Szotápanna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szotápanna (páli; szanszkrit: Szrotápanna; kínai: 入流, pinjin: rùliú, tibeti: རྒྱན་ཞུགས, wylie: rgyun zhugs[1]) vagy folyamba-lépő[2] a buddhizmusban az a személy, aki megszabadult a tudat három béklyójától (szanjodzsana), név szerint az én-képzettől, a szertartásokhoz való ragaszkodástól és a szkeptikus kételytől (elsősorban a buddhadharmával, Buddha tanításaival kapcsolatban).

A szotápanna szó szerint jelentése "az aki belépett (ápanna) a folyamba (szota)", amely a nemes nyolcrétű ösvényre vonatkozik, 'a folyam', amely elvezet a nirvánába (SN 55.5). A folyamba-lépés (szota-apatti) a megvilágosodás négy szintje közül az első.

Elérése[szerkesztés]

A megvalósítás első lépése a folyamba-lépés ösvénye (szotápatti-magga), amely megszünteti az első három béklyót. Az ezt tapasztaló személyt nevezik folyambalépettnek (szotápanna).[3][4]

A szotápannáról úgy tartják, hogy személyesen megtapasztalja a helyes szemlélet tanát és teljes bizalmat fejleszt ki a három drágasággal szemben (Buddha, dharma és szangha). A szotápannáról azt mondják, hogy "kinyitotta a dharma-szemét" (dharmacsakkhu), mert megértették, hogy minden ami keletkezik el is múlik (állandótlanság). A dharmában való meggyőződésük megingathatatlan.

Bepillantást nyertek a nirvána legelső, feltételekhez nem kötött elemébe, amely a négy nemes igazság közül a harmadik.[5] A megvilágosodásuk már bizonyos és kevés szenvedést kell már csak átélniük.

A korai buddhista szövegek szerint (például a Ratana-szutta, SN 2.1) a folyambalépett többé nem születik újra az állatok, az éhes szellemek és a pokollakók birodalmában. A nem üdvös újjászületések lehetősége lezárult előttük (duggati).

A három béklyó[szerkesztés]

A páli kánonban a szotápanna tulajdonságai a következők:[6]

„…Azok a szerzetesek, akik e Dharmát követve három béklyót hagytak maguk mögött, és legyengítették a szenvedélyt, a haragot és a tompaságot, ők az egyszervisszatérők: már csak egyszer térnek vissza ebbe a világba, és akkor vetnek véget a szenvedésnek.”
   – Alagaddúpama-szutta

A szótápanna a következő három béklyót hagyja hátra:[7][8]

  1. én-képzet - az a spekulatív nézet, mely szerint létezik az én az öt aggregátumban (fizikai forma, érzés/érzékelés, észlelés, mentális késztetés és tudat) kioltódik, mivel a szotápanna belátást nyer az aggregátumok éntelen természetébe.
  2. szertartásokhoz való ragaszkodás - annak a nézetnek a megszűnése, hogy az egyén egyszerűen azáltal, hogy szertartásokat végez megtisztulhatna (állati áldozat bemutatás, kántálás, stb.) vagy egy istenbe vetett hit által - nem ok-okozat által.
  3. kétség - kétség, elsősorban a Buddhával, a szanghával és tanításokkal (Dhamma) kapcsolatban. Ez hosszas vizsgálódás és elemzés eredménye.

Szennyeződések[szerkesztés]

A páli irodalom magyarázószövegeiben a szotápanna hatféle szennyeződéstől szabadul meg:[9]

  1. irigység
  2. féltékenység
  3. képmutatás
  4. csalás
  5. hírnévrontás
  6. fennhéjázás

Újjászületés[szerkesztés]

A szotápanna újjászületése biztosan üdvös lesz (nem születik újra állat, éhes szellem, vagy pokollakó formájában). Érzéki vágya, gyülölete és tudatlansága nem lesz olyan erős, hogy az alacsonyabb birodalmakban eredményezzen újjászületést. A szotápanna legfeljebb hét alkalommal születik újra emberként vagy a mennyei birodalmakban, mielőtt elérné a megvilágosodást.[10]

Az öt legrosszabb cselekedet[szerkesztés]

Egy szotápanna nem képes elkövetni az öt legrosszabb cselekedetet:[forrás?]

  1. megölni saját édesanyját,
  2. megölni saját édesapját,
  3. megölni egy arhatot.
  4. szándékosan megsebesíteni Buddhát.
  5. szándékosan szakadást okozni az egyházközösségben (szangha).

Szöveges források[szerkesztés]

Szútrák[szerkesztés]

Buddha több alkalommal dicsőítette a szotápannákat, még akkor is ha az csak az árija szangha tagok első szintjén álltak, üdvözítette őket minden tag, mert azok a lények jólétéért fáradoznak. Az irodalomban az árija szanghát "négyként" jellemzik, amikor párban említik őket és "nyolcként", amikor személyenként. Ez a négy természetfeletti gyümölcsre (szintelérés: "phala") és az azoknak megfelelő ösvényekre (a gyümölcsök elérése érdekében gyakorlók útja: "magga") utal.[11]

A Szamjutta-nikája 55. gyűjteménye a Szotápatti-szamjutta a szotápannákkal és az elérési szintjükkel foglalkozik. Ennek a fejezetnek az 1-4., 6-9., 11-14., 16-20., 22-36., 39-49., 51., 53. és 54. részeiben a szotápannákat a szangha tagjaiként üdvözítik.

Dhammapada[szerkesztés]

A szotápanna magyar fordítása úgy is szólhat, hogy "aki rálépett az útra". Részlet a Dhammapada (Az erény útja) 178. versszakából:[12]

Lépj rá az Útra! Többet ér az minden
földi szabadságnál, többet ér a mennyei
örömöknél, többet ér az összes világ
felett megszerzett uralomnál.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Meditatív állapotok a tibeti buddhizmusban - Lati Rinpocse, Denma Locho Rinpocse, Leah Zahler, Jeffrey Hopkins. 63. o.
  2. A Glossary of Pali and Buddhist Terms. Access to Insight. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  3. Sister Ayya Khema: All of Us. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  4. Bhikkhu Bodhi: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  5. http://www.accesstoinsight.org/lib/study/stream2.html
  6. Alagaddupama Sutta. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  7. Thánisszaró Bhikkhu: Stream Entry. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  8. Thánisszaró Bhikkhu: The Noble Eightfold Path. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  9. Nyanaponika Thera: The Simile of the Cloth & The Discourse on Effacement. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  10. Bhikkhu Bodhi: Transcendental Dependent Arising. Access to Insight. (Hozzáférés: 2009. március 16.)
  11. Sangha. Access to Insight. (Hozzáférés: 2010. augusztus 22.)
  12. www.tarrdaniel.com - Dhammapada - AZ ERÉNY ÚTJA - Páli nyelvből fordította, jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta: Fórizs László [Gaia, Budapest, 2002.] - olvasva: 2015.02.04.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]