Buddhizmus Oroszországban

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az burjátföldi Ivolga kolostor.
Buddhista többségű területek Oroszországban.

Buddhizmus Oroszországban történelmileg a 17. század óta létezik.[1][2] Ennek ellenére a buddhizmust az ország egyik hagyományos vallásának tekintik és törvényileg a buddhizmus Oroszország történelmi örökségének részét képezi.[3] Burjátföld, Kalmükföld és Tuva történelmi egyházi hagyományain túl a buddhizmus már az egész ország területén jelen van és ma már sok az orosz buddhista gyakorló.[4]

Oroszországban a buddhizmus legfőbb formája a tibeti buddhizmusba tartozó Gelugpa iskola, a többi tibeti buddhista irányzat kevésbé jelentős.[5] Annak ellenére, hogy a tibeti buddhizmust leginkább Tibethez szokás kötni, azonban ez a buddhista irányzat Mongólia vallása is és onnan került Oroszországba is.[1]

Elsősorban a mongol határ mentén lévő orosz területekre terjedt át a buddhizmus, vagy azokra a területekre, ahol a lakosság többsége a mongol etnikumhoz tartozott: Burjátföld, Bajkálontúli határterület, Tuva és Kalmükföld. A Kaukázus-hegységtől északra fekvő Kalmükföld Európa egyetlen buddhista többségű területe. 1887-re már 29 kiadó[1] és számos dacan (buddhista egyetem) működött.[1] Az 1917-es oroszországi forradalmak után a dacanokat bezárták.[6] Az 1930-as évekre a buddhisták többet szenvedtek, mint bármely más vallási csoport a Szovjetunióban.[2] A lámákat elűzték és azzal gyanúsították, hogy "japán kémek" és az "emberek ellenségei".[1]

A Szovjetunió összeomlása után Kalmükföldön elkezdődött a buddhista újjáéledés, amikor megválasztották Kirsan Iljumzinov elnököt.[5] Hasonló volt a helyzet Burjátföldön és Tuvában és az ország több részére is eljutott a buddhizmus.

1992-ben először látogatott a dalai láma Oroszországba, Tuvába.[7]

Oroszország szerte léteznek buddhista egyetem-kolostorok, az ún. dacanok,[8] főleg Szibériában.[6]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]