Buddhizmus Bangladesben

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szomapura Mahávihára (Paharpur buddhista kolostorromjai) Banglades legrégibb buddhista intézménye.

Bangladesben a buddhizmus az ország harmadik legfontosabb vallás. A lakosság kevesebb, mint egy százaléka (kb. 0,7%-a) a théraváda buddhizmus követője.[1] A buddhista lakosság mintegy 65%-a a Csittagong hegyvidéki területein lakik, ahol a csakma, a marma, tancsangya és más jumma népek élnek, a maradék 35% a Csittagong ősi bengáli barua közösségéhez tartozik. A buddhista közösségek Banglades más városaiban is léteznek, elsősorban Csittagongban és Dakkában.

Története[szerkesztés]

A legkorábbi buddha-szobor Mahaszthangarh-ban

A legenda szerint Gautama Buddha eljött Banglades területére, hogy tanait hirdesse és úgy tartják, hogy egy-két ember beállt akkor szerzetesnek, hogy kövesse őt. Azonban a buddhizmus nem tett szert túl nagy támogatásra Asóka király idejéig. Az indiai szubkontinens fölött uralkodó Pála Birodalom több buddhista ideológiát is elterjesztett a mai Banglades területén és olyan kolostorok is épültek mint a Mahaszthangarh és a Szomapura Mahávihára. Ugyanebben a korban született Bikrampur városban Atísa, a híres buddhista tanító, aki Szumátrától Tibetig nagy hatást gyakorolta a különböző (főleg a tibeti) buddhista irányzatokra.

A buddhizmus néhány formája létezett az 1202-es oszmán hadjárat idején.[2] Az oszmán hadsereg számos kolostort rombolt le, amely következtében elpusztultak a fontos oktatási központok, többek között a Nálanda Egyetem, és a buddhizmus gyors ütemben hanyatlásnak indult.[3] Az ezt követő évszázadokban a buddhista népesség a Csittagong körüli régióba tömörült, amelyet soha nem foglalt el semmilyen idegen hatalom egészen a Brit India (1858-1947) idejéig. A Csittagong hegyvidék lakkosságának buddhista hite összeolvadt a törzsi kultúrákkal. Az 1981-es népszámlálás szerint több mint fél millió buddhista él Bangladesben, amely a lakosság kevesebb, mint egy százaléka.

Kultúra[szerkesztés]

A bangladesi buddhista szekták a Pála-dinasztia idejéből származó, Atísa középkori szerzetes tanításait gyakorolják.

Több kolostor működik Csittagong körzetben és a legtöbb buddhista faluban van iskola (kjong), amelyben a gyermekeknek írást és olvasást tanítanak bengáli nyelven (nemzeti nyelv), valamint létezik egy bizonyos szintű páli nyelvű oktatás is.[2] A helyi buddhista szenthely gyakran a falu életének fontos központját jelenti.

A kolostorok falain kívüli a buddhizmus magába szívott helyi kultuszokat és hiedelmeket.[2] A legtöbb területen a vallási szertartások a Buddha képére fektették a hangsúlyt és a legfőbb bangladesi buddhista fesztiválok ma is Buddha életének legfőbb szakaszait ünneplik. Annak ellenére, hogy az alapvető buddhista tanítások nem támogatják az istenek előtti tisztelgést, a populáris buddhizmusban tisztelik a különféle istenek panteonját.

A bangladesi vallásügyi minisztérium segítséget nyújt a buddhista zarándokhelyek és szenthelyek karbantartásában.[2] A 7-9. századi Paharpur buddhista kolostor (Radzssahi régió) és a Majnamati helyszín egyedülálló méretük és elhelyezkedésük miatt államilag védett műemlékek.

Demográfiai áttekintés[szerkesztés]

2014-ig a buddhisták főleg a Csittagong városi barua népből adódtak, amely Banglades üzleti városa, valamint a szubtrópusi Csittagong hegyvidéki arakanézekből.

Buddhisták Bangladesben[4]
Körzet Százalék (%)
Barisal < 0.06
Csittagong 12.65
Komilla 0.55
Dakka 0.03
Khulna < 0.08
Radzssahi 0.23
Szilhet 0.2

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]