Portál:Buddhizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Buddhizmusportál
Om mani padme hum


BuddhaStThailand.jpg Mahaparinirvana.jpg Bagan, Burma.jpg Mahabodhitemple.jpg Buddhist monks in front of the Angkor Wat.jpg IMG 0361 Kathmandu Bodnath.jpg Palacio de Potala - 02.JPG

Dharmacakra.svgDharmacakra.svgDharmacakra.svg Buddhizmus Dharmacakra.svgDharmacakra.svgDharmacakra.svgszerkesztés 


A buddhizmus filozófiai, illetve gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte. Az i. e. 6. században jött létre Indiában, s elsősorban azoknak a körében terjedt, akik a hinduizmus által szentesített kasztrendszer ellen tiltakoztak. A buddhizmus nagy mértékben Gautama Sziddhártha, közismertebb nevén a történelmi Buddha (páli/szanszkrit nyelven „a megvilágosodott”), tanításain alapszik, aki az indiai szubkontinens északkeleti részén élt és tanított. Buddha valamikor az i. e. 6. és 4. század között élt. Megvilágosodott tanítóként ismerték, aki igyekezett megosztani másokkal saját tapasztalatait, azzal a céllal, hogy megszabaduljanak a szenvedéstől, elérjék a nirvána állapotát, és kiléphessenek az újjászületés és szenvedés örökös körforgásából. A buddhizmusra hagyományosan úgy tekintenek, mint a megszabadulás útjára, melyet a valóság legvégső természetének megismerésén keresztül lehet elérni.

A buddhizmus három fő ága a hínajána („kis út”), a mahájána („nagy út”) és a vadzsrajána („gyémánt út”). A hínajána buddhizmus egyik legősibb, máig fennmaradt alága a théraváda buddhizmus, amelyet sokan követnek Srí Lankán és Délkelet-Ázsiában. A mahájána ág Kelet-Ázsia-szerte terjedt el, melyhez a zen buddhizmus, a nicsiren-buddhizmus, a tibeti buddhizmus, a singon buddhizmus és a tendai buddhizmus hagyományai tartoznak. A harmadik ág a vadzsrajána buddhizmus, amely egyesek szerint a mahájána egyik ága. Számos forrás szerint a buddhisták száma a világon 230 és 500 millió között van. Magyarországon a gyakorló buddhisták és a buddhizmussal szimpatizálók száma 5 és 10 ezer fő között van.

A buddhista iskolák olykor különböző módon tekintenek a megszabaduláshoz vezető útra, illetve a szent szövegekre és tanításokra. A buddhista gyakorlat alapja a három drágaságban való menedékvételen alapszik: Gautama Buddha, a dharma/dhamma (a tanítások) és a szangha (a közösség).

Bővebben a buddhizmusról...
Dharmacakra.svg Kiemelt szócikk Dharmacakra.svgszerkesztés 
Sztúpa és Borobudur
Borobudur (eredeti neve valószínűleg a szanszkrit Vihara Buddha Ur, ami szabadfordításban annyit tesz: „a hegyen álló buddhista templom“) a világ legnagyobb buddhista épülete. Indonéziában található. A buddhista tanítás kőből épült fellegvára. Jáva középső részének egyik legfontosabb városától, Yogyakartától 42 km-re északnyugatra fekszik. Borobudur i. sz. 800 körül épült a Szailendra dinasztia megbízásából. Építői az indiai mitológiából ismert Meru hegyének megépítésére törekedtek. Így sikerült megalkotniuk az egész déli félteke legnagyobb építményét. Felülnézetből a műemlék háromdimenziós mandala képét adja, mely a világmindenség ábrázolása rituális diagram formájában, az ég és Föld szimbolikus összekapcsolásaként. A templom teraszos piramis alakban épült a fennsíkra. 34 méter a magassága, és becslések szerint mintegy 55 000 köbméter kőből áll. Az öt mélyen elhelyezkedő négyszögletű terasz a földi létet jelképezi. A fölöttük elhelyezkedő három kör alakú terasz a szellemi világ szimbóluma. A felső teraszokon sztúpák sorakoznak.
Dharmacakra.svg Kiemelt kép Dharmacakra.svgszerkesztés 
Mahábódhi templom
Fénykép: Bpilgrim

A Mahábódhi templom a történelmi Buddhával kapcsolatos négy szent hely egyike, UNESCO világörökségi helyszín.

Dharmacakra.svg Kiemelt idézet Dharmacakra.svgszerkesztés 
Albert Einstein
A jövő vallása kozmikus vallás lesz. Ennek le kell győznie az Istenről, mint személyről alkotott elképzelést és el kell kerülnie a teológia dogmáit. Átfogva a természetet és a szellemiséget, olyan vallási érzésen fog alapulni, amely minden dolog – a szellem és a természet egységének átéléséből keletkezik. Az ilyen leírásnak megfelel a buddhizmus. Ha van olyan vallás, amely ki tudja elégíteni a korszerű tudomány igényeit, akkor ez a buddhizmus.
Albert Einstein, (Einsteinnek nyilvánítják)
Dharmacakra.svg Kiemelt életrajz Dharmacakra.svgszerkesztés 
Az autó, amellyel Thích Quảng Đức az önpusztításának helyszínére érkezett, a Thien Mu pagodánál áll.
Thích Quảng Đức (ejtés: [tʰɪ̌c kwãːŋ ɗɨ̌k]; eredeti nevén Lâm Văn Tức; Chữ Nôm, 1897Saigon, 1963. június 11.) vietnami mahájána buddhista szerzetes, aki Saigon egyik forgalmas kereszteződésében 1963. június 11-én végrehajtott öngyilkosságával vált nevezetessé. Tettével a buddhistákat megfélemlítő dél-vietnami Ngô Đình Diệm-rezsim ellen tiltakozott. Az önmagát felgyújtó szerzetesről készült fényképek bejárták a világsajtót, ezzel a nemzetközi figyelmet a Diệm-adminisztráció politikájára irányították. Az öngyilkosságról készített fényképeiért Malcolm Browne elnyerte a Pulitzer-díjat, illetve egyik képe az év sajtófotója lett a World Press Photo 1963. évi versenyén. Halála után Thích Quảng Đức testét elhamvasztották, de szívét ereklyeként megőrizték. A szerzetes és elkeseredett tette az együttérzés jelképévé vált, a buddhisták körében pedig bodhiszattvaként kezdték tisztelni, ezzel is erősítve a halála által a közvélekedésre gyakorolt hatást.

Thích Quảng Đức tette felerősítette a Diệmre gyakorolt nemzetközi nyomást, aki a buddhista közösség ellenérzéseit csillapítandó reformokat jelentett be. A beharangozott intézkedések végrehajtására azonban csak lassan vagy egyáltalán nem került sor, ami csak elmélyítette az ellentéteket. A tiltakozások folytatódtak, majd a Vietnami Köztársasági Hadsereg Diệm fivéréhez, Ngô Đình Nhuhoz hű különleges erői az élére álltak a buddhista pagodák ellen intézett szervezett támadásoknak. Megszerezték Thích Quảng Đức szívét, útjukat országszerte gyilkosságok és pusztítás kísérte. Néhány buddhista szerzetes Thích Quảng Đức példáját követve tiltakozásul a halált választotta, s felgyújtotta magát. Végül 1963 novemberében a hadsereg által végrehajtott államcsíny és Diệm meggyilkolása vetett véget a válságos helyzetnek. Ennek fényében a szerzetesek önégető mozgalmát a vietnami buddhista válság fordulópontjának tekintik, amely végül a Diệm-rezsim felszámolásához vezetett.

Dharmacakra.svg Tudtad-e? Dharmacakra.svgszerkesztés 
Asóka rendeletei


Dharmacakra.svg Kategóriák Dharmacakra.svgszerkesztés 

Buddhizmussal kapcsolatos kategóriák

Dharmacakra.svg Témák Dharmacakra.svgszerkesztés 

A buddhizmus története
* Gautama Buddha * Időrend szerint * Elő-szektarianizmus * Korai buddhizmus * Korai buddhista iskolák
* Tanácskozások * Története Indiában * Gréko-buddhizmus * Buddhizmus Kínában * Terjedése a selyemúton
* Kelet-Ázsiában * Délkelet-Ázsiában * Közép-Ázsiában * Közel-Keleten * Srí Lankán

Dharma
* A létezés három jellemzője * Állandótlanság (aniccsa) * Éntelenség (anatta) * Szenvedés (dukkha) * Megvilágosodás a buddhizmusban
* Nemes nyolcrétű ösvény * Szkandha * Karma * Újjászületés * Szamszára
* Négy nemes igazság * Nirvána * Középút * Függő keletkezés * Üresség

Buddhista kozmológia
* Buddhák listája * Buddha-természet * Az emberi lény a buddhizmusban * Öt bölcsességbuddha * Nevesített buddhák listája
* Buddhaság * Pratjékabuddha * Érzéki vágyak birodalma * Buddhológia * Mára (démon)
* Meru-hegy * Tíz spirituális birodalom * Állatok a buddhizmusban * Maitréja * Dzsáti (buddhizmus)

A buddhizmus főbb iskolái és irányzatai
* Hínajána * Elő-szektariánus buddhizmus * Korai buddhista iskolák * Buddhista tanácskozások * Tibeti buddhizmus
* Théraváda * Két igazság tana * Vadzsrajána * Madhjamaka * Jógácsára
* Mahájána * Tiszta Föld * Tendai * Szangha * Csan

Buddhizmus országonként
* Buddhizmus Indiában * Buddhizmus Nepálban * Buddhizmus Tibetben * Buddhizmus Srí Lankán * Buddhizmus Kínában
* Buddhizmus Thaiföldön * Buddhizmus Burmában * Buddhizmus Laoszban * Buddhizmus Vietnamban * Buddhizmus Japánban
* Koreai buddhizmus * Buddhizmus Mongóliában * Buddhizmus Bhutánban * Buddhizmus Magyarországon * Buddhizmus Németországban

Buddhista szerzetesség és egyház
* Bhikkhu (szerzetes) * Bhikkhuni (apáca) * Srámanera * Srámanerí * Háztulajdonos
* Upászaka * Upásziká * Menedékvétel * Elkötelezettség * Púdzsá
* Anágárika * Ácsán * Szajádav * Zen mester * Láma

Buddhista meditáció
* Békesség meditáció * Meditációs tárgyak (kammatthána) * Passzaddhi (elcsendesedés) * Dhjána (tudatszintek) * Mandala (tibeti buddhizmus)
* Belátás meditáció * Dhamma-vicsaja (valóságvizsgálat) * Zazen (zen gyakorlat) * Tantra (vallásfilozófia) * Tertön (tibeti buddhizmus)
* Légzés tudatossága * Felidézés, felhalmozás (anusszati) * Bhávaná (fejlesztés) * Szati (tudatosság) * Mantra (vallásos szöveg)



Buddhista szövegek
* Páli kánon * Tibeti kánon * Kínai kánon * Buddha-vacsana * Szútra
* Mahájána szútrák * Ágama * Vinaja * Abhidharma * Tripitaka Koreana
* Gandhárai buddhista szövegek * Dzsátaka mesék * Terma * Asóka rendeletei * Mantra



Buddhista művészet és kultúra
* Buddhista költészet * Buddhista ünnepek * Buddhista konyhaművészet * Buddhista szimbolizmus * Anikonizmus a buddhizmusban
* Buddhista zene * Gandhára művészete * A buddhizmus kulturális jegyei * Japán buddhista művészet * Japán buddhista építészet



Kapcsolódó témák:
* Kritika * Összehasonlító tanulmányok * Kulturális elemek * Buddhizmus körvonalakban * Szútra * Buddhista szójegyzék


Dharmacakra.svg Tennivalók Dharmacakra.svgszerkesztés 
Tennivalók
  • Megírandó cikkek: A megírandó cikkek listája a következő szócikkekben található:
Dharmacakra.svg Kapcsolódó Wikimédia-lapok Dharmacakra.svg
Buddhizmus a  Wikihíreken  Buddhizmus a  Wikidézeten  Buddhizmus a  Wikikönyveken  Buddhizmus a  Wikiforráson  Buddhizmus a  Wiktiszótárban  Buddhizmus a  Wikiegyetemen  Buddhizmus a Commons-on
Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wikisource-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Wikiversity-logo.svg
Commons-logo.svg
Dharmacakra.svg További portálok Dharmacakra.svg
Földrajz
Irodalom
Kultúrtörténet
Magyarország
Művészet
Sport
Társadalom
Technika
Természet
Történelem
Wikipédia