaja - Spirituális tanító Indiában és Nepálban.	páli: Upajjhaya szanszkrit: upādhyāy	burmai: ဥပဇ္ဇာယ်ဆရာ (Upyizesaya ṵ pjɪʔzèsʰajà)
upászaka - A buddhizmus világi gyakorlója (férfi).	szanszkrit: upāsaka	burmai: ဥပါသကာ (upathaka ṵpàθəkà) Mon: ဥပါသကာ (ʊʔpasəka) thai: อุบาสก u-ba-sok 近事男, 優婆塞 kínai: jìnshìnán japán: ubasoku vietnámi: cận sự nam
upásziká - A buddhizmus világi gyakorlója (nő).	az upászaka szóból szanszkrit: upāsika	burmai: ဥပါသိကာ (upathika ṵpàθḭkà) thai: อุบาสิกา u-ba-sika 近事女, 優婆夷 kínai: jìnshìnǚ japán: ubai vietnámi: cận sự nữ
upaja - Célszerűség, azonban nem feltétlenül legvégső igazság. Eredetileg más iskolák lekicsinylő jelzőjeként használták, amelyekből hiányzott az egyetemes igazság. Később a saját iskoláikra is használták, hogy a gyakorlók ne kötődjenek a saját tanaikhoz.	szanszkrit: upāya	burmai: ဥပါယ် (upe ṵ pè) tibeti: ཐབས, thabs mongol: арга, arga 方便 kínai: fāngbiàn japán: hōben vietnámi: phương tiện
upekkhá - Egykedvűség	páli: upekkhā szanszkrit: upekṣā	burmai: ဥပက္ခာ (upyikkha ṵpjɪʔkʰà) thai: อุเบกขา u-bek-kha tibeti: བཏང་སྙོམས་, btang snyoms mongol: тэгшид барихуй, tegshid barihui 镇定，沉着, 捨 kínai: Zhèndìng, chénzhuó japán: sha
úrná - A szemöldökök közötti szőrbodor.	szanszkrit: urna	mongol: билгийн мэлмий, bilgiin melmii 白毫 japán: byakugō
újjászületés - A tudat folytonossága halál után, majd összekapcsolódása egy új formával.	páli: punabbhava szanszkrit: punarbhava	輪廻 kínai: lunhui japán: rinne vietnámi: luân hồi

V

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
vadzsrajána - A hínajána és mahájána mellett a buddhizmus harmadik legnépszerűbb irányzata.	szanszkrit: vajrayāna, lit. "diamond vehicle"	burmai: ဝဇိရယာန (wazeirayana wəzeiɹa̰ jàna̰) thai: วชิรญาณ wachira-yaan mongol: Очирт хөлгөн, ochirt khölgön 金剛乘 kínai: Jīngāng shèng japán: Kongō jō vietnámi: Kim cương thừa
Vairócsana,	szanszkrit: वैरोचन	tibeti: རྣམ་པར་སྣང་མཛད། rNam-par-snang mdzad mongol: ᠪᠢᠷᠦᠵᠠᠨ ᠠ᠂ ᠮᠠᠰᠢᠳᠠ ᠋᠋ᠭᠡᠢᠢᠭᠦᠯᠦᠨ ᠵᠣᠬᠢᠶᠠᠭᠴᠢ᠂ ᠭᠡᠭᠡᠭᠡᠨ ᠭᠡᠷᠡᠯᠲᠦ; Бярузана, Машид Гийгүүлэн Зохиогч, Гэгээн Гэрэлт; Biruzana, Masida Geyigülün Zohiyaghci, Gegegen Gereltü 毗盧遮那佛, 大日如來 kínai: Pílúzhēnàfó japán: Dainichi Nyorai, Birushana-butsu
Vászaná - Karmikus hatások.	páli és szanszkrit: Vāsanā	burmai: ဝါသနာ (wathana wàðanà) 習気 japán: jikke
Vinaja-pitaka - A Tipitaka kánon egyik része, amely a szerzetesek életének szabályait tartalmazza.	páli, szanszkrit: vinaya-piṭaka, szó szerint: "magaviselet kosár"	burmai: ဝိနည်းပိဋကတ် (wini pitakat wḭní pḭdəɡaʔ) Mon: ဝိနဲź (wìʔnòa) shan: ဝီႉၼႄး (wi˥˩ ɛ˦) thai: วินัย wi-nai tib: འདུལ་བའི་སྡེ་སྣོད་ dul-bai sde-snod mongol: Винайн аймаг сав, vinain aimag sav 律藏 kínai: Lǜzàng japán: Ritsuzō vietnámi: Luật tạng
vipasszaná - "belátás" meditáció - leginkább a théraváda irányzatra jellemző, de jelen van például a tientaj szektában is. Gyakran ötvözik a szamatha meditációval.	a vi-√dṛś szóból: megkülönböztet páli: vipassanā szanszkrit: vipaśyanā, vidarśanā	burmai: ဝိပဿနာ (wipathana wḭpaʔθanà) shan: ဝီႉပၢတ်ႈသၼႃႇ (wi˥ paːt˧ sʰa˩ naː˨) thai: วิปัสสนา wipadsana tibeti: ལྷག་མཐོངlhag mthong mongol: үлэмж үзэл, ulemj uzel 觀,観 kínai: guān japán: kan vietnámi: quán
vírja - Energia, lelkes kitartás, tetterő, állhatatosság	a szóból páli: viriya szanszkrit: vīrya,	tibeti: brtson-grus thai: วิริยะ wiriya 能量 kínai: néngliàng japán: nōryō vietnámi: năng-lượng

Z

Meghatározás	Etimológia	Más nyelveken
zazen - A zen buddhizmus ülő meditációja.	japán: 坐禅	坐禪 kínai: zuòchán koreai: jwaseon vietnámi: toạ thiền
Zen buddhizmus - A mahájána egyik irányzata, amely Kínából ered.	japán: 禅宗 Zen-shu	禪宗 kínai: Chánzōng vietnámi: Thiền tông
zendo - A zen buddhizmusban az a terem, ahol a zazen gyakorlatot végzik.	japán: 禅堂	禪堂 kínai: chántáng vietnámi: thiền đường

Kapcsolódó szócikkek

• Buddhizmus
• Buddhista szövegek
• Japán buddhista szójegyzék
• Szanszkrit szójegyzék

Külső hivatkozások

• Páli Szöveg Társaság - szótár (angolul)
• Monier-Williams szanszkrit-angol szótár (angolul)
• Digitális buddhista szótár (belépési felhasználónév: "guest") (angolul)
• Kadampa buddhista fogalmak szójegyzéke (angolul)