Ugrás a tartalomhoz

Isten a buddhizmusban

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A klasszikus buddhista irodalom elutasította a teremtő Isten létezését[1][2] és a teremtés több aspektusát[3] és azt állította, hogy a világegyetem eredetének kérdése végső soron nem hasznos a szenvedés megszüntetéséhez.[4][5]

A buddhizmusban úgy tartják, hogy a világegyetemet ok-okozati kapcsolatok rendszere (pratítja-szamutpáda vagy függő keletkezés) működteti, amelynek része a természetes rend (dhamma) és a megvilágosodás forrása. Természetfeletti valóságtól nem függ semmilyen jelenség, az anyag (forma) viselkedésének magyarázatához erre nincs szükség. Buddha tanításai szerint az embernek a valóságot kell tanulmányoznia (dhamma-vicsaja) a személyes bölcsesség eléréséhez (pradzsnyá) és a dolgok valós természetének megértéséhez (dharma). A buddhizmusban a spirituális gyakorlás egyedüli célja a szanszárában létező szenvedéstől való teljes megszabadulás,[6][7] amelyet nirvánának neveznek.

Vannak buddhista tanítók, akik azt tanítják a meditáció gyakorlatában kezdő tanítványainak, hogy az istenség fogalma nem inkompatibilis a buddhizmussal,[8] és egyes buddhista tudósok szerint túl leegyszerűsítő a buddhizmust nem-istenhitnek nevezni.[9] Bár a buddhizmus alapvetően - értelmezéstől függően - agnosztikus vagy ateista vallásnak tekintendő, egyes irányzatait tévesen panteistának, megint mások – mint például a Tiszta Föld buddhizmusteistának értelmezik.[10]

Buddha nem tagadta meg Istent, csupán kijelentette: Ne törődj olyan kérdésekkel, mint hogy létezik-e Isten? Ne vesztegesd az időd és energiád fölösleges vitákra! Gyakorlatban légy vallásos! Tisztítsd meg a szíved! Uralkodj elméd felett! Élj erkölcsös életet! Így elnyered a nirvánát, a megszabadulást vagy az örök boldogságot.[11]

A nem-istenhit ellenére a sok buddhista fontosnak tartja a méltóságok előtti hódolatot,[12] bár a buddhizmus két nagy hagyományvonalában eltérő szokások alakultak ki. Míg a théraváda buddhisták Buddhát embernek tekintik, aki saját emberi erőbejéből érte el a nirvánát vagy buddhaságot,[13] egyes mahájána buddhisták a kozmikus dharmakája megtestesülésének tekintik, aki mások javára született.[14] Ezen túlmenően, a mahájána irányzatban egyes gyakorlók hódolnak a legfőbb bódhiszattva, Avalókitésvara előtt is.[15]

A buddhista kozmológiát mindenféle lények népesítik be, köztük istenek (dévák) és félistenek (aszúrák), éhes szellemek (préták), emberek, állatok és pokollakók. A dévák és az aszúrák is emberformájúak és ők is ki vannak téve a szanszára szenvedéssel teli körforgásának.[16] Buddhát gyakran ábrázolják az istenek tanítójaként,[17] akiknél magasabb szinten áll.[18]

Létezik a buddhizmusnak olyan formája is a mahájána buddhizmuson belül, amelyben hisznek egy örök buddhában: a mindenhol jelenlevő megvilágosodás jelképe és a világegyetem igaz természetének szimbóluma. A világmindenség minden részét összekötő, legalapvetőbb aspektus az örök buddha tiszta fénye.[19][20]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. Thera, Nyanaponika. "Buddhism and the God-idea". The Vision of the Dhamma. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. Hozzáférés: 2015. április 18..
  2. Anne M. Blackburn (szerk), Jeffrey Samuels (szerk) (2003). Approaching the Dhamma: Buddhist Texts and Practices in South and Southeast Asia. Pariyatti Publishing. 129. o. ISBN 1-928706-19-3.
  3. Bhikku Bodhi (2007). "III.1, III.2, III.5". In Access To Insight (ed.). The All Embracing Net of Views: Brahmajala Sutta. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society.
  4. Thánisszaró Bhikkhu (1997). "Acintita Sutta: Unconjecturable". AN 4.77 (translated from Pali into English nyelven). Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18..{{cite web}}: CS1 karbantartás: ismeretlen nyelvkód (link)
  5. Thánisszaró Bhikkhu (1998). "Cula-Malunkyovada Sutta: The Shorter Instructions to Malunkya". Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18..
  6. Thánisszaró Bhikkhu (2004). "Alagaddupama Sutta: The Water-Snake Simile" (angol nyelven). Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18..
  7. Thánisszaró Bhikkhu (2004). "Anuradha Sutta: To Anuradha" (angol nyelven). Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18..
  8. Dorothy Figen (1988). "Is Buddhism a Religion?". Beginning Insight Meditation and other essays. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. Bodhi Leaves. o. Hozzáférés: 2015. április 18..
  9. Wallace, B. Alan Ph.D. (1999. november). "Is Buddhism Really Non-Theistic?" (PDF). National Conference of the American Academy of Religion lectures. Boston, MA. 8. o. 2016. március 4. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. július 22..
  10. http://www.gotquestions.org/Magyar/Buddhiszmus.html
  11. Srí Szvámi Sivánanda: Utak a boldogsághoz: Buddhizmus, 2014
  12. Thera, Nyanaponika (1994). Devotion in Buddhism. Buddhist Publication Society, Kandy, Sri Lanka. Hozzáférés: 2015. április 18..
  13. Bhikkhu, Thánisszaró. "The Meaning of the Buddha's Awakening". Access to Insight. Hozzáférés: 2010. június 5..
  14. Donald K. Swearer (2004). Becoming the Buddha: The Ritual of Image Consecration in Thailand. Princeton University Press. ISBN 978-0-691-11435-4.
  15. Hong, Xiong (1997). Hymn to Bodhisattva Avalokiteshvara. Taipei: Vastplain. ISBN 978-957-9460-89-7.
  16. John T Bullitt (2005). "The Thirty-one planes of Existence". Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18..
  17. Susan Elbaum Jootla (1997). "II. The Buddha Teaches Deities". In Access To Insight (ed.). Teacher of the Devas. Kandy, Sri Lanka: Buddhist Publication Society. Hozzáférés: 2015. április 18..
  18. Bhikkhu, Thánisszaró (1997). Kevaddha Sutta. Access To Insight. Hozzáférés: 2015. április 18.. {{cite book}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó)
  19. Dr. Guang Xing, The Concept of the Buddha, RoutledgeCurzon, London, 2005, 89. o.
  20. Hattori, Sho-on (2001). A Raft from the Other Shore : Honen and the Way of Pure Land Buddhism. Jodo Shu Press. 25–27. o. ISBN 4-88363-329-2.

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]